2021, január 28, csütörtök.
custom_html_banner1

Közbeszerzési forradalom?

Július 21-én került sor Bukarestben egy konferenciára, amelynek tematikáját a közbeszerzés új stratégiai kerete képezte. A rendezvényen részt vett Victor Ponta kormányfő is, aki többek között arra utalt, hogy a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabály, a „híres” 2006/34-es sürgősségi kormányrendelet bár az elmúlt tíz esztendő során többször volt módosítva, minden alkalommal bebizonyította, hogy annak korlátai vannak, és nem elég a toldozás-foldozás, hanem a közbeszerzés terén reális reformra van szükség.

Violeta Alexandru: Van, ami túlrészletezett, van, ami elnagyolt...
Violeta Alexandru: Van, ami túlrészletezett, van, ami elnagyolt…

[dropcap]E[/dropcap]z a konferencia tulajdonképpen beharangozója volt azoknak a törvénytervezeteknek, amelyek egy részét kormányszinten már finalizálták, s amelyek közül egyeseket a pénzügyminisztérium honlapján július 22-én nyilvánosságra is hoztak és közvitára bocsátottak. Azok kidolgozásában a kormányzati illetékesen kívül más szakértők is részt vettek, s állítólag egyeztettek az Európai Bizottság szakértőivel is. Olyan megoldásokat kellett találni, amelyek egyrészt biztosítják, hogy a közbeszerzési rendszer átláthatóvá váljon, továbbá a korrupció és az érdekkonfliktusok megelőzésén túl kiiktatódjon a bürokrácia, illetve érvényesüljenek a legújabb európai szabványok. Amint arra utalt a kormányfő is, tulajdonképpen egy törvénycsomagról van szó, amely négy törvényt fog tartalmazni, az alaptörvény különösképpen magára a közbeszerzésre vonatkozik, egy másik törvénytervezet a fellebbezési, az óvási eljárásokra, a következő kettő pedig a koncessziókra, illetve a közműi szolgáltatásokra. Egyelőre a két előbbi tervezetét bocsátották nyilvános vitára, s a kormány reményei szerint legalább ezt a kettőt sikerül augusztus végéig finalizálni és benyújtani a parlamenthez. Úgy tudni, a másik két törvény tervezete is kidolgozás alatt áll, s a kormány szándékai szerint indokolt lenne azok elfogadása is az esztendő végéig.

Megoszlanaka vélemények
A közbeszerzések mindig kényes témát jelentettek, mert számos cég számára úgymond megélhetést biztosítottak, s talán ezzel magyarázható az is, hogy számos esetben éles versengés alakult ki, s a „vesztesek” rendszerint valós vagy valótlan okok mentén éltek az óvás lehetőségével. A mostani törvénytervezetek e tekintetben is javítani szeretnének a sokszor ellentmondásos helyzeten.
A közvitára bocsátott jogszabály-tervezetek kapcsán máris megfogalmazódtak szakértői vélemények. Így például a Közpolitikai Intézet (IPP) igazgatója, Violeta Alexandru szerint vannak olyan vetületek, amelyeket elapróz a törvénytervezet, és olyanok, amelyek esetében pont a részletkérdések tisztázása hiányzik. Így például túlontúl aprólékosan szerepel a törvénytervezetben egy közbeszerzési hirdetés közlési módja, pontosítva még azt is, hogyan kell megszerkeszteni egy ilyen jellegű hirdetést, hol és miért kell azt nyilvánosságra hozni stb. Ez mind szép és jó, de talán ennél fontosabb lenne az igazgató asszony szerint annak a módnak a részletezése, ami egy szerződésben szereplő kivitelezési határidő megváltoztatását jelenti. Továbbá utalás van arra is, hogy több hatóság társulhat egy adott termék, munkálat vagy szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő megvásárlása tekintetében.

Gyökeres változások?
Egyesek szerint a most nyilvánosságra hozott egyik törvénytervezet, az úgynevezett közbeszerzési „alaptörvény” a jelenleg hatályos jogszabályozásnak egy javított változatát képezi, mások szerint ez nem így van, hanem egy merőben új törvényről van szó, s ez annál is inkább igaz, mert a majdani hatályba lépést követően minden más, a közbeszerzéssel kapcsolatos törvényes előírás érvényét veszti. De ha már az újdonságokról esett szó, igen lényegesként értékelhető az, miszerint megjelenik az egységes európai felvásárlási dokumentum, az E-Certis, amely tulajdonképpen egy, a saját felelősségre hozott aktualizált nyilatkozat, amely előzetes igazolást jelent és helyettesítheti azokat a bizonylatokat, amelyeket a közigazgatási hatóságoknak kell kibocsátaniuk, s amelyek révén bizonyítást nyer, hogy az adott gazdasági szereplő eleget tesz mindennemű részvételi feltételnek. Nos, az E-Certis dokumentumot minden szerződő hatóságnak el kell fogadnia abban az időpontban, amikor benyújtásra kerül a részvételi kérelem vagy az ajánlat. Amúgy a szóban forgó dokumentumot az Európai Bizottság által jóváhagyott típusnyomtatvány alapján dolgozzák ki, és az kizárólag elektronikus formátumban lesz majd benyújtható. Gyakorlati szempontból ugyancsak jelentősnek minősíthető egy, a közbeszerzési szerződés végrehajtásával kapcsolatos előírás. Arról az előírásról van szó, amely értelmében a szerződő hatóságnak jogában áll az ajánlatban nevesített alvállalkozókkal szembeni törlesztés, megfelelően azokra a részekre vonatkozóan, amelyek szerepelnek a szerződésben és amennyiben erre a kifizetési/elszámolási módra igényt is tartanak a nevesített alvállalkozók.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,357RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb