Kovács Gergely választott jelmondata: „Őáltala, ővele és őbenne”: Fontos, hogy környezete érezze támogatását

47

Amint már korábban beszámoltunk, Ferenc pápa Kovács Gergely pápai káplánt nevezte ki december 24-én a gyulafehérvári érsekség új főpásztorává. Az új érsek beiktatása február 22-én lesz a gyulafehérvári székesegyházban. A romkat.ro katolikus portálnak adott interjúban Kovács Gergely elmondta: már készül az új feladatra és azon dolgozik, hogy olyan csapatot építsen maga köré, akikkel együtt tud gondolkodni és egy célt szolgálni. Azt is fontosnak tartja, hogy érezze a környezete, a papok, de egy kis falu egyszerű hívője is, hogy hisz benne és támogatja.

A kinevezett érsek a romkat.ro portálnak adott interjúban a gyermekkorát és a katolikus hittel való megismerkedését is felidézte: felekezetileg vegyes családban született, édesanyja katolikus, édesapja pedig református volt. Reformátusnak keresztelték, de az Isten-élmény, az elő hit nem volt jellemző gyermekkorára, sőt úgy gondolta, hogy Istent csak a papok találták ki. Később konfirmált, de serdülőként egyre több kérdésre kereste a választ. A keresztapja, a háromszéki papok mindenese sokszor magával vitte őt, így volt alkalma megismerkedni Harai Pál atyával és Nagy Imre kézdivásárhelyi főesperessel, akiknek barátságossága és személyes tanúságtétele megszólította őt. Ezek hatására született meg benne a döntés, hogy katolikus szeretne lenni. 1985. szeptember 8-án vette fel a katolikus vallást, akkoriban még fizikatanárnak készült, de pár hónap után úgy érezte, hogy Isten többre hívja és megfogalmazódott benne, hogy pap szeretne lenni. A főesperes komolyan vette és támogatta szándékát, ami elmondása szerint nagyon sokat jelentett számára, 1987-ben a papi szemináriumi felvételi után – ahová a legjobb eredményekkel jutott be – Imecsfalván bérmálkozott. Megjegyezte, a Pál nevet választotta bérmanevének, hiszen Pál apostolt is felnőttkorában szólította meg az Úr. Tanulmányait 1990-ben Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként folytatta a Gregoriana és a Lateráni Pápai Egyetemen, majd 1996-ban az egyházjogi doktorátussal fejezte be.
Mindeközben 1992 májusában diakónussá szentelte az akkor még segédpüspökként szolgáló Jakubinyi érsek Rómában. 1993. július 3-án Bálint Lajos érsek szentelte pappá szülővárosában.
A római egyházjogi tanulmányai és felszentelése után a Kultúra Pápai Tanácsánál hivatalnoki munkát végzett a Kelet-Közép-Európával és a német nyelvterülettel kapcsolatos történések referenseként, majd irodavezetőként. Elmondása szerint a szentszéki szolgálat, amit 23 éven át végzett, sok mindenre megtanította, mint például a felelősségre. Rávilágított: a szentszéknél megtapasztalt rendszer és struktúra felépülését és működési módját hazahozva reméli, sikerül beépítenie új feladatkörébe, hogy jobban megszervezhesse a tennivalókat és fejlessze a kommunikációt. Továbbá a nyelvismeretét és a személyes kapcsolatait is az egyházmegye javára szeretné fordítani. 2012-től Márton Áron boldoggá avatási ügyének a képviselője, mint kiderült, az ezzel kapcsolatos feladatait szívvel-lélekkel végezte, többek között zarándokutakat és programokat szervezett és szilárd meggyőződése, hogy Áron püspök szent.
Az új főpásztor kiemelte: nagyon bizakodó az előtte álló kihívásokat illetően és fontosnak tartja, hogy olyan csapatot építsen maga köré, akikkel együtt tud gondolkodni és egy irányba mozdulni. Nem titok, hogy mielőbb kérni szeretné a szentszéktől új segédpüspök kinevezését is.

Barabás Emőke

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek