Környezeti neveléssel a mentalitásváltásért

Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park

130

Nemcsak a nyári turistaszezonban, hanem télen és tavasszal is gőzerővel zajlik a munka a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban: feltérképezik a különböző állatfajokat, a természetőrök pedig ilyenkor sem dőlhetnek hátra, folyamatosan terepen dolgoznak. A hétezer hektáros nemzeti park igazgatója, Hegyi Barna lapunk érdeklődésére közölte, számos tervük van idénre, amelyeket pályázatok útján igyekeznek megvalósítani, a legfontosabb célkitűzés pedig továbbra is változatlan: környezeti nevelésben részesíteni a gyermekeket.

Környezeti nevelés. Több tábort tartottak már Fotó: Archív

Hegyi Barna tavaly év elején számolt be lapunknak arról, hogy több mint tíz év után – miniszteri rendelettel – érvényben van a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park menedzseri terve, amelyre alapozniuk kell a tevékenységüket. Az igazgató akkor megjegyezte, hogy pályázni is könnyebb lesz a tervnek köszönhetően, jelenleg pedig épp egy nagy volumenű európai uniós pályázat megírásán dolgoznak. Érdeklődésünkre közölte, a menedzsmenttervben foglaltak kivitelezését tartalmazza a pályázat, így többek között a legelők és az erdős élőhelyek felújítását, valamint bizonyos halfajok újratelepítését is magában foglalja.
– Folyamatosan szükség van a különböző fajok feltérképezésére, önerőből pedig nem tudnánk mindent kivitelezni, hisz több esetben szakemberek kell végezzék ezt – fogalmazott Hegyi Barna, hozzátéve: reméli, hogy sikeres lesz a pályázat, azonban ezt leszámítva sem unatkoznak majd az elkövetkező időszakban, hisz hamarosan elkezdődik a turistaszezon. Megjegyezte, a természetkárosító tevékenységekkel – mint például a terepmotorozás és az erdei autózás – nagyon sok kárt okoznak, mondván, tavaly is több esetben álltak értetlenül a különböző helyzetekkel szemben. A hegyi csendőrséggel közösen igyekeznek korlátozni ezeket, azonban az igazgató elmondása szerint nagyon nehéz megfékezni, még akkor is, ha a tiltásukat törvény írja elő. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a probléma megoldásának kulcsa, válasza rövid és tömör volt: teljes mentalitásváltás.

Minden a mai gyermekeken múlhat
Éppen a mentalitásváltás érdekében foglalkoznak egyre többet gyermekekkel a nemzeti parknál – tavaly két ízben szerveztek úgynevezett junior ranger, azaz fiatal természetőr tábort, a balánbányai Sufletul Hășmașului Egyesülettel közösen pedig idén a Nagyhagymásban tartanak hasonlót. Hegyi Barna közölte, nagyon szeretik a gyermekek ezt a tevékenységet, így sokszor van túljelentkezés, azonban mindez csak egy cseppet jelent a tengerben.
– Folyamatosan ezzel kellene foglalkozzunk, nem járőrözéssel, mert lopják a fát – világított rá az igazgató, kifejtve, Nyugaton már nem kell hasonló problémákkal küzdeni, erdei iskolák működnek, ahol a természetőröknek saját osztályaik vannak.
A nemzeti park vezetője szerint fényév távolságokra állunk ettől, de apró lépésekkel haladva szép eredményeket lehet elérni. A környezeti nevelést szolgálja az a madárgyűrűző tábor is, amelyet kora ősszel kívánnak megtartani a Gyilkos-tónál. Hegyi kifejtette, a Gyilkostó Adventure Egyesülettel nyertek pályázatot a tábor megszervezésére, és egy különleges tevékenységről beszélünk, hisz ilyent eddig Romániában még csak a Duna-deltában tartottak.
– Három hétig, tizenöt ornitológus foglalkozik majd a gyermekekkel. Az őszi madárvándorláskor befogják, azonosítják, begyűrűzik, és szintén ők engedik el a madarakat. Ilyen még nem volt Gyilkostón, nagyon várjuk – mutatott rá Hegyi Barna.

Eltűnhet a Gyilkos-tó
Lapunkban már olvashattak a Gyilkos-tó feltöltődésének problémájáról, a nemzeti park igazgatójának elmondása szerint pedig nem sokan képesek felmérni a helyzet tényleges súlyosságát.
Mint mondta, egyre több az üledék a tóban, a feltöltődés megállítása érdekében pedig minél hamarabb lépni kell, mert a jelenlegi ütemben egyes szakemberek nyolcvan, mások csak ötven évet saccolnak a tónak. Az igazgató szerint ezt is egy nagy pályázat által tudnák orvosolni, kivitelezése kizárólag partnerségben jöhetne létre. Megjegyezte, két megoldás lenne: a jelenlegi gátak kitakarítása, vagy a létező gátak fölé újak építése. Hegyi Barna szerint az első megoldás drágább, azonban sokkal egyszerűbben megvalósítható, mivel az új gátak megépítése hosszabb időt venne igénybe. Az biztos, hogy az idő sürget, hisz 1837-ben mai méretének kétszerese volt a Gyilkos-tó.

Kertész László

A cikk a Hargita Népe április 12-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.