Környékünk flórájának jótékony hatásai: Mi rejlik a növényekben?

148

Fűben, fában orvosság – tartja a régi mondás. A természetben járva mindennapjaink során számos növénnyel találkozunk, talán nem is sejtve, milyen értékesek lehetnek számunkra. A gyógy- és fűszernövények a bennük lévő, biológiailag aktív hatóanyagok által fejtik ki jótékony hatásukat. Idetartoznak például az alkaloidák, a flavonoidok, nyálkaanyagok, szaponinok, fi­toszterinek, illóolajok. Ez utóbbiak jellegzetes illatot kölcsönöznek a növényeknek. Néhány élelmiszeripari mérnök szakos évfolyamtársammal együtt kíváncsiak voltunk arra, hogy a környékünkön is jelen lévő gyógy- és fűszernövények közül melyeknek van gátló hatásuk a nem megfelelő feldolgozás és higiénia miatt esetenként az élelmiszerekbe bekerülő baktériumokra.

Gyógynövények jótékony hatásait vizsgálják az egyetem laborjában

Az illóolajok biológiai aktivitása a növény genotípusa által meghatározott kémiai összetételüktől függ, melyet befolyásolhatnak a környezeti és termesztési körülmények. A fűszernövényeknek az étel ízesítése mellett szerepük van az emésztés serkentésében, a normális bélflóra egyensúlyának a fenntartásában, enyhébb gyomor- és bélfertőzések kezelésében, az élelmiszerek tartósításában, és más kedvező élettani hatásokkal is rendelkeznek. Gondoljunk csak a citromfűre, kakukkfűre vagy a sokak által ismert kamillára, mely nyugtató hatású, kellemes közérzetet nyújt. Az illat mellett más jótékony hatásokkal is rendelkeznek, például antibakteriális hatással.

A kutatás eredménye
Egyetemünk mikrobiológia la­boratóriumában, dr. György Éva tanárnő irányításával, vizsgáltuk néhány laboratóriumi baktériumtörzs esetében a különféle növényi illóolajok (oregánó, kakukkfű, citromfű, menta, zsálya, körömvirág, kamilla, teafa) és tinktúrák (vörös áfonya, fekete áfonya) antibakteriális hatását. Választ kerestünk arra is, hogy a közkedvelt teafa illóolajának hatása mennyiben különbözik a vidékünkön előforduló növények antibakteriális hatásának mértékétől. A leoltás utáni 24 óra elteltével megfigyeltük, hogy az illóolajat tarlamazó lyukak körül kifejlődtek-e a táptalajon a vizsgált baktériumok, és lemértük a gátlási zónák méretét. Az eredmények alapján a citromfű-illóolaj hatására teljes gátlás volt megfigyelhető a Staphylococcus aureus baktérium esetében, valamint a kakukkfű-illóolaj 32 mm gátló sugarat hozott létre, így a baktériumok csak a táptalaj szélén lévő zónákban tudtak kifejlődni. Az ismert Escherichia coli baktériumra gátló hatást a kakukkfű, az oregánó és a fekete áfonya hatóanyagai fejtettek ki. A környezetünkben gyakran előforduló, akár élelmiszer-mérgezést is okozó Bacillus cereus spórás baktériumot a citromfű-, kakukkfű- és oregánó-illóolajok gátolták. A leginkább ellenálló baktérium a Salmonella volt, ezzel szemben a kakukkfű-, a vörös- és a feketeáfonya-kivonatok bizonyultak hatékonynak.
Végkövetkeztetésként
Összességében elmondhatjuk, hogy a kakukkfű és az oregánó az általunk vizsgált baktériumok többségénél gátló hatást fejtett ki, ezért érdemesnek tartjuk kiemelni őket. Illóolajaikban megtalálhatók az antibakteriális hatással rendelkező vegyületek, mint a timol, a karvakrol és a linalol. A citromfű-, a vörösáfonya- és a feketeáfonya-kivonatok is hatékonyak voltak egyes baktériumok esetében. A teafa-illóolajnak, a zsályához és a mentához hasonlóan, nem volt erős gátló hatása a vizsgált baktériumokra. Az általunk végzett kísérlet rámutat arra, hogy az élelmiszereinkhez adagolt fűszernövények vagy azok kivonatai antimikrobiális és antioxidáns tulajdonságaiknak köszönhetően, mint természetes tartósítószerek vannak jelen, és hozzájárulhatnak a romlást vagy megbetegedést okozó mikroorganizmusok gátlásához.

Marti Andrea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek