Kormányzati hezitálás

Időzavarban a véghajrá

27

Tegnapi lapszámunkban feltételes módot használtunk akkor, amikor Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által augusztus 5-re beharangozott rendkívüli kormányülésre utaltunk. A jelek annak használata szerint indokolt volt, ugyanis a kormányülés elmaradt. Időközben olyan értesülések birtokába is jutottunk, melyek szerint a pénzügyminisztérium, a kormány hezitálását kényszerhelyzet váltotta ki.

Még az elmúlt hét végén a kormánykoalíciós partner, az ALDE elnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben pártja és a szociáldemokrata párt csúcsvezetése nem közösen adja áldását a költségvetés kiigazítására vonatkozó jogszabálytervezetre, akkor azzal az ALDE kormánytagjai nem fognak egyetérteni. Továbbá is azt követeli, hogy ne faragjanak le az egészségügyi és a tanügyminisztérium költségvetéséből, de Călin Popescu Tăriceanu szerint a titkosszolgálatokét viszont ne növeljék. (Ez utóbbiak esetében a költségvetés-kiigazítási kormányzati javaslatokra július 30-án a Legfelsőbb Védelmi Tanács áldását adta.) Ugyancsak tegnap a tanügyminisztérium honlapjáról lekerült ama jogszabálytervezet, miszerint ezen iskolai év kezdetétől a tanulók 250 lejes értékjegyre lettek volna jogosultak tan- és sportfelszerelések vásárlására. Üzenet értékű a szóban forgó tervezetnek az eltüntetése: az állami költségvetés kiadásai oldalán nincs forrás ilyen jellegű juttatás fedezésére. Ezt eddig is sejteni lehetett, hisz az első félévben csúcsra tört a deficit, a GDP-arányos –1,9%-os hiány az utóbbi 8 esztendő rekordját jelenti. Ahhoz közeli még egyetlen esztendőben fordult elő, nevezetesen 2018 első hat hónapja során, amikor is –1,6%-os volt. (A megelőző rekordot, –1,1%-ot 2012 első félévében jegyezték.)
Tény ami tény, valami nem akar összeállni, kikerekedni, s ezért hezitálásra kényszerült a kormány. Ezzel magyarázható talán az is, hogy miért nem realizálódott Teodorovici pénzügyminiszternek egy másik ígérete is, nevezetesen az, hogy legkésőbb augusztus 1-jén a reggeli órákban felkerül a szaktárca honlapjára a konszolidált általános költségvetés kiigazítására vonatkozó jogszabály tervezete, s az közvitára bocsátódik. Azóta eltelt öt nap, de jogszabálytervezet nem szemrevételezhető a honlapon. Mi több, tegnapi értesüléseink szerint azt egyelőre be se terjesztették véleményezés végett a Gazdasági-Társadalmi Tanácshoz és a Költségvetési Tanácshoz. Továbbá az is kiderült, hogy a mostani költségvetés-kiigazítás negatív előjelű lesz, s ennek okán előfordulhat, hogy lesznek olyan területi-közigazgatási egységek, amelyek elesnek a pótlólagos pénzkiutalásoktól. Közvetve idetartozik az is, hogy a pénzügyminiszter által ugyancsak beígért a csomag második részét képező intézkedésekről, illetve jogszabályról sem igen lehetett hallani az elmúlt napok során. (Lehet, a hétvégén a kormány illetékesei másabb ügyekkel voltak elfoglalva, mint az eddig oly sürgősnek és halaszthatatlannak tartott költségvetés-kiigazítás „pontra tétele”, amelyet egyébként állítólag „99,99%-ban” finalizáltak.)

Veszélyben a hiánycél
A költségvetés-kiigazítással kapcsolatos egyes értesüléseket, számadatokat elemezve egyes szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a GDP-arányos 3%-os költségvetési hiánycél „elúszni” látszik. Igen, mert nemigen kínálkozik lehetőség, eszköz a költségvetési bevételek erőteljesebb gyarapítására, sem pedig a kiadások nagyarányú csökkentésére. A tekintélyes szakelemző, Aurelian Dochia közgazdász meglátása szerint „azok az intézkedések, amelyekről eddig tudunk, nem elégségesek az idei költségvetési egyensúlyzavar kiigazításához. Én azt hiszem, hogy az előre jelzettnél mindenképp nagyobb lesz a költségvetési hiány. Meglátásom szerint a pénzügyminisztérium tudatában van annak, hogy e tekintetben nincs mit tennie, és az marad hátra, hogy az Európai Unióval tárgyalásokra kerüljön sor a hiánycél túllépéséről. A legfontosabb az, hogy a 2019-es évet a 3%-hoz minél közelebb zárjuk”. Ezt a véleményét osztani lehet, mint ahogy azt is, hogy a legjelentősebb költségtételt jelentő bérekhez és nyugdíjakhoz nemigen lehet hozzányúlni. Nem, mert azoknak szociális vonzatuk van, méghozzá negatív értelemben, s ilyesmi nem kívánatos a választások előestéjén. Márpedig novemberben államelnök-választás lesz, majd előreláthatólag 2020 áprilisában helyhatósági és októberben vagy novemberben parlamenti választások. Azok kimenetelét a választók hangulata is meghatározhatja, a szóban forgó hangulatot pedig az életszínvonal, a reáljövedelmek alakulása. Erről csak ennyit…
A mai nap folyamán lehet, hogy többet fogunk tudni a költségvetés (majdani) kiigazításáról.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek