Kormányzati halandzsa

37

Hecser_Zoltan_webreaHétfői számában az egyik hazai magyar nyelvű napilap arról számolt be, hogy „a túlórázó ügyeletes orvosok kifizetését október elsejétől az alapfizetés megnövelésével hajtják végre, erről már sürgősségi kormányrendelet is született”. Egy közleményre hivatkoznak, amely az ügyeleti rendszerrel, illetve díjazással kapcsolatos, az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások kimenetelét összegzik. Tegnap egy hasonló jellegű hétfői tárgyalásról adva hírt, azt olvashatjuk: „az érdekvédelmi szervezetek és a két minisztérium képviselői közös sajtóközleményükben fontos lépésnek nevezték az ügyeleti pótlék megemeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet”. Ez mind szép és jó, csak azt a fránya sürgősségi kormányrendeletet nemigen lehetne megtekinteni, ugyanis azt még nem fogadta el a kormány. Egyébként nem is fogadhatták volna el, ugyanis a kormánynak a parlamenti vakáció ideje alatt nem áll módjában a sürgősségi kormányrendeletek meghozatala. Ettől függetlenül tárgyalni, egyezkedni, sőt megegyezni is lehet, ez esetben a gond viszont az, hogy a „gárdaügyet” kiváltó jogszabály, nevezetesen a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet, még június elején megjelent és augusztus 1-jétől hatályba is lépett.
Erről az ügyről, amely az érdekképviseleti szervezetek, valamint az érintettek részéről tiltakozást, fenntartást és elégedetlenséget váltott ki, mi magunk is többször írtunk, rávilágítva ennek a viszonylag bonyolult kérdéskörnek egyes jogi vetületeire, vonatkozásaira. A lényeg az, későn ébredtek rá, hogy a vitát kiváltó bekezdés túlontúl kevés ahhoz, hogy érdemben gyakorlatba lehessen ültetni azt, amit az előirányzott, s akkor megkezdődött a kapkodás. Előbb azt hangoztatták, nyomatékolták, hogy gyorsan és érdemben rendezhető lesz az orvosi ügyeletek rendszere az arra vonatkozó 2004/870-es egészségügyi miniszteri rendelet újólagos módosítása és kiegészítése révén. Menet közben, illetve az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások során rádöbbentek arra is, hogy nem lesz elégséges a szaktárcai rendelet átfogalmazása, sőt még egy kormányhatározat sem orvosolhatja a szóban forgó ügyeletek „beteges tüneteit”, hanem olyan jogszabály-módosításokra lesz szükség, ami csak törvény vagy sürgősségi kormányrendelet révén lehetséges. A múlt szombaton az egészségügyi minisztérium által a kormány „nevében kiadott” közleményről lapunk is beszámolt, nyomatékolva, hogy annak szövege nagyon összekuszált, olyannyira képlékeny, hogy abból téves következtetésekre is lehetett jutni, például arra, hogy „megszületett a sürgősségi kormányrendelet”. Hétfőre az is kiderült, hogy még csak megállapodás sincs, mert újólagos tárgyalásokra került sor az érdekképviseletekkel. Ezek szerint a „megszületést” kénytelen-kelletlen késleltetni kellett. Arról a Mediafax sajtóügynökség közölt terjedelmes hírt, amelyben többek között az olvasható: „A sürgősségi kormányrendeletet azon nyomban gyakorlatba ültetik, amikor a kormánynak lehetősége lesz ilyen típusú jogszabály kibocsátására. A jogszabályozási lépések véglegesítésének a határideje 2016. október 1.” Ezek szerint mindaz, amit a szaktárca, valamint a kormányzat egyes illetékesei nyilatkoztak, illetve ígérgettek, július 15-től errefelé nem volt egyéb, mint halandzsa. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy ugyancsak a szóban forgó 20/2016-os sürgősségi kormányrendelet értelmében a kormánynak legkésőbb augusztus 6-ig kellett volna meghoznia a tanügyi személyzet bérszintjei megemelésével kapcsolatos alkalmazási módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározatot. A jelek szerint ahhoz is tutyimutyi módon viszonyultak, s csak a tegnapi kormányülésen tűzték napirendre.
A kormánynak ez a maga nemében akár alattomosnak is nevezhető viszonyulása az elmúlt hónapok során többször is kiütközött. Maradjunk az egészségügynél. Több mint nyolc hónapja, hogy terítékre került az országos egészségügyi program keretében támogatott vagy térítésmentes gyógyszerek listájának a kibővítése, erről a közvélemény alig júniusban szerezhetett tudomást, időközben pedig egyes rákos betegek és a betegek érdekképviseleti szervezetei pereket is kezdeményeztek és meg is nyertek. Egy ilyen esetről lapunk is beszámolt, utalva arra, hogy az érintett beteg már nem juthatott hozzá ahhoz a gyógyszerhez, amely okán a pert elindította, mert időközben elhunyt. Óriási felháborodást váltott ki ez a tragikus eset, s július 20-án a kormányszóvivő még arról nyilatkozott, hogy az eljárás, a különböző jóváhagyások megszerzése időigényes, s ugyanakkor a kormány utólag újabb gyógyszereket is bele kívánt foglalni abba a bizonyos névjegyzékbe. Láss csodát: a július 27-i kormányülésről kiadott közleményben szerepel, hogy megszületett a várva várt kormányhatározat, s a kormányszóvivő szerint ez azért vált lehetővé, mert annak elfogadására „sürgősségi eljárás révén került sor”. Sürgősségi eljárás ide vagy oda, a kormányhatározat közlésére nem került sor a Hivatalos Közlönyben, azt valamilyen oknál fogva (mi azt mondanánk, hogy tudatosan) késleltették. Eltelt közel két hét, s a Hivatalos Közlöny tegnapelőtti, azaz augusztus 9-i számában jelent meg a már említett névjegyzéket jóváhagyó 2008/720-as kormányhatározat ama mellékletét módosító és kiegészítő 2016/552-es kormányhatározat, amely a gyógyszerek megnevezésének (DCI) listáját tartalmazza. Az még aznap hatályba is lépett, de csak részlegesen, ugyanis néhány endokrinológiai megbetegedés esetében használatos gyógyszerek névjegyzéke csak október 1-jétől lesz érvényes. (Állítólag azért, mert még ki kell dolgozni a kezelési protokollt.)
Blöffölni is tud a kormány. Ugyanis nem igaz a kormányfő ama állítása, miszerint a „veteránok megadóztatása” néven elhíresült kalamajkának az okozója az Adótörvénykönyvet módosító az a kormányrendelet volt, amelyet a Ponta-kormány hozott meg. A Ponta-kormánynak valóban volt egy ilyen, nevezetesen a 2015/50-es sürgősségi kormányrendelete, de az nem érintette az Adótörvénykönyvnek a helyi adókra, s tételesen a jogszabály 456-os szakaszának az előírásait. Zavarkeltőnek bizonyult viszont a Cioloș-kormány 2016/159-es kormányhatározata, amely az említett szakasz egyik előírásaira vonatkozóan ad alkalmazási eligazítást, pontosabban „félreigazítást”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.