Kormánypárti „zakuszkafőzés”

Holtvágányra terelnék Dragneát?

15

A jelenlegi időszak hagyományosan a befőzések idényét is jelenti. Benépesülnek a piacok, és igen sokan zsákoslag vásárolják a hagymát, a paradicsomot, a paszulyt, s nem utolsósorban a padlizsánt. Ez utóbbit jobbára a zakuszkafőzés céljából. Amolyan zakuszkafőzés zajlik a kormánypárt boszorkánykonyhájában is, de az rejtelmekkel, enigmákkal tarkított. Nem tudni például, hogy kik a recept szerzői (bár neveket is hallani), mint ahogy azt sem, hogy azt a nagy zakuszkásüstöt körülállók közül kik a szakácsok, és azt sem igen tudni, hogy mi kerül abba a kormánypárti zakuszkába…

Hasonlattal éltünk akkor, amikor kormányzati za­kusz­kafőzést emlegettünk. Igen, mert valami olyasmi történik mostanság a kormánypárt háza táján. Az utóbbi időben napi rendszerességgel olvashattunk, hallhattunk arról, hogy egy Liviu Dragnea pártelnököt „gatyába rázni” szándékozó levelet fogalmaztak meg, arról is értesülni lehetett, hogy milyen sorrendben és kik írták alá, elsőként például Paul Stanescu, a szociáldemokrata párt egyik alelnöke, kormányfő-helyettes, kilencedikként pedig Bukarest főpolgármestere, Gabriela Firea. Apropó Paul Stanescu: a múlt pénteken kijelentette, hogy számára mindig is fontos, hogy ki a barátja, ki a politikai harcostársa, de annál is fontosabb a pártja. Mintha valamit sugalmazni kívánt volna ezzel a maga nemében velős nyilatkozatával… Arról is hallani, hogy rejtélyes körülmények között egyes megyei pártvezetők arról egyeztettek, hogy miként lehetne „félrébb állítani”, illetve „hátrébb léptetni” Liviu Dragneát. A résztvevők nevei is nyilvánosságra kerültek, de azt nemigen ismerték el, ha pedig igen, akkor az érintettek azt hangoztatták, hogy a párt, annak vezetősége tevékenységének az eredményesebbé, hatékonyabbá és gyümölcsözőbbé tételéről folytattak csupán eszmecserét. Ilyenképpen nyilatkoztak például azok, akik szombaton Besztercén részt vettek a szociáldemokrata párt 12 erdélyi megyebeli képviseletében egy megbeszélésen. Nyilvánosságra került egy közleményszerűség is, s abban az áll, hogy gyakrabban kellene üléseznie a párt csúcsvezetésének, a pártelnök önállóan ne döntsön fontos kérdésekben, ügyekben, s ha igen, akkor előzetesen kérje ki a pártvezetés véleményét, illetve egyetértését. Időközben a pártelnök is találkozott a szociáldemokrata párt bukaresti székházában egyes miniszterekkel, egyes megyei szervezetek elnökeivel, de azzal kapcsolatosan azt hangoztatták, hogy kormányzati kérdésekről, illetve a család fogalmáról szóló október 7-i referendum előkészítéséről tárgyaltak. (Ez utóbbi kapcsán állítólag körvonalazódott egy olyan szándék, miszerint a referendum két napon át zajlana, október 6-án és 7-én.)
Mindebből a rejtelmesnek és igen zavarosnak tűnő „za­kusz­kafőzésből” az olvasható ki, hogy az üst körül forgolódók egy része szándékai szerint „eltávolítaná” a főszakácsot, Liviu Dragneát, egy másik része viszont inkább amolyan csapattársi szerepet szánna neki. Közvetve idetartozik az is, hogy Gabriela Firea továbbra is a saját maga által kidolgozott „recept” szerint készítené el a maga főztjét, s abból nemigen szeretne egy falatkát sem juttatni Liviu Dragneának. Ez derül ki újólag múlt pénteki nyilatkozatából is, amikor azt hangoztatta, hogy neki nincs ínyére Liviu Dragnea „konyhafőnöksége”. Nem tartozik közvetlenül a taglalt ügyhöz, de érdemes utalni egy „külső” beintésre is. Míg a kormánypárt háza táján nem nagyon sikerül egy ehető, egy ízletes zakuszkát főzni, addig mások arra figyelmeztetnek, hogy az „odaéghet”: Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztos arra figyelmeztette a kormányt, hogy a megfelelő és időben benyújtott receptek (értsd: projektek) hiányában országunk jelentős uniós vissza nem térítendő támogatásoktól eshet el. A magunk részéről ehhez annyit fűznénk hozzá, hogy ebben szerepet játszhatott a kormánypárton (s esetenként a kormánykoalíción) belüli olyan jellegű zűrzavar, amit mi most képletesen egy sikertelen zakuszkafőzésssel hasonlítottunk össze.

Parlagon a …parlagfű
Hosszas vajúdás után Romániában is megszületett a parlagfű leküzdésére vonatkozó jogszabály. Ez nemrégiben jelent meg olyan körülmények között, amikor is Európa-szerte a parlagfű jelentette gondok és veszély már hosszú évek óta a figyelem homlokterébe került, s a leküzdésére vonatkozó ténykedés állandó jellegűvé vált. (Az más ügy, hogy melyik országban milyen eredményességgel folyik ez a küzdelem.) Hazai viszonylatban az a bizonyos jogszabály, a 2018/62-es törvény, amely a Hivatalos Közlöny március 17-i számában jelent meg. Ahogy az lenni szokott, illetve ahogy azt már megszoktuk, a jogalkalmazás eszközét ez esetben is a módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározat kellett volna képezze. Nem véletlenül használtunk múlt időt, ugyanis annak június 15-ig kellett volna megjelennie. A kormány viszont nem siette el a dolgokat, hagyta, hogy beérjen a parlagfű „termése”. Mondjuk ezt annak okán, hogy a törvény alkalmazási módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározat alig szeptember 5-én került elfogadásra, s az a Hivatalos Közlöny szeptember 12-i számában jelent meg. A 2018/707-es kormányhatározatról van szó. Az tulajdonképpen 2019. január 1-től lesz hatályos, de van két olyan előírása is, amely szeptember 15-től: az 5-ös szakasz értelmében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak, valamint az egészségügyi és a környezetvédelmi minisztériumnak a saját honlapjaikon túl egy külön honlapot kell készíteniük, amely révén ismertetik a parlagfüvet, a 15-ös szakasz értelmében ebben az esztendőben a helyi közigazgatási hatóságoknak október 1-ig be kell azonosítaniuk, le kell ellenőrizniük azon területeket, amelyeket belepett a parlagfű.

Puszta formaság
A kormány illetékesei (de nem csak) sokszor kérkednek azzal, hogy a jogszabályozási kormányzati tevékenység átláthatóságának, kiszámíthatóságának konkrét bizonysága az is, hogy a különböző sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteinek szövegét nyilvánosságra hozzák. Ugyanakkor összhangban a vonatkozó törvény, a 2003/52-es törvény, előírásaival azt 10 napos időtartammal közvitára is bocsátják. Igen ám, de ez esetben is gyakorlottá vált „az egyet mondani és mást csinálni”: a költségvetés kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetét ugyan augusztus 26-án nyilvánosságra hozták, de azt igen nagy diszkréció közepette szeptember 3-án egy másik verzióval helyettesítették, s majd, amint az már ismeretes, szeptember 5-én sebtében el is fogadták. Szeptember 4-én jelent meg a pénzügyminisztérium honlapján az EximBank Rt. megszervezésére és működésére vonatkozó 2000/96-os törvényt kiegészítő sürgősségi kormányrendelet tervezete. Közvitára is bocsátották, de ezzel együtt és ezen túl azt szeptember 13-án sebtében el is fogadták. Most olyasmit hallani, legalábbis a pénzügyminiszter szerint, hogy a kormány esetleg egy sürgősségi kormányrendelet révén kivezetné az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adót. Erről állítólag az e heti kormányülésen döntenek, döntenének. Igen, ám, de a jogszabály-tervezet szövege mindmáig nem jelent meg a szaktárca honlapján, mint ahogy az sem kizárt, hogy egyelőre a szándék is Teodorovici miniszter agyában „motoszkál”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.