Kormánypárti „szépfiú”…

63

Jó tíz nappal ezelőtt, amikor napvilágot láttak az első sajtóértesülések a leváltásra számítható, illetve az újonnan kinevezendők nevére vonatkozóan, ez utóbbiak között még nem szerepelt az egykori tárcavezető, Ilan Laufer. A múlt hétfőn, mielőtt sorra került volna a kormányátalakítást megvitató és elvekben jóváhagyó ülése a kormánypárt csúcsvezetésének, felröppent az a meglepetésszámba menő hír, miszerint a közvélemény által amúgy kevésbé ismert Laufer ismét miniszteri bársonyszék várományosa lehet. Emlékeztetnénk: tavaly a Tudose-kormány színrelépésekor sokak számára ugyancsak meglepetést jelentett, hogy egy, a névtelenség homályából előkerülő személy fogja betölteni az üzleti környezetért, a kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős tárca nélküli miniszteri funkciót. Az igaz viszont, hogy voltak olyan körök, amelyekben otthonosan mozgott, nevezetesen a bohémok világában, s egyes bulvárlapokban többször is szembesülni lehetett az egyébként jóképű, kigyúrt, azaz sportos alkatú, akkor még 33 éves fiatalemberrel. Jobbára felesége oldalán, aki akkor az egyik külföldi érdekeltségű kereskedelmi televízió műsorvezetője volt. Azt is megtudhattuk, hogy állítólag eredményes üzleti tevékenységet is folytat, mi több, jó üzleti kapcsolatokat épített ki egyes izraeli és amerikai üzletemberekkel. (Amúgy ezen utóbbi értesüléseket hivatalos helyről soha senki nem erősítette meg.) Utólag az is kiderült, hogy a szociáldemokrata párt Neamț megyei szervezetének a tagja, igen jó viszonyt ápolva az ottani szervezet vezetőivel, illetve annak elnökével. (Ez esetben is van egy kérdőjel, mert romániai lakhelye szerint ő bukaresti, s hogy miként kötött ki Neamț megyében, illetve az ottani pártszervezetnél, azt talán nagyon kevesen tudják.) Mindezt talán nem is lenne érdemes most utólag felvázolni, ha nem következett volna be az az aljas, becstelen és mindennemű erkölcsi normát lábbal tipró nyilatkozata, amelyet a nagy nyilvánosság elé tárt a múlt szerdán este, méghozzá a kormánypárt székházában. Erre az általa drámai hangvételűnek szánt nyilatkozatnak az elhangzására annak okán került sor, hogy az ő neve nem szerepelt azon az államelnöki dekrétumon, amely révén kinevezték az új minisztereket, annak ellenére sem, hogy a Dăncilă kormányfő által benyújtott listán a neve szerepelt, méghozzá kormányfőhelyettesi, valamint régiófejlesztési és közigazgatási miniszteri minőségben. Már a jelölés körül is problémák mutatkoztak, s ez nyilvánosságra is került: hétfőn este újságírói kérdésre válaszolva Liviu Dragnea igen kimért hangon csupán annyit mondott, hogy ő személy szerint „tartózkodott”, akkor amikor Ilan Laufer miniszteri jelöléséről szavaztak. Egyébként 2017-ben azt lehetett hallani a tárca nélküli miniszter tevékenységéről, hogy az jobbára a külföldre, s mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokba való utazásokban merül ki, s ugyanakkor az általa nagy dérrel-dúrral beharangozott Startup program is elég körülményesen bontakozott ki. Volt még egy emlékezetes szereplése: 2017 decemberében bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül, azaz 2018 elején döntés születik arról, hogy a Londoni Tőzsdét Bukarestbe költöztetik, s abban neki is megvan, meglesz a maga szerepe… Arra senki sem tud vagy nem akar válaszolni, hogy miként került be a kormányátalakítás „képébe”. Annyit viszont igen, amiről már szóltunk, a neamți pártelnök közbenjárására, akinek egyébként „nagy súlya” van a párt csúcsvezetésében. Abban a szerda esti nyilatkozatában egyébként Laufer a saját legutóbbi állítólagos érdemeit is hangoztatta: az utóbbi időben sokat tett Románia és Izrael közti kapcsolatok fokozásáért, személyesen tárgyalt egyes tisztségviselőkkel és üzletemberekkel, de ugyanakkor támogatta ama szándékot is, miszerint országunk nagykövetségét Tel Avivból átköltöztetnék Jeruzsálembe. Hogy ki bízta meg őt az ilyen jellegű közbenjárással, ténykedéssel, azt nem tudni, s ilyen körülmények között sajnálatos, hogy az általa elmondottakat a külügyminisztérium nem cáfolta meg (igaz, meg sem erősítette). Csak úgy zárójelben jegyeznénk meg, hogy amikor a kormányfő a jelöltek névsorát ismertette, „diszkrét bájjal” elhallgatta Laufer esetében a kormányfőhelyettesi tisztséget, csupán a miniszteri funkcióra utalva.
Bekövetkezett az államelnöki visszautasítás, s arra az érintett személy megengedetlen, durva, még a kemény politikai csatározásokban is elfogadhatatlan reagálása: Laufer antiszemitizmussal vádolta meg az államelnököt, s tette ezt a kormánypárt tagja, de olyan tagja minőségében, akit miniszteri címre is érdemlegesnek tart pártja csúcsvezetése, egyszersmind mellőzve bárminemű konkrét érvet, bizonyítékot. A bizonyítás egyébként kimerült a jelzők és a koholmányok „csattogtatásában”, el egészen olyan állításokig, amelyek már-már sértik a személyiségi jogokat. Természetes, hogy az államelnök megfelelő választ adott Laufer vállalhatatlan politikai nyilatkozatára (amelytől egyébként elhatárolódott pártja is), mint ahogy azt számos hazai és külföldi neves politikus, közéleti személyiség felháborodással fogadta, s azzal szembehelyezkedtek neves hazai és nemzetközi szervezetek, köztük a holokausztkutató Wiesenthal Intézet. Amúgy az állítólagos antiszemitizmust elítélő Ilan Laufer a botrányos és meghökkentő nyilatkozatát követő napon egyes sajtóorgánumokhoz közleményt is eljuttatott, s abban hivalkodóan jelenti ki, hogy ő Romániában született és románnak vallja magát. Ha ez így igaz, akkor őt személy szerint milyen sérelem is érte, mármint „román minőségében”?…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.