2020, december 4, péntek.
custom_html_banner1

Hirdetés

Kormányfői koordinálás alá került a szektor…

Arra nehéz lenne választ adni, hogy miért, de az utóbbi esztendők során egyik leggyakrabban módosított jogszabály a szerencsejátékok megszervezésére és működtetésére vonatkozó 2009/77-es sürgősségi kormányrendelet volt. Az 2009 júniusában jelent meg, majd azt követően az idei esztendő e hónapjáig 16 esetben módosították és egészítették ki. Időközben létrejött egy kormányzati szerv is, amelyre a szóban forgó tevékenységnek a felügyelete, ellenőrzése, illetve jóváhagyása hárult. Az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet – a 2013/20-as – 2013 áprilisában jelent meg, s annak értelmében létrejött a Szerencsejátékok Országos Hivatala (ONJN). Nemrégiben újólag módosultak és kiegészültek ezek a jogszabályok.

Slot-machine

A kormány október 7-i ülésén napirendre, illetve elfogadásra kerültek a szerencsejátékok területén foganatosítandó egyes intézkedések annak érdekében, hogy érvényt szerezhessenek az Európai Unió ajánlásainak, illetve a nemzetközi gyakorlatnak. Ezzel egyidejűleg a hazai állami tulajdonban lévő szerencsejáték-szervező cég, a Loteria Română Rt. vonatkozásában is átszervezési intézkedéseket fogadtak el. Ez utóbbi esetében a sürgősségi kormányrendelet megindokolásában az áll, hogy javítani kell annak tevékenységét, jobban rá kell felelnie a piaci igényekre, illetve fokozni kell annak bevételeit, mindez pedig megköveteli a hatályos szabályzók átfogalmazását. A kormányülésen elfogadott, a szerencsejátékok területén hatályos egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2015/42-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny október 14-i számában jelent meg, s annak előírásai tegnaptól léptek érvénybe. A szerencsejátékok megszervezésére és működtetésére vonatkozó 2009/77-es sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító mostani jogszabály értelmében a Szerencsejáték Országos Hivatal már-már minisztériumi „rangot” kapott. A szerencsejáték jelentette állami monopóliumot ezentúl ez a hivatal ügykezeli, s mint ilyen, annak a koordinálásába kerül a Loteria Română Rt. is, amely eddig a közpénzügyi minisztérium kötelékeibe tartozott. Nem ez az egyetlen újdonság a szóban forgó országos hivatal vonatkozásában. Nem, mert módosult az annak létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozó, már említett 2013/20-as sürgősségi kormányrendelet is. Az új jogszabály értelmében tegnaptól a hivatal tevékenységét a kormányfői kancellária révén a kormányfő koordinálása alatt fejti ki. Hogy már-már minisztériumi „rangja” lesz, az kikövetkeztethető másabb kiegészítő jellegű rendelkezésekből is: ezentúl a szóban forgó hivatal keretében létrehozták a főtitkári állást is, a hivatal kizárólagos joga a szerencsejátékok területén a játékszervezési engedélyek kibocsátása, a szóban forgó területen kifejtett tevékenység monitorizálása, felügyelete és nyomon követése. Továbbá erre a központi hatóságra hárul a szerencsejátékok informatikai rendszereinek technikai ellenőrzése, valamint monitorizálása és felügyelete is.
A fentebb vázoltakból egyértelműen kiderül, hogy ennek a hivatalnak mint központi hatóságnak a hatásköre kibővült, ilyenképpen pedig a szerencsejátékok megszervezésével, ellenőrzésével, illetve engedélyeztetésével kapcsolatos összes jogosítvány egyetlen kézbe kerülhetett. A kormány szerint ilyenképpen hazai viszonylatban is eleget lehet tenni azoknak az uniós elvárásoknak, amelyekre már utaltunk, s amelyeket az Európai Parlament és Tanács 2006/123-as rendelete tartalmaz, valamint az Európai Bizottságnak azon ajánlása, amely az Európai Unió hivatalos közlönyének a 2014. július 19-i számában jelent meg.

1,2 milliárd eurós „piac”
A felvezetőben már említett gyakori jogszabály-módosítást talán az is indokolttá tehette, hogy a szerencsejáték-tevékenység ma már hatalmas piacot jelent, egy igazi iparágat, amely az utóbbi évek során iramosan fejlődött. Igaz, ennek a fejlődésnek megvoltak a maga nemkívánatos, mondhatni veszélyes velejárói is, nevezetesen az, hogy egyre több személy vált a szerencsejáték rabjává, a játékszenvedély eluralkodása pedig drámai, sőt tragikus esetekhez is vezetett. Egyébként a hazai játékipari egyesület, a Rombat elnöke, Dan Ghiță szerint 200 000-re tehető azon romániai állampolgárok száma, akik rendszeresen látogatják a játéktermeket, s akik havi átlagban 100 eurót költenek szenvedélyükre. Véleményünk szerint igen szerény ez a becslés… Egyébként azt az egyesület elnöke is elismeri, hogy míg a nyugati országokban jobbára szórakozást, hobbit jelent a játéktermek látogatása, országunkban ez némileg másként fest, s a játékosok jelentős hányada a „nagy, a nagyon nagy nyereség” reményében próbálkozik, és sajnos sokszor a remény szertefoszlik, s arra rámegy vagyona, családja, élete is.
Visszatérve erre a sajátos iparágra: a hivatalos adatok szerint is az utóbbi években a szerencsejáték-szervező cégek üzleti forgalma hovatovább növekedett, az 2012-ben még 700 millió euró körül volt, a tavaly viszonyt elérte az 1,2 milliárd eurót. Míg 2008-ban a szerencsejáték-szervezésre szakosodott cégek országos viszonylatban 24 500 alkalmazottat foglalkoztattak, az elmúlt év végén azok száma elérte a 29 000-et. A statisztikák szerint az elmúlt év végén mintegy 12 000 játékterem szerepelt a nyilvántartásban és összesen 70 000 különböző típusú játékgép. Ha számolunk azzal, hogy egy játékgép havonta körülbelül 8000 eurót „produkál”, és azzal, hogy a rendszeresen odalátogatók havi átlagban 100 eurót „kockáztatnak”, akkor számot adhatunk ennek a sajátos iparágnak a méreteiről. Amúgy a tulajdonosok, a játékszervezők szempontjából sem kis befektetésről van szó: egy cég létrehozása végett legalább 75 játékgéppel kell rendelkezni, egy slot machine éves licence megszerzésének az illetéke 3000 euró, s ha mindezt összevetjük és ahhoz hozzáadjuk a béreket is, akkor a kezdeti befektetés minimum 600 000 euró körül lehet.
Hazai viszonylatban vannak olyan szerencsejáték-szervező cégek, amelyek éves üzleti forgalma meghaladta a 250 millió lejt. A 2014-es esztendőben az üzleti forgalom alapján összeállított ranglista élére a fővárosi Max Bet Kft. került, amely e tekintetben 264,3 millió lejjel „büszkélkedhetett”, valamint 75 millió lejes nyereséggel. Amúgy ennek a cégnek van egy leányvállalata is, a Max Bet Jocuri Electronice Kft., s ha hozzáadjuk annak az üzleti forgalmát is, akkor együttesen 326 millió lejről és több mint 125 millió lejes tiszta nyereségről lehet beszélni. Ezekből a számadatokból az is kiviláglik, hogy a szerencsejáték-szektorban rendszerint magas a nyereségráta. A listavezető cégnek egyébként országos viszonylatban 800 alkalmazottja volt. Ez utóbbi tekintetében az ugyancsak bukaresti székhelyű Public Games vezeti a rangsort, amelynek országos viszonylatban 1700 alkalmazottja volt a 2014-es esztendő végén. De ha már a számadatoknál tartunk, utalhatunk arra is, hogy megyénkben a kereskedelmi törzskönyvi hivatal nyilvántartása szerint 31 olyan vállalkozás van, amely elsődlegesen szerencsejáték- és fogadási tevékenységekre szakosodott. Apropó fogadás, illetve sportfogadás: a piaci elemzők ezt kevésbé tartják „veszélyesnek” , mert kisebbek a tétek, legalábbis rendszerint, és azt is tudni, hogy ennek a szerencsejátéknak a „hívei” sokkal kevesebbet költenek, rendszerint egy fogadásra egy eurót.

Büntetésre számíthatnak
Az elmúlt héten a maga nemében meglepő közleményt hozott nyilvánosságra a Szerencsejáté-
kok Országos Hivatala: több mint 50 000 személyt fognak megbüntetni 10 000 lejig terjedő pénzbírsággal annak okán, hogy olyan fogadási honlapokon játszottak, amelyek Romániában nincsenek engedélyezve. A hivatal megkezdte azon fogadókkal szemben a törvényes eljárást, akik nem tartották tiszteletben a jogszabályokat. A közleményben az is szerepelt, hogy a bírság értéke 5000 lejtől 10 000 lejig terjed, s az érintett személyeket az elkövetkező hat hónap során írásban fogja értesíteni a hivatal a jogszabálysértésről és a szankcionálásról. A közlemény még jóformán meg sem jelent, s annak kapcsán a szerencsejátékok terén jártas piaci elemzők, illetve szakjogászok kifogásokat fogalmaztak meg. Mintegy válaszként az ONCN elnöke, Cristinela Odeta Nestor azt nyilatkozta, hogy az érintett személyeknek jogukban áll a kirótt bírságot megtámadni az igazságszolgáltatási szerveknél. Arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen esetek megelőzése érdekében ajánlatos lenne a hivatal honlapjának a tanulmányozása, mert akkor bárki meggyőződhet arról, hogy egy adott online játékplatform rajta van-e a feketelistán vagy nincs. De miről is van szó , és miért is készül büntetni a hivatal? Erre a választ a már sokat említett, a szerencsejátékok megszervezésére és működtetésére vonatkozó 2009/77-es sürgősségi kormányrendelet 22-es szakaszának (6)-os bekezdése adja meg: „Szabálysértést képez és 5000 lejtől 10 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő Románia területén magánszemélyek részvétele olyan távolsági szerencsejátéki tevékenységekben, amelyeket a 10-es szakasz (1)-es bekezdésének h)-n) pontjai határoznak meg és amelyek nincsenek engedélyezve az ONJN által”.
A hivatalnak az elmúlt hét végén egy másik tájékoztatója is megjelent. Abban az szerepel, hogy a 2015/2723-as október 13-i döntés értelmében semmisnek nyilvánították a Hillside Gaming LP és Hillside Sports LP cégek működési jogát, amelyek a bet365.com honlap révén ajánlottak közösen szerencsejáték-szolgáltatásokat.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,238RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb