vasárnap, november 29, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Kormányfői eszmefuttatások

Az elmúlt heti hazai történéseket, ha nem is sajátította ki Victor Ponta kormányfő, mégis azt mondhatjuk, hogy azok közvetlenül vagy közvetve az ő nevéhez, az ő ténykedéséhez kötődnek. Amúgy a törvényhozás és kormányzat szintjén akár uborkaszezonról is lehetett beszélni, de ez nem jelentette azt a múlt héten sem, hogy mély csend honolna a parlamenti pártok háza táján, s azok részéről nem fogalmazódtak meg újólagosan egymásnak feszülő állásfoglalások, véleménynyilvánítások.

[dropcap]K[/dropcap]özel kéthetes pihenőszabadságát követően hazatért az Amerikai Egyesült Államokból Victor Ponta kormányfő. Diszkréten utazott el és diszkréten tért haza állítólag augusztus 9-én, vasárnap az esti órákban. Hétfőn tiszteletét tette a kormány székházában, a Victoria-palotában. Állítólag találkozott néhány kormánytaggal és Gabriel Oprea kormányfő-helyettessel, aki távollétében ideiglenesen ellátta a kormányfői teendőket. Azért mondjuk, hogy állítólag, mert hazatértéről és „munkába állásáról” hivatalos közleményt nem adtak ki. Azt viszont tudni, hogy ő mindvégig tartotta a kapcsolatot a kormánypárt vezetőivel, Gabriel Opreával, valamint a kormány egyes tagjaival, és a hazai eseményekre Facebook-oldalán rendszeresen reagált. Ez történt például a magyar nagykövetnek a România Liberă-ben megjelent interjújával kapcsolatosan is, amely nyomán, mint ismeretes, utólag bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetség ügyvivőjét. (Egyébként a két fél közötti, már-már értelmetlen szócsata a múlt héten folytatódott, a „változatosság” kedvéért a román nagykövetet kérette a magyar külügy, Victor Ponta pedig többször is „kifakadt”.)
Hétfőn az esti órákban kiállt a „nagyközönség” elé is: az egyik hozzá közel álló kereskedelmi hírtelevíziónak terjedelmes interjút adott. Abban szó volt mindenről, kezdve a pihenőszabadságával, folytatva a kormánypárt ideiglenes elnökével, Liviu Dragneával szembeni viszonyulásával és végezve az új Adótörvénykönyvvel, illetve annak a parlament általi elfogadásával a hónap végi újratárgyalás során. Néhány meglepő és a maga nemében akár pikánsnak minősíthető ügyet is érintett, például azt, hogy kormányfői minőségében ő védelmet élvez (mármint a testi épsége tekintetében) külföldi magánlátogatása során is, s azt Floridában megbízatási alapon egy privát őrző-védő cég látta el. A nyaralás költségeit firtató kérdésekre is némileg meglepő választ adott, azt állította, hogy kevesebbe került, mint azt sokan gondolnák, és mindenképp kevesebbe, mint a hazai tengerparton eltöltött üdülés. Ezt az állítást célzásnak szánta, de nem talált célba. Igen, mert a hazai tengerparti üdülést emlegetve az államelnökre gondolt, akinek a Neptun komplexumban eltöltött pihenőnapjai jobbára az állami költségvetést „terhelik”, míg az ő mostani utazása nem. Az államelnöki hivatal jónak látta nem reagálni, és jól tette. Ugyanakkor azonban a turisztikai cégek érdekképviselete (ANAT) magára vette a költségek „felhánytorgatását”, egyszersmind felajánlva Ponta és családja számára egy ingyenes tengerparti üdülést. (Azt viszont elismerték, hogy Miamiban lehetnek olyan turisztikai szolgáltatások, amelyek olcsóbbak, mint a hazaiak.)
A kormányfői nyaralásnak azonban már annak ideje alatt volt egy másabb visszhangja is, nevezetesen egyes politikai ellenfelei a floridai üdülési, turisztikai árajánlatok, valamint légitársasági díjszabások állítólagos ismerete, illetve Victor Ponta és neje, Daciana Sârbu európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatának ismeretében azt állították, hogy valami nincs rendjén a család bevételei, anyagi helyzete és idei kiadásai között. Sőt egyesek indokoltnak tartanák az illetékes szervek „kutakodását”. Nos, az ilyen jellegű felvetés semmiképp sem használ a kormányfő amúgy is megtépázott tekintélyének, népszerűségének. Már eleve nem bizonyulhatott szerencsésnek ez a nyári szabadságolás, még akkor sem, ha annak jogszerűségéhez nem fér kétség. És azért nem, mert a lakosság körében, sőt a kormányfő pártján belül is némi visszatetszést váltott ki, hogy Törökországban végeztetett el egy sokak szerint nem túl kockázatos vagy bonyolult térdműtétet, s azt követően igen hosszúra nyúlt az ottani lábadozás időtartama. Egyesek szerint valami fortélyosság is fellelhető ebben a térdműtét-ügyben, annál is inkább, mert most kiderült, hogy a beharangozott korrekciós műtétre már nem lesz szükség, a floridai üdülésnek pedig hozadéka volt a felgyógyulás is, mert hétfőn már-már ugrándozva ment föl Victor Ponta a Victoria-palota lépcsőjén. Zárjuk ezt a fejtegetésünket azzal, hogy a kormányfő egyes „jóakarói” már azt is kiszámították, hogy június 11. és augusztus 11. között Victor Ponta ténylegesen csak 14 napot ténykedett aktív kormányfőként.

Egy kis kiruccanás
A hétfő esti, hosszúra nyúlt interjú kimeríthette a kormányfőt, ugyanis a keddi napon már nem hallatott magáról, azaz igen, az esti órákban: ő már a repülőgépen ülhetett akkor, amikor napvilágot látott az az értesülés, hogy a grúz kormányfő meghívására Tbiliszibe utazott, ahol megtekinti a Barcelona–Sevilla európai szuperkupa-mézkőzést, azt megelőzően pedig találkozik és megbeszélést folytat a grúz miniszterelnökkel és az észt miniszterelnökkel, akit szintén meghívtak a szóban forgó kupadöntőre. Amúgy erről a látogatásról nem adtak ki hivatalos közleményt, s így azt sem tudni, hogy a kormányfői megbeszélésnek milyen jellege volt. Valószínűsíthető, hogy a napirenden inkább a késő esti mérkőzésről, valamint a borokról esett több szó, lévén, hogy a kormányfői találkozóra nem véletlenül egy tetszetős borpincében került sor, s ott borkóstoló keretében mondhattak véleményt az egyik vagy a másik borfajtáról a jeles vendégek. Victor Pontát egyébként elkísérte egy „illetékes” szakember is, Daniel Constantin vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszter. Grúziából csak másnap tért haza, s talán ennek a kiruccanásnak is volt némi szerepe abban, hogy augusztus 12-én, szerdán nem került sor a szokásos heti kormányülésre. Ezek szerint a kormány szabadságolása is meghosszabbítódott, mondjuk ezt annak okán, mert a június 28-i kormányülésen kéthetes szünetre történt utalás. Egyébként a grúziai, előzetesen be nem jelentett látogatást sem vették jó néven egyes ellenzéki politikusok, de politikai megfigyelők sem tartották szerencsésnek, mert a hosszas távollét semmiképp sem válik Victor Ponta javára, ugyanakkor számos kínos feltételezésre is okot adhat.
Nem így történt azonban az államelnök idei szabadsága tekintetében. Hallani lehetett arról, hogy családjával ő is külföldre utazna. Erre nem került sor, hanem a román tengerparton, Neptunon nyaralnak már több mint két hete. Olyan értesülések is kiszivárogtak, miszerint tanácsadói beszélték rá, hogy ez alkalommal tekintsen el a külföldi utazástól. Tették ezt annak okán, hogy egyes magánútjai (de nem csak) kapcsán bírálatok hangzottak el, akár rosszindulatúnak minősíthető pletykák kaptak lábra. Ilyen körülmények között pedig csak olaj lett volna a tűzre egy újabb külföldi magánút, de ugyanakkor a kormányfő gyakori és huzamosabb idejű távollétét jó propagandával akár ellene is lehet fordítani. Nos, ha volt egy ilyen számítás, akkor most elmondhatjuk, hogy az bejött.
Az elmúlt héten volt egy másabb természetű és másabb következményekkel járó kiruccanás is, az a királyi udvarban következett be. A Svájcban tartózkodó Mihály király váratlan módon összehívta a koronatanácsot, s a konzultációt követően hivatalos közleményben jelentették be, hogy megfosztják fiúunokáját, Miklóst a hercegi címtől és trónörökösi jogaitól. A „kitagadás” konkrét okait nem ismertették, csupán annyit, hogy a fiúunokának, Miklósnak nem sikerült megfelelnie a trónörökösi titulus által megkövetelt szabályoknak. Az tény, hogy az ilyen-olyan „kiruccanásai” kapcsán elhíresült, de ugyanakkor egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Miklós számára problematikusnak bizonyult a beilleszkedés, s ezt ő a király döntését követően el is ismerte. Ám ahogy az lenni szokott, ez esetben is háttérinformációk szivárogtak ki: állítólag a Nagy-Britanniában nevelkedett unokát egyáltalán nem szívlelte az időközben az uralkodói ház „irányítójává” vált Radu Duda, az egykori színész, aki a kilencvenes években vette feleségül Mihály király legidősebb lányát, Margit hercegnőt. A történelmi lépés alaposan meglepte a monarchia híveit, és azok közül jó néhányan meg is fogalmazták fenntartásaikat. Nem késett a szigetországi reagálás sem: hogy, hogy nem, de Miklós lefokozását követően az ottani akadémiai körökből olyan értesülések kerültek nyilvánosságra, miszerint Radu Duda meghamisította szakmai önéletrajzát, amikor abban olyan diplomákra is utalást tett, amelyekről nem tudnak azok a nagy-britanniai intézetek, amelyek állítólag azokat kibocsátották.

A húst csonttal?
Már utaltunk arra, hogy Victor Ponta a hétfő esti interjújában újólag felvázolta az Adótörvénykönyvvel kapcsolatos meglátásait, álláspontját, nyomatékosítva, hogy a legfrissebb statisztikai adatok tükrében igen kedvező eredményeket volt képes felmutatni a hazai gazdaság, aminek bizonysága a GDP igen kedvező arányú növekedése, a költségvetési bevételek vártnál nagyobb gyarapodása, a kedvező infláció, az export bővülése stb. Minderre való tekintettel kétség sem férhet ahhoz, hogy indokolt és szükséges az új Adótörvénykönyv mielőbbi elfogadása és annak előírásainak hatályba léptetése 2016. január 1-jétől kezdődően. Hozzáfűzte azt is, hogy az ő és pártja, illetve a kormánykoalíció tántoríthatatlan az Adótörvénykönyv tekintetében, és egyetlen kompromisszumra lennének hajlandók: a törvényben szereplő általános áfakulcsnak 19 százalékról esetleg 20 százalékra való megemeléséről lehetne szó.
Victor Ponta hétfőn egy meghökkentő bejelentést is tett: amennyiben szeptember 1-jéig nem kerül sor az Adótörvénykönyv kihirdetésére, méghozzá abban a formában, ahogy azt a parlament már megszavazta (kivételt képez az áfakulcs már említett 20 százalékra való megemelése), akkor a kormány nem fogja beterjeszteni a parlamentbe a közszférai bérezési rendszerre vonatkozó törvénytervezetét. Nem, mert az új Adótörvénykönyv hiányában nincs „értelme” az új közszférai bérezési törvénynek. Az igaz, hogy a húst csonttal adják, de ez esetben ez nem pont így van. Mint ahogy van csont nélküli hús is, úgy esetleg lehet új Adótörvénykönyv nélküli új bérezési jogszabály is. Nem bocsátkoznánk szakmai fejtegetésekbe, csupán arra utalnánk, hogy az Adótörvénykönyv egyes előírásaival szemben megfogalmazott kifogások, fenntartások a költségvetési bevételkiesés kockázatára vonatkoznak. Tehát ha a mostani bevételekhez képest nem következik be semminemű zsugorodás, sőt bővülés, vagy annak eredményeként, hogy érvényben marad a jelenleg hatályos Adótörvénykönyv, vagy bizonyos módosításokat eszközölnek az új törvényben, akkor miért nem léptethető érvénybe egy olyan új bérezési törvény, amelyre valós költségvetési fedezetet biztosít az előbbi? Másabb megfogalmazásban, a kormányfői szóban forgó bejelentésnek meglátásunk szerint zsaroló jellege van: vagy elfogadjátok úgy, ahogy mi akarjuk az Adótörvénykönyvet, vagy mi nem fogjuk „akarni” az új közszférai bérezési törvényt.

Másabb szelek is fújtak
Victor Ponta hazatérte, illetve múlt heti szereplése vihart kavart. Sajnos azonban a szélcsend sem mindig hasznos. Az időjárást is a szélcsend jellemezte országszerte, de a szárazság is, aminek okán egyre nagyobb gondok jelentkeznek a mezőgazdaságban. A szaktárca a jelek szerint a várakozás álláspontjára helyezkedett, arra vár talán, hogy lesz-e eső vagy szél. Ha lesz is, már túl későn, mert a terméseredményeken a csapadék már nem segít. Érdekképviseleti szervezetek, szakértők szerint a becsült károk 2 milliárd lej körül lehetnek, s különösképpen Galac, Botoșani, Vaslui, Iași, Argeș, Suceava, Bihar, Szilágy, Teleorman, Vrancea és Temes megye mezőgazdasága sínylette meg az aszályt. Hozzávetőleges számítások szerint a hazai szántóterületeknek közel 10 százalékát érintette az aszály, de ha a tavasszal bevetett területeket tartjuk szem előtt, akkor ez az arány eléri a 16 százalékot.
Más szél, a visszaélés szele rázta meg az ország 22 megyéjében a líceumi felvételik végkimenetelét. A szaktárca közleménye szerint ugyanis több mint gyanús körülmények között került sor utólag a tanulók „áthelyezésére” az egyik osztályból, illetve iskolából a másikba. Eddigelé több mint 800, kilencedik osztályba felvételizett diákot helyeztek át a számítógépes helyelosztó után más iskolába. Legtöbbet Suceava megyében, ahol 523 ilyen jellegű kérést iktattak, és azok közül 320 esetében született kedvező döntés. Prahova megyében 264 ilyen jellegű kérést nyújtottak be, és 252-re rá is bólintottak az illetékesek. Bihar megyében 236 áthelyezési kérést iktattak, és irigylésre méltó gyorsasággal született meg kedvező döntés 191-re vonatkozóan. Jó tudni, hogy ilyen áthelyezési kérések jóváhagyására csak kivételes esetekben, alapos megindokolás nyomán kerülhet sor, például olyan ikertestvérek esetében, amikor a számítógépes helyelosztó az egyik osztályba „irányítja” az egyik ikertestvért, a másikat pedig egy másikba. Hogy ki mivel indokolta, és milyen ismérvek mentén került sor a jóváhagyásra, azt most vizsgálják a szaktárca illetékesei.
A hetet kimerítő interjúval kezdte a kormányfő, s azzal is fejezte be: pénteken este egy másik kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozott. Lényegében semmi újat nem mondott, szinte megismételte hétfői „eszmefuttatását”. Nem feledkezett meg a „magyar ügyről” sem, továbbra is azt hangoztatva: megengedhetetlen, hogy egy nagykövet egy sajtóinterjúban arcátlan módon nyilatkozzon Romániáról.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb