Korképek és kórképek 65.

Férfitársadalom 2.

163

A nemek közötti pályaválasztási egyenlőtlenségek felszámolásán már rég túl vagyunk. Sőt. Mi nők lelkesen fölzárkóztunk, és traktoristaként, autóbuszsofőrként, bányászként, meg a hegycsúcsok meghódítóiként is visszük a pálmát – csak hogy néhányat említsek.
Kifejezetten elnőiesedő szakmákról is tudunk: így világviszonylatban a betegápolók (nővérek, ápolók) és bizonyos szakorvosok (pl. gyerekgyógyászok), óvodai és elemi iskolai pedagógusok több mint 90 százaléka nő. És még sorolhatnék területeket, ahol mi vagyunk többségben.
Érdekesen alakulnak a diplomát szerzők arányai is. Előbb a nyugati, de tavalytól már a magyarországi adatok szerint is ma már több nő szerez diplomát, mint férfi. Nálunk ez az arány kifejezetten meglepő: 2016-os adat szerint Romániában az egyetemet végzettek 60 százaléka volt nő!
Ugyanígy statisztikák állnak rendelkezésünkre, melyekből kiviláglik, hogy a női vállalkozók száma évről évre nő, de a helyzetük még mindig nem rózsás. Legalábbis ez a végkicsengés minden alkalommal, különösen, ha az Unió országairól beszélünk. Hogy pontosan mi is a helyzet ezen a téren, elég nehéz a megtalált adatok alapján megállapítani, mert bizony nem mindig derül ki, hogy mit is jelentenek a feltüntetett számok, százalékok, arányítások. Illetve igen hosszú tanulmányról van szó, mely a női vállalkozókkal kapcsolatban igen sok adatot gyűjt össze, dolgoz fel és ezeket összesítve nyújt képet, nem annyira a vállalkozó nők számáról és arányáról, hanem inkább a gazdasági és vállalkozói helyzetéről. Az egyetlen egyértelmű lista szerint, ha az ország összvállalkozóinak női részarányát vesszük figyelembe, akkor világviszonylatban Ghána van az első, Oroszország a második, hazánk pedig az előkelő kilencedik helyen. Minden tanulmány hangsúlyozza, hogy a nők vállalkozói kedvét és lehetőségeit hátrányosan befolyásolja a kulturális hagyomány és az a női szerepfelfogás, amely nemcsak Európában, de a világon mindenhol érinti a gyengébb nemet. Mely távolról sem a gyengébb, de erről majd külön lesz szó. Ebben a hátrányos anyagi helyzet, amelyben léteznek, ill. ahonnan indulnak, és a kölcsönök esetén tapasztalható banki előítélet is benne van. Őszintén bevallom, én személy szerint ennek az ellenkezőjét tapasztalom: bankok, melyekkel valamilyen kapcsolatom van, rendszeresen kölcsönöket – néha megdöbbentően nagy összegeket – ajánlanak fel nekem. De ez egy másik téma.

Albert Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.