Köpenyforgatás…

110

Ha vannak olyanok (és bizonyára vannak is), akik azt feltételezték, hogy 28 évvel a rendszerváltás után még nem tudna valami újat, pontosabban „sajátost” produkálni a hazai, eredetinek is tartott jogszabályozás, azoknak most csalódásban lehetett részük. Ezt a meglátásunkat az idei költségvetés-kiigazítás kapcsán, illetve az akörül kialakult perpatvar okán fogalmaztuk meg. Arra egyrészt rendhagyó módon került sor, másrészt pedig a jogszabálytervezet szövege is igen-igen diszkrét módon, annak nyilvánosságra hozását és közvitára bocsátását követően, valóságos metamorfózison ment át (szeptember 3-án annak egy újabb variánsa jelent meg a szaktárca honlapján). Mindez történt nem egészen egy hónap leforgása alatt. Lapunkban már többször is foglalkoztunk az idei általános konszolidált költségvetés kiigazításának jogszabálytervezetével, valamint az annak kapcsán kialakult nézetkülönbséggel, illetve nyilatkozatháborúval. Hallatta szavát többször is az államelnök, a kormányfő, valamint egyes kormánytagok (mindenekelőtt Teodorovici pénzügyminiszter és Vasilescu munkaügyi miniszter) az ellenzéki parlamenti pártok honatyái, szakértői, valamint pártsemleges szakelemzők is. Nem térnénk vissza a történtekre, csupán csak arra utalnánk, hogy a költségvetés-kiigazítás körüli vita parazsa akkor vált izzóvá, amikor a kormány kilátásba helyezte a jogszabálytervezet elfogadását, olyan körülmények között, amikor is arra esetleg nem bólint rá a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT). Ez a múlt héten következett be annak okán, hogy Johannis államelnök, aki egyben a CSAT elnöke is, tétovázott, illetve késlekedett a tanács ülésének összehívásával. Akkor meg is jelent a kormánynak egy közleménye, amiben azt próbálták bizonygatni, esetenként számadatokkal is, hogy milyen súlyos következményei lehetnek az elnapolásnak, sőt azzal is riogtatva a „nagyérdeműt”, hogy nem lesz fedezet a szeptemberi közszférai bérek, illetve köznyugdíjak folyósítására. Ezt nyomatékolta többek között újólag a munkaügyi miniszter augusztus 31-i nyilatkozatában. Két napra rá, azaz a múlt hétfőn a közpénzügyi miniszter az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott nyilatkozatában részben cáfolta minisztertársa állításait, túlzottnak tartva a szóban forgó „forráshiányt”. Ugyanakkor azonban arra is utalt, hogy amennyiben ilyen súlyos helyzet bekövetkeztének az esélye körvonalazódna, azt nem szokás és nem is illik „dobra verni”. Amúgy a pénzügyminiszter szerepvállalása, illetve megnyilatkozásai a költségvetés-kiigazítás tárgykörében „köpönyegforgatónak” bizonyultak: hol így nyilatkozott, hol úgy. Kedden, amikor az államelnök felfüggesztette a CSAT ülését, Teodorovici igen pesszimista hangnemben rosszallta az államelnök szerinte indokolatlan és törvénytelen lépését, követelve az ülés jegyzőkönyvének titkosítás alóli feloldását, de ugyanakkor azt is nyomatékolta, hogy a költségvetés-kiigazítás elnapolása súlyos finanszírozási problémákat idézhet elő, beleértve a közszférai bérek és a köznyugdíjak időben történő folyósítását is. Másnap, szeptember 5-én kormányülésre került sor. Annak napirendjét a kutumától eltérően a reggeli órákban nem hozták nyilvánosságra, majd úgy 12 óra tájában megjelent a napirenden szereplő jogszabályok jegyzéke. És láss csodát: azok között nem szerepelt a költségvetés-kiigazításra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete. A 13 órára kitűzött kormányülés jó fél órás késéssel kezdődött meg, s annak felvezetőjében közölte a kormányfő, hogy a konszenzus hiánya ellenére is elfogadják a költségvetés-kiigazítást. Expozéja még tartott, amikor az államelnöki hivatal honlapján megjelent egy közlemény, amely szerint Klaus Johannis határozottan elítéli a szóban forgó tervezet kormány általi elfogadását, lévén, hogy a CSAT véleményezése elengedhetetlen. Ugyanakkor a közleményben az is olvasható, hogy az államelnök nyilvánosan felkéri a Nép Ügyvédjét az Alkotmánybírósághoz való fordulás végett, annak érdekében, hogy tisztázódjon, sérültek-e az alkotmányossági elvek. A kormányülés egyébként nem tartott sokáig, s azt követőem újólag nyilatkozott a pénzügyminiszter, most már békülékenyebben és magabiztosabban, képletesen fogalmazva azt hangoztatva, hogy „nagyobb volt a füst, mint a láng”, és egy-két kivételes esettől eltekintve egyelőre nem is ígérkeztek finanszírozási gondok. Ezek szerint csak addig volt ideges, míg nem született meg ténylegesen az a bizonyos sürgősségi kormányrendelet. Álljunk meg itt, s zárjuk sorainkat azzal, amit szeptember 4-én nyilatkozott az egyik hazai tekintélyes pénzügyi elemző, Dragoș Cabat: „Az az ország, ahol az adott hónapban esedékes bérek és köznyugdíjak folyósítása annak függvénye, hogy elfogadásra kerül-e a költségvetés-kiigazításra vonatkozó jogszabálytervezet, az az ország az összeroppanás küszöbén áll.” Hadd tegyük még hozzá azt is, hogy a Nép Ügyvédje közleménye szerint tanulmányozzák az államelnöki nyilvános felkérés „kérdéskörét”, s várják az államelnöki hivatalnak a felkérést alátámasztó érveit. Arról pedig, hogy egyáltalában az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy sem a Nép Ügyvédje, csak a sürgősségi kormányrendelet megjelentetése után hozza meg a maga döntését.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.