Könyvutalványok a láthatáron?

105

Mostanság gyakran hallani arról, hogy az alkalmazottak könyvutalványokban fognak részesülni, erről az újdonságról beszámoltak egyes sajtóorgánumok is. A hír igaz, ugyanis egy nemrégiben megjelent törvény kitágítja a béren kívüli juttatások körét. A 2018/165-ös törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny július 13-i számában jelent meg.

Még a múlt esztendő júniusában nyújtott be egy törvényjavaslatot az RMDSZ 22 honatyája a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatosan, pontosabban az értékjegyek nyújtására vonatkozóan. A törvényjavaslatot megfogalmazók szándéka az volt, hogy a különböző béren kívüli juttatások egy egységes rendszerbe épüljenek be, azaz egy törvény révén legyenek szabályozva az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. Ugyanakkor a javaslatot megfogalmazó honatyák indokoltnak tartották az eddig alkalmazottak mellett másabb juttatások bevezetését is, így például az úgynevezett sportutalványokét. Megkockáztatnánk, hogy a kezdeményezők az anyaországi ilyen jellegű jogszabályozásból ihletődtek, ahol sokkal változatosabb a cafeteria-rendszer és az eddigi tapasztalatok szerint eredményesnek bizonyult (az egy más ügy, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét az elmúlt hét végén megszavazott törvény révén alaposan átszabták, s az mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára a jövő esztendőtől kezdődően az adózás tekintetében nem lesz olyan kedvező, mint eddig). A törvénytervezet a honatyák körében viszonylag kedvező fogadtatásra talált. Nem így a kormány esetében, ugyanis azt az ez esztendő áprilisában keltezett levelében Dăncilă kormányfő kedvezőtlenül véleményezte. A szenátusban 2017. december 4-én hallgatólagosan elfogadták, s ugyanabban a hónapban beterjesztették a képviselőház állandó bürójához. A törvénytervezet képviselőházi vitájára június 13-án került sor, s azt még aznap el is fogadták 2013 szavazattal (tartózkodás, ellenszavazat nem lévén). Az államelnöki kihirdetést követően – amint már arra utaltunk – a törvény július 13-án megjelent a Hivatalos Közlönyben.

Öt különböző juttatás
A törvény értelmében a nyújtható értékjegyek a következők: étkezési jegyek, ajándékutalványok, napközis utalványok, kultúrautalványok és üdülési utalványok. Ebből a felsorolásból kiderült, hogy az eredeti javaslattól eltérően a törvénybe nem kerültek be a sportutalványok. Nyomatékolnunk kell, hogy a törvény szövege eleve feltételes módot használ, nevezetesen azt, hogy „nyújtható”, következésképpen a törvény öt különböző béren kívüli kedvezményes adózású juttatást tesz lehetővé, azok közül választhat egy adott munkavállaló. Ugyanakkor a munkáltatók tekintetében azok számára nem teszi kötelezővé annak az öt béren kívüli juttatásnak a nyújtását, de még azt sem, hogy azok közül egyet is nyújtson. A közszféra esetében némileg másként tevődik ez a kérdés, mert azok esetében a munkáltatói jogkört a helyi és központi közintézmények gyakorolják, s azok esetében jogszabály révén lehet elrendelni a béren kívüli juttatásokat. Amúgy a privát szférában eddig is a munkáltató döntött, illetve egyeztetett a munkavállalókkal, pontosabban azok érdekképviseleteivel a béren kívüli különböző juttatásokról, illetve azok értékéről. Egyébként a most megjelent törvényben is van egy olyan előírás, mely szerint a munkaadók a szakszervezetekkel vagy az alkalmazottak képviselőivel közösen állapodnak meg azon értékjegy-kategóriákról, amelyeknek a nyújtására kerül sor, azok nyújtásának gyakoriságáról, s amennyiben az esedékes, azok értékéről is. A költségvetési szektorban ugyanakkor az értékjegyek nyújtására kizárólag az állami költségvetésben vagy a helyi költségvetésben az erre a célra előirányzott összegek függvényében kerülhet sor az értékjegyek kiutalására.

Mit mire?
A közismert eddig használatos étkezési jegyek továbbra is biztosíthatók lesznek, s azt a ledolgozott munkanapok száma szerint kell megállapítani. A törvényben az is fel van tüntetve, hogy egy étkezési jegy névleges értéke nem haladhatja meg a 15,18 lejt. Továbbá hatályban marad az az előírás is, miszerint ezek az értékjegyek kizárólag az ebéd kifizetésére vagy élelmiszerek vásárlására használhatók fel. Sajnos azonban, hogy a gyakorlatban ez másként fest.
A napközis utalványok havonta nyújthatók azon alkalmazottaknak, akik nem részesülnek gyerekgondozási szabadságban és illetményben. A korhatár tekintetében marad az eddigi előírás, azaz a kétéves életkor betöltéséig vagy fogyatékkal élő gyerek esetében a hároméves életkor betöltéséig. Egy érintett alkalmazott havonta minden egyes két évnél, illetve három évnél kisebb gyermeke esetében legfeljebb 450 lej értékben részesülhet a szóban forgó utalványban.

Újdonság
Ez tulajdonképpen nem könyvvásárlási utalvány, mint ahogy arról hallani lehetett, hanem különböző művelődési javak és szolgáltatások megvásárlására, illetve igénybe vételére lehet felhasználni. A törvény értelmében a kultúrautalvány felső értéke nem haladhatja meg a havi 150 lejt, már amennyiben azt havonta biztosítják, vagy amennyiben alkalomszerűen, a 300 lejes összeget.
Az üdülési utalványok rendszere az eddigiekhez képest nemigen fog változni. Annak maximális értéke egy alkalmazottra számítva éves viszonylatban nem lehet nagyobb, mint az országos garantált bruttó minimálbér hatszorosa, természetesen, ez az érték a közszférában jelenleg másként fest, ugyanis az üdülési utalvány értéke a közintézmények esetében nem haladhatja meg az 1450 lejt. Várjuk meg a végét. A törvény 2019. január 1-jétől válik hatályossá. addig azonban meg kell születniük bizonyos miniszteri rendeleteknek. Nevezetesen: szeptember 15-ig a közpénzügyi miniszter rendelete révén kell jóváhagyni azon kritériumokat, amelyeket teljesíteniük kell azoknak az egységeknek, amelyek jogosultak lesznek a majdani értékjegyek kibocsátására; ugyanezen időpontig kormányhatározattal kell majd jóváhagyni a törvény alkalmazásának módszertani normáit. Továbbá utalnunk kell arra is, hogy 2019. január 1-jétől hatályát veszti majd az étkezési jegyekre vonatkozó 1998/142-es törvény, az ajándékutalványokra és a napközis utalványokra vonatkozó 2006/193-as törvény, valamint az üdülési utalványokra vonatkozó 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet.
Nem akarunk káka tövén csomót keresni, de feltétlenül utalni kell arra, hogy a közszférai intézményrendszer esetében a béren kívüli juttatásokat illetően nem lehet figyelmen kívül hagyni az egységes bérezési 2017/153-as kerettörvény 25-ös szakaszát, amely úgymond határt szab egyes bér jellegű, valamint béren kívüli juttatásoknak, mármint azok kvantuma tekintetében. (Amúgy a szóban forgó kerettörvény értelmében 2018. december 1-jétől a közszférában kötelező módon üdülési illetmény nyújtandó, amely értéke egyenlő az országos garantált minimális bruttó bér értékével.) Ugyanakkor megemlíthetnénk azt is, hogy a törvény szövegében utalás van a 2010/263-as, a köznyugdíjtörvény alapján nyújtott üdülési jegyekre, holott ilyenek már nem léteznek immár több mint két esztendeje.

Cafeteria
A cafeteria angol szó, jelentése önkiszolgáló, étterem, vendéglő, illetve kávéház. Erre az önkiszolgálásra utaló kifejezés az alapja a béren kívüli juttatásokra használt cafeteria-rendszernek. Azt mintegy 45 évvel ezelőtt vezették be kísérleti jelleggel az Egyesült Államokban, utólag pedig egy rugalmas és választható rendszert honosítottak meg, amely a 90-es évek során közkedveltté vált nemcsak az államokban, hanem Kanadában és az Egyesült Királyságban is, ma pedig a világ számos országában igen elterjedt rendszer, de az alkalmazott megoldások tekintetében ugyancsak eltérő.

Hecser Zoltáz

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.