Könyvünnep

54

Ha összehasonlítjuk Európa, de akár a magyar nyelvterület más térségeivel, Csíkban viszonylag későn jelent meg a könyvnyomtatás. A Gutenberg nevéhez fűződő, mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás születését 1456-ra keltezik, s rá nem egészen húsz évre megjelenik Magyarországon is az első két nyomtatott könyv: 1472-ben adták ki Budán Hess András nyomdájában a Cronica Hungarorum (Magyarok Krónikája) című művét, valamint egy kötetbe foglalva Magnus Basilius: De legendis poëtis, valamint Xenophon: Apologia Socratis (A költők olvasásáról – Socrates védőbeszéde) című munkáját.
Az 1526-os mohácsi vész után a hódoltsági területeken is érvénybe lépett II. Bajazid szultán 1483-ban hozott törvénye, amelyben halálbüntetéssel sújtotta a könyvnyomtatással foglalkozókat, s amelyet 1515-ben I. Szelim szultán megújított. A tiltó rendelkezés a hódoltság megszüntével vesztette érvényét 1718-ban, Törökországban egy évtized múlva kapott nyomdaalapítási és könyvnyomtatási engedélyt a kolozsvári születésű Ibrahim müteferrika, aki korábban tolmácsként, meg követként szolgált a Portán. Éveken át a rodostói száműzetésben élő II. Rákóczi Ferenc fejedelem tolmácsa és sztambuli ügyeinek intézője volt.
Erdélyben azonban virágzott a nyomdászat, a fejedelemségre nem vonatkozott a tiltás, a három részre szakadt ország írott kultúrájának, s egyúttal könyvnyomtatási hagyományai gyarapítójának bizonyult. Csík a peremvidéken volt, s határhelyzete folytán a gyakori tatárbetörések, az azzal járó pusztítás nem kedvezett a kultúra kibontakozásának. Az 1241–1242-es tatárjárástól az utolsó, 1694-ben bekövetkezett tatárbetörésig 450 viszontagságos esztendő telt el, s így annak dacára, hogy már az 1500-as évek elejétől számos nyomda működött Erdély-szerte, a csíksomlyói ferencesek csak 1675-ben hozhatták létre nyomdájukat, de az itt nyomott és kötött kötetek felbecsülhetetlen művelődéstörténeti szereppel bírnak. A nyomda és a könyvnyomtatás Kájoni János nevéhez kötődik.
A rendszerváltás előtti időszakban Csík és a könyvek viszonya az akkoriban legendássá vált, egész Erdély magyarságát könyvekkel ellátó könyvposta-szolgálat – amelyet Beke György létrehozója, Tőzsér József könyvkereskedő nevéről Tőzsér postának nevezett el találóan – erősödött, s éppen e sikeres könyves tevékenység teremtette meg az alapját annak, hogy az 1989-es fordulat után Csíkszereda az ország egyik legfontosabb magyar könyves várossá vált: rendre alakultak a kiadók, sorra létesültek a nyomdák, a hazai magyar könyvtermés jelentős része az itteni könyvműhelyekben jelent meg. Pallas-Akadémia, Státus, Pro Print, Bookart, Hargita Kiadó, Gutenberg – csak pár, a városban működött vagy működő kiadó közül, de jelentős műveket ad ki a Csíkszereda Kiadó, s hiánypótló kötetek készülnek a Hargita Népe műhelyében is. De csíkszeredai nyomdákban készül a hazai magyar könyvtermés jelentős hányada is.
Így hát törvényszerű volt egy nagyszabású csíki könyvvásár megszületése, a szakma és a közönség pedig csak bízik abban, hogy e vásár meggyökerezik, megerősödik, s jelentőségét, a felvonultatott kiadók és művek számát tekintve felzárkózik a három legnagyobb magyar könyves rendezvény – a budapesti tavaszi könyvfesztivál és nyári ünnepi könyvhét, valamint a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár mellé.
A könyvnyomtatás története is jelzi, hogy Csík kissé később ébred, később csatlakozik a nagyvilág, a magyar glóbusz történéseihez, de ha megtette, akkor azt komolyan teszi. Remélem, a tegnap kezdődött vásárral is ezt bizonyítja.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.