Költségvetési többletbevétel – megdrágult ékszerek

45

Mintegy 18 esztendővel ezelőtt született meg a nemesfémek és a drágakövek romániai rendszerére vonatkozó 2000/190-es sürgősségi kormányrendelet. Annak révén kívánták szabályozni a nemesfémekkel és a drágakövekkel kapcsolatos mindennemű ténykedést, többek között azok és az azokból készült tárgyak behozatalát és kivitelét, azok feldolgozásával kapcsolatos műveleteket, beleértve az ékszerkereskedelmet is. Időközben többször módosították és kiegészítették ezt a jogszabályt, például a 2006/450-es törvénnyel, most pedig egy újabb „mély lélegzetű” beavatkozással rukkolt ki a kormány.


Már az év elején hallani lehetett arról, hogy a kormányzati illetékesek kidolgozták annak a törvénynek a tervezetét, amely révén az eddig hatályos sürgősségi kormányrendeletet merőben átfogalmaznák. Ez az értesülés részben beigazolódott, ugyanis a kormány március 1-i ülésén valóban sor került egy ilyen jellegű jogszabály elfogadására, de egy sürgősségi kormányrendelettel hagytak jóvá. A 2018/10-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny március 6-i számában jelent meg, s a múlt hét folyamán, pontosabban március 16-án lépett hatályba. Ugyanekkor hatályon kívül helyeződött az a 2003/1344-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a nemesfémek és a drágakövek rendszerére vonatkozó 2000/190-es sürgősségi kormányrendelet előírásai alkalmazásának módszertani normáit. Álljunk meg itt egy percre: a minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet révén újólag módosították és kiegészítették a 2000/190-es sürgősségi kormányrendeletet, s ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezentúl nem lesznek indokoltak a módszertani normák. Ha valaki azt hinné, hogy ezentúl leegyszerűsödnek a dolgok, nagyot téved: a 2018/10-es sürgősségi kormányrendeletet átolvasva arra a következtetésre jutottunk, hogy annak tényleges gyakorlatba ültetése legalább tíz olyan rendelet kidolgozását és megjelentetését feltételezi, amelyek az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) hatáskörébe tartoznak. Joggal kérdezhetné bárki, hogy ilyen körülmények között miként lehet majd alkalmazni a mostani kormányrendelet gyökeres változásokat magával hozó előírásait. Olyanképpen, hogy június 30-ig továbbra is forgalmazhatók, árusíthatók legyenek mindazon nemesfémből készült tárgyak, amelyek a március 16-i időpontban az ANPC-nél bejegyzett saját fémjelzéssel, valamint a finomságukra vonatkozó fémjellel voltak hitelesítve. Mindebből az következtethető ki, hogy az új rendszer felfuttatására az elkövetkezendő hetek, illetve hónapok során kerül sor, azaz a kormányrendelet előírásai a maguk egészében július 1-től válnak érdemlegesen működőképessé.

Új jogok és kötelezettségek
A most hatályba lépett kormányrendelet 25 módosítást tartalmaz (jó néhány tényleges módosítást, néhány kiegészítést, s ugyanakkor néhány eddigi előírást hatályon kívül helyez). A jogszabályban használatos számos fogalmat is másként határoztak meg, s ez jobbára az arannyal kapcsolatos tevékenységeket kifejtő piaci szereplőket érinti. Az újdonságok között említhetjük viszont, hogy bekerült egy szakasz a nemesfémből készült tárgyak és ékszerek behozatalára és kivitelére vonatkozóan, s abban az is szerepel, hogy a magán- és jogi személyeknek tiszteletben kell tartaniuk a vámszabályozási feltételeket és korlátokat. A maga nemében az is újdonság, hogy Romániában ezentúl csak olyan nemesfémből készült tárgyak forgalmazhatók, amelyeket elláttak a nemesfém-tartalomra vonatkozó fémjelzéssel (marca de titlu), a gyártó védjegyével (marca de responsabilitate), valamint az állami fémjellel (marca de stat). Ez utóbbi az állami hatóság hatáskörébe tartozik, azaz az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságéba. Ugyanakkor kivételes módon forgalmazhatók országunk területén olyan nemesfémből készült tárgyak, amelyeket az uniós tagállamok, az Európai Gazdasági Közösség országai és Törökország illetékes hatóságai hitelesítettek, amennyiben az a fémjelzés egyenértékű a romániai állami fémjelzéssel. Amúgy hazai viszonylatban az ANPC az az egyetlen hatóság, amely jogosult a nemesfémből készült tárgyak elemzésére, és állami fémjelzésével, a nemesfémek és a drágakövek szakmai vizsgálatára (beleértve a fizikai vagy kémiai elemzéseket is). A nemesfémek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások kötelezettségei tekintetében is sok újdonságot tartalmaz a most megjelent és hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet. Ennek kapcsán utalhatunk arra is, hogy a jogszabály megindokolási szövegében olyan utalásra is bukkantunk, miszerint az eddigi túlontúl laza és foghíjas előírások lehetővé tették az adóelkerülést, a fogyasztók érdekeinek esetenkénti háttérbe szorulását, a hamisított ékszerek forgalmazását, ugyanakkor megnehezítve a külföldi érdekeltségű e szektorban utazó cégek törvényes feltételek közötti működését országunkban. Már amennyiben ez így igaz, akkor az új jogszabály révén egyrészt rendet próbálnak tenni a nemesfémek és az azokból készült tárgyak/ékszerek forgalmazása terén, másrészt pedig a megszigorító jellegű intézkedések révén pluszbevételhez juttatni az állami költségvetést. Ez utóbbit illetően talán érdemes megemlíteni azt, hogy a szabálysértések (amelyekről a kormányrendelet 18-as szakasza rendelkezik) esetén kiróható bírság értéke akár 20 000 lej is lehet, egyidejűleg annak a tárgynak az elkobzásával, amely a szabálysértés „témáját” képezte.

Kiszűrhető lesz a hamisítvány?
A nemesfémekben érdekelt vállalkozások, mindenekelőtt az ékszerészetek egyrészt elismerik, hogy szükség volt a „rendcsinálásra”, de ugyanakkor azt is hangoztatják, hogy az új eljárások nyomán az ékszerek legalább 15%-kal meg fognak drágulni. A Romániai Ékszerészek Egyesületének (ABR) elnöke, Mihai Păcioianu például elismerte, hogy külföldről sok hamisítványt behoztak, illetve mindennemű engedély nélkül értékesítettek, értékesítenek ilyen vagy olyan ékszereket élelmes magánszemélyek. A Romániai Ékszerészek Patronátusának (PBR) elnöke, Karl Heinz szerint a kisebb ékszerészetek kerülhetnek nehéz helyzetbe. Az is megtörténhet, hogy július 1-től bizonyos értelemben lebénul majd a piac, mert az addig el nem adott és az állami fémjelzésnek addig alá nem vetett ékszereket ki kell vonni, legalábbis ideiglenesen, a forgalomból. Azon ékszerészetek esetében, amelyek székhelye távol van az ANPC kirendeltségeitől, a szállítási költségek jelenthetnek bizonyos gondokat. Azaz adódhatnak problémák, s esetenként az olcsóbb ékszerek kiskereskedelmi árai akár meg is duplázódhatnak. Egyébként félhivatalos adatok szerint országunkban mintegy 3500 olyan vállalkozás van, amely ékszereket forgalmaz (számuk 2015-ben meghaladta a 7000-et).

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 19-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.