Költségvetési hullámvasút

15

A múlt hónap utolsó munkanapján hozta nyilvánosságra a közpénzügyi minisztérium az első évnegyedi költségvetés-végrehajtási helyzetjelentést. Annak szövegéből az derül ki, hogy a konszolidált általános költségvetés az első évnegyed során 4,46 milliárd lejes hiánnyal zárult, ami az előre jelzett szintnél kisebb volt – az egyébként 8,9 milliárd lejes hiánnyal számolt. Ilyenképpen a GDP-arányos hiány a betervezett 0,97%-kal szemben csak 0,48%-os volt.
Ennek már-már örvendeni lehetne, de a jelentés (amelynek szövege igencsak szűkszavú és nemigen tartalmaz értékelő, megmagyarázó, megindokoló jellegű érvelést, fejtegetést), valamint az ahhoz mellékelt táblázatok számadatait alaposan tanulmányozva arra a következtetésre juthat, aki valamelyest jártas a közpénzügyekben, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nincsenek rendjén.
A jelentésben többek között például azt olvashatjuk, hogy az áfából származó bevételek az esztendő három hónapja során 13,3 milliárd lejt tettek ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakhoz képest 2,2%-os gyarapodást jelent, a jövedéki adó esetében pedig a bevétel 5,8 milliárd lejre rúgott, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 2,6%-os növekedésnek felel meg. Első látásra akár sikereket is lehetne emlegetni, de a növekedési arányok szerények, s ugyanakkor a szóban forgó adónemekből származó bevételek elmaradtak az előirányzott szintektől, márpedig a költségvetés a programozott bevételekkel számol.
Nos, e tekintetben felütötték a fejüket a gondok jelei: 2010-től errefelé az idei esztendő első évnegyede volt az első olyan, amikor az adóbevételek csökkentek, nevezetesen az állam bevétele az első évnegyed során 4%-kal volt kisebb, mint a programban előirányzott érték.A programban 69,1 milliárd lej szerepelt, a tényleges bevétel pedig – amint már arra utaltunk – 66,4 milliárd lej volt. Mindezt tetőzi az, hogy az áfából származó bevétel, amely az állami költségvetés fő bevételét jelenti, márciusban 9%-kal csökkent 2017 márciusához viszonyítva. Ugyanakkor a program értelmében a szóban forgó bevételnek az első évnegyed folyamán 14%-kal kellett volna bővülnie, de a tényleges bővülés aránya csak 2,2%-os volt. Van még egy ugyancsak meggondolkoztató tényező: éves viszonylatban, februárban a kiskereskedelem üzleti forgalma 6,6%-kal gyarapodott, ennek ellenére az áfából származó bevételek márciusban 9%-kal csökkentek. (A márciusi áfából származó bevételek tulajdonképpen a februári inkasszálásokat tükrözik.)
Nos, ilyen körülmények között hogyan magyarázható meg ez a váratlan visszaesés? Erre nem tudott vagy nem akart választ adni a közpénzügyi minisztérium, de ugyanakkor a Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru sem, aki egyelőre értetlenül áll a dolgok ilyenszerű alakulása előtt.
A bevételek között vannak feltüntetve az Európai Uniótól származó összegek is: 4,3 milliárd lejről van szó. Ez 1,3 milliárd lejjel több, mint a megelőző első három hónap során befolyt pénzösszeg. Igen ám, de számolni kell azzal, hogy jobbára a mezőgazdasági szubvenciókról van szó, s azok nyújtására egy esztendőben egyetlen alkalommal kerül sor.
Más: az egyik táblázatból az derül ki, hogy az első évnegyed során a helyi költségvetések országos viszonylatban közel 173 millió lej értékű adósságot halmoztak fel, azaz ennyire rúg a kifizetetlen számlák értéke. Erre viszont lehet magyarázat, nevezetesen az, hogy a jövedelmi adókulcsnak 16%-ról 10%-ra való csökkentése úgymond elapasztotta azok bevételi forrásainak egy részét. Amúgy a jövedelmi és béradóból származó költségvetési bevétel 14,9%-kal csökkent a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Egyébként abszolút számban kifejezve a szóban forgó költségvetési bevétel az első évnegyed során közel 6,6 milliárd lejt tett ki, míg 2017 azonos időszakában annak értéke meghaladta a 7,7 milliárd lejt.
Ami viszont igen érdekesnek tűnik, az az, hogy a nagyobb arányú bevételcsökkenés az állami költségvetés esetében következett be, a több mint 2,7 milliárd lejről mintegy 0,8 milliárd lejre. A helyi költségvetések esetében viszont szinte hihetetlen módon, de gyarapodtak a bevételek, nevezetesen a tavalyi közel 5 milliárd lejről az idén több mint 5,7 milliárd lejre.
S akkor mi a gond? Többek között az, hogy ez a növekedés nem volt képes fedezni az óhatatlanul megemelkedett költségvetési kiadásokat, mindenekelőtt a személyzeti költségeket. Ez utóbbiak egyébként 2017 első évnegyedéhez képest országos viszonylatban közel 3 milliárd lejes pluszt jelentettek, azaz 18,1%-os gyarapodást. Tehát vannak olyan jelenségek, tendenciák, amelyek akarva, nem akarva aggodalomra is okot adhatnak, még akkor is, ha a kormányfő a múlt hétfőn az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában azt hangoztatta, hogy „a béremelések ellenére javulnak a gazdasági mutatók”. Ilyen hangzatú kijelentés nemigen nyugtathat meg senkit, s főleg nem a vájtfülűeket, mert a közszférai béremeléseknek nem sok közük van a gazdasági mutatók javulásához.
Pénteken viszont egy másabb „javulásról” értesültünk: az ANAF gyorsjelentése szerint áprilisban a betervezett 20,5 milliárd lejes költségvetési bevétellel szemben a ténylegesen realizált érték 21,1 milliárd lejt tett ki, a megelőző esztendőben ez az értékszint pedig 18 milliárd lej volt. Azaz: a mélypontról kimozdult a hullámvasút mozdonya, legalábbis egyelőre…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.