Költségvetési csetepaté

Egy-két hét vagy egy-két hónap

34

Amint az ismeretes, az elmúlt hét végén, pénteken és szombaton Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke és Viorica Dăncilă kormányfő együtt a párt küldötteivel (azok közt lévén miniszterek is) Madridban részt vett az Európai Szocialisták Pártjának (PES) kétnapos kongresszusán. Távollé-
tükben értesülhettek arról, amivel esetleg számolniuk lehetett, illetve arról, ami szerfelett kellemetlenül érinti őket: az államelnöknek ama döntése, hogy nem hirdeti ki az állami költségvetésre vonatkozó törvényt, és alkotmányossági aggályok okán azt megküldi az Alkotmánybíróságnak, illetve arról, hogy heves tiltakozást és felháborodást váltott ki az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet. Ez utóbbira már vasárnap reagált a kormányfő, de a költségvetéssel kapcsolatos államelnöki álláspontot csak hétfőn a déli órákban „rohanta le” Liviu Dragnea pártelnök…

Magától értetődő, hogy a kormányt, a kormánypártot és a kormánykoalíciót kellemetlenül érintette és nehéz helyzetbe hozta a költségvetési törvénynek az Alkotmánybírósághoz való átpasszolása. Ezért azonban mindenekelőtt magukat kell okolniuk, és ezt nem bírjuk eléggé nyomatékolni. Igen, mert ha a törvény által megszabott határidőre (2018. november 15.) finalizálják és benyújtják a költségvetés tervezetét, akkor biztos, hogy másként alakultak volna a dolgok. Késlekedtek (ma sem tudni, hogy miért, mert a három hónapos csúszás okait érdemben mindmáig nem argumentálták), most pedig nem mondhatunk mást, hogy vessenek magukra. Nem feltételeznénk azt sem, hogy amolyan bosszúállásról van szó az államelnök részéről, mindenekelőtt azért nem, mert aki alaposan áttanulmányozta Klaus Johannisnak a taláros testülethez megküldött terjedelmes beadványát, az számot adhat arról, hogy lesz, amin törniük a fejüket, amin elgondolkozniuk a bíráknak. Például azért, mert a költségvetés törvénye áthágta a Költségvetési Tanács szerepét és hatáskörét, lévén, hogy ezt a testületet nem konzultálták meg akkor, amikor a parlamentben a költségvetés egyes ismérveit módosították. (Azok közt a GDP-arányos költségvetési hiányt 2,55%-ról 2,76%-ra.) Úgyszintén felmerült egy másik probléma is, amellyel mindmáig nem számoltak: Románia túllépi a GDP-arányos 1%-os strukturális hiányt, amelyet vállalt az Európai Unióval aláírt egyezmények révén. Egyébként a strukturális deficit Romániában a 2015-ös évi –0,5%-ról 2016-ban –2,9%-ra emelkedett, és 2018-ban valószínű, hogy több mint –3,3%-ra. Az Európai Bizottság becslése szerint az 2019-ben eléri, elérheti a –3-4%-ot, 2020-ban a –4,7-ot. Holnaphoz egy hét (azaz március 6-án) a délutáni órákban talán többet fogunk tudni, de az is megtörténhet, hogy esetleg aznap nem hozza meg döntését az Alkotmánybíróság. Ha elutasítja az Alkotmánybíróság az államelnöki kifogásokat, akkor egy-két héten belül rendeződhet a törvény sorsa. Amennyiben viszont akad a törvény bármelyik előírásával kapcsolatosan is alkotmánybírósági kifogás, akkor esetleg két hónapba is beletelhet, míg kihirdetésre kerül a törvény.

„A gyermekeknek csinál rosszat”…
Liviu Dragnea pártelnök tegnap szűkszavú nyilatkozatában „képmutatóknak” nevezte Johannis államelnököt és a liberálisokat, egyszersmind közölve, hogy a „gyermekpénzt” a költségvetési keret hiányában „nem lehet megemelni”. Szerinte ez a legsúlyosabb következménye az államelnök lépésének. Ilyesmit hangoztatni ugyancsak „képmutatás”, sőt még annál is több, mert a kormánypártnak nem állt szándékában a szóban forgó támogatás kvantumának a megemelése, az a liberálisok javára írható, másrészt pedig azért, mert mindaz, ami történt, végső soron a kormánypárt késlekedésének a rovására írható. Amúgy a kormánypárt „jóvoltából” estek el egyes személyzeti kategóriák bizonyos juttatásaik megemelésétől (gondolunk például a közszférai étkezési illetmény, valamint az üdülési utalvány értékére, a pótlékok és a különböző illetmények esetenkénti viszonylagos csökkentésére), mások esetében pedig befagyasztották az őket megillető életjáradékokat, illetményeket és másabb járandóságokat a 2019/114-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Mindezt nem fájlalja a kormánypárt elnöke? A magunk részéről ugyancsak sajnáljuk, hogy a gyermekpénz sorsa pillanatnyilag függőben, de szerény meglátásunk szerint azt rendezni lehetne a költségvetési keret hiányában is. Lehet, hogy tévedünk, de akkor miként volt lehetséges január 1-től folyósítani a közszférában is a megemelt országos garantált minimálbért vagy az étkezési illetményt vagy az állami érdekeltségű építőipari cégeknél a 3000 lejre megemelt minimálbért (lévén, hogy jelenleg azoknak sincs jóváhagyott 2019-es esztendei költségvetésük), vagy megemelni a magas rangú tisztségviselők illetményeit?…

Hecser Zsoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek