Költségvetési „betájolások”: A szekér a ló elé kerül(t)?…

43

Kétségtelen, hogy több mint időszerű a jövő esztendei költségvetés kimunkálása, illetve véglegesítése és a parlament általi elfogadása. Arra vonatkozóan, hogy az esztendő végére erre sor kerül, ígéretet is tett a jelenlegi kormány, az Orban-kormány. Annak munkapéldányán fáradoznak, s ezen fáradozás jegyében került sor a kormánypárt csúcsvezetésének hétfői ülésének napirendjére, a 2020-as esztendei konszolidált általános költségvetés betájolására is. Ülés, amelyen egyébként részt vett Klaus Johannis államelnök is. Az utóbbi 30 év során első esetben fordult elő, hogy egy parlamenti párt csúcsvezetésének munkálatain részt vegyen államelnök. Részvétele kapcsán Johannis azt hangoztatta, hogy nem sértette meg az alkotmányt, bár az államelnöknek „a pártok fölött kell lennie, de ez nem azt jelenti, hogy az elnöknek a politikán kívül kell lennie, amit én nem fogadnék el”. Nézőpont kérdése, azaz van, aki egyféleképpen értelmezi az alkotmány egy adott előírását, s van, aki másként. Klaus Iohannis meglátása szerint tehát nincs semmi kivetnivaló abban, hogy ő a liberális párt ülésein is „elnököl”. (De miért nem tette ezt az elmúlt esztendők során is?…) Visszatérve a költségvetés témakörére, valahogy úgy tűnik, hogy a szekér a ló elé került, s ezt annak okán mondjuk, hogy a kiindulópontok tekintetében sok minden még nem tisztázott. Így például: amíg nem kerül sor az országos garantált minimál bruttóbér értékszintjének a jóváhagyására, nehéz lesz kiszámolni az általános konszolidált költségvetés egyes bevételeinek majdani volumenét, sem pedig a személyzeti költségekét. Már csak azért sem, mert a közszférában egy viszonylag jelentős személyzeti kategória, nevezetesen a központi és a helyi magasrangú tisztségviselők illetményét annak a függvényében számítják ki. A szóban forgó illetmények kapcsán egyébként Ludovic Orban nemrégiben azt állította, hogy a helyi közigazgatási hatóságok szintjén országszerte a lehető legmagasabb szinten állapították meg a szóban forgó tisztségviselők havi illetményét, úgymond visszaélve a törvény kínálta lehetőséggel. Megint csak értelmezési kérdéssel állunk szemben, ugyanis a közszférai egységes bérezési, a 2017/153-as kerettörvény vonatkozó előírásában a kiszámítási módra van utalás, anélkül, hogy a szövegben szerepelne a „lehetőség” szó. A kormányfő különben tévedett, mert hasonlóképpen történt az államigazgatás magasrangú tisztségviselői esetében is, Ami pedig a kilátásba helyezett, de még jóvá nem hagyott új országos garantált minimális bruttó bért illeti: szakelemzők máris kiszámították, hogy az államelnök bérezése havi nettó értéken mintegy 1900 lejjel növekedne, azaz többel, mint a majdani országos minimális nettó bér. A közszférai személyzeti kiadások visszafogását tenné lehetővé például a már említett havi illetmények befagyasztása, legalább 2022-ig (amikor is befejeződik a közszférai béremeléseknek a kerettörvény által megszabott ütemterve). Nem véletlenül állítjuk ezt, mert spórolásra szükség lesz, az vitathatatlan. Tegnap egyébként a kormányfő újból egyeztetni próbált a szakszervezeti képviseletekkel a majdani minimálbér értékszintjéről. Ám a tárgyalások kudarcba fulladtak…
A költségvetés szempontjából az sem mindegy, hogy miképpen és mikor dönt a kormány (vagy esetleg a parlament) a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet majdani sorsáról, kivezetésre kerül-e vagy sem az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó, megemelkedik-e vagy sem a közúti közlekedési szabálysértésekért kirótt büntetőpont „értéke”, kivezetik-e vagy sem a részmunkaidős munkaszerződések esetében a teljes munkaidős társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettséget, stb. Míg ezekre a kérdésekre nem születik mielőbb végleges válasz, nehezen képzelhető el, hogy ki lehet munkálni egy korrekt költségvetés tervezetet. Ellenkező esetben az fércmunkának bizonyulhat. Amúgy is: az államelnök szerint a költségvetés a prioritások prioritása, ha ez így igaz, akkor már nem vitázni és eszmecserét kell folytatni, hanem meghozni a költségvetés véglegesítésében fontos szerepet játszó jogszabályokat, azaz be kell önteni azokat az alapokat, amelyre ráhelyeződik majd a felépítmény.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek