Kockázattal jár(hat) a közbelépés

az igazságszolgáltatás térfelén a labda

67

Nemigen akaróznak szűnni az augusztus 10-i, csendőri szervek által durván letört tüntetés utórezgései, sőt bizonyos vonatkozásokban azok felerősödni látszanak. Meg volt, meg van a maga „rezgése”, illetve visszhangja Ecaterina Andronescu szenátor ama nyílt levelének is, miszerint hátrább lépésre „kérte fel” pártja elnökét, Liviu Dragneát és maradéktalan visszavonulásra Dăncilă kormányfőt, valamint kormányát. Sajnos az afrikai sertéspestis sem kényszerült „visszavonulásra”, s ezzel kapcsolatosan is érzékelni bizonyos „rezzenéseket”…

Múlt csütörtöki lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a katonai ügyészség kivizsgálási igyekezetét úgymond fékezi, hátráltatja a csendőrség együttműködésre késznek nemigen nevezhető viszonyulása. Nos, e tekintetben bekövetkezett egy kedvező fordulat, augusztus 16-án a csendőrség illetékesei jó néhány dokumentumot átadtak az ügyészség képviselőinek. Az elmúlt napok során ugyanakkor újabb és újabb sérült személyek nyújtottak be a katonai ügyészséghez büntetőpanaszt, számuk az elmúlt hétvégére meghaladva a 260-at. Azok közül eddigelé közel 100 személyt hallgattak ki, s ebben a kontextusban érdemes megemlíteni azt is, hogy olyan személyek is jelentkeztek a katonai ügyészségnél, akik ugyan nem kívántak büntetőpanaszt benyújtani, de indokoltnak tartották az ügyészség tevékenységének a segítését tanúvallomásuk révén. Időközben újabb sajtónyilatkozatok hangzottak el egyik-másik csendőrségi tisztségviselő szájából is, úgymond most már finomítottak a hangvételen is, el addig, hogy megkövették mindazokat, akiket esetleg ártatlanul és jogtalanul bántalmaztak. A magunk részéről ugyan nem találunk elmarasztalnivalót ténykedéseikben, ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy az ügyészségi kivizsgálás nyomán vád alá helyezhetnek egyes rendőröket bizonyos bűncselekmények elkövetésének a gyanújával. Megszólalt dr. Raed Arafat, a katasztrófavédelmet (IGSU) felügyelő belügyi államtitkár is, aki azt hangoztatta, hogy a csendőrség által használt könnyfakasztó gáz és más irritáló vegyszer nem lehet ártalmas az egészségre nézve, és éppen ezért, akinek nincsenek panaszai, nincs amiért orvoshoz fordulnia. Szakorvosok a kereskedelmi hírtelevízióknak adott interjúk során némileg másként látták a dolgokat, mint a belügyi államtitkár…

Visszhang…
A kormánypárt, valamint az ALDE mindmáig helyesli a csendőrségi akciót, a belügyminiszter és Bukarest prefektusának a ténykedését. Igaz, annak egyetlen magas rangú tisztségviselője sem lépett színre egy terjedelmesebb sajtónyilatkozattal és nem szervezett sajtóértekezletet sem. Úgyszintén sem pártvonalon, sem pedig a kormányzat szintjén nemigen érzékelik a külföldi elmarasztaló elítélő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, például az osztrák köztelevízió munkatársát vagy a négy izraeli turistát ért bántalmazások okán. (Ez utóbbiak nem is vettek részt a tüntetésen, csak annak közelében haladtak el egy taxival, s magyarázkodásuk mit sem ért, jócskán „kaptak”, az ugyancsak ártatlan taxisofőrnek pedig a felkarja is eltört egy ütés nyomán.) Apropó Ausztria: Kurz kancellár azt közölte, hogy a román hatóságoktól várja a történtek tisztázását, az osztrák liberálisok elnöke, Beate Meinl-Reislinger pedig azt követelte, hogy az ALDE-t zárják ki az Európai Parlament demokrata-liberális (LDG) frakciójából, mint ahogy arról is hallani, hogy a szocialisták elnöke, Cristian Kern állítólag fontolgatja, hogy kérelmezze a PSD kizárását az Európai Szocialisták Pártjának a csoportjából.

Bepanaszolás a Magas Portánál
Pénteken tudódott ki, hogy Viorica Dăncilă kormányfő az augusztus 10-i tüntetések kapcsán levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, Jean Claude Junkernek és első alelnöknek, Frans Timmermansnak. Abban többek között azt állítja, hogy erőszak révén megpróbálták eltávolítani a kormányt. Klaus Johannis pedig nem vállalta azt a közvetítői szerepet, amelyet előír az alkotmány, sőt ellenkezőleg, a tiltakozások folytatására szólított fel. Csak úgy zárójelben jegyeznénk meg, hogy a kormányfő augusztus 10-én „vakációzott”, s ilyenképpen „másodkézből” értesült a történtekről. Amúgy ez a levél nem egyéb, mint amolyan bepanaszolás a Magas Portánál.

Viharfelhő tornyosulhat
A szenátor asszony nyílt levele okán felhők tornyosulhatnak, s egyelőre úgy tűnik, hogy az ő feje fölött. Igen, mert heves bírálatot és rosszallást váltott ki meglátása, az általa megfogalmazott álláspont. A kormánypárt egyik alelnöke, Gabriel Zetea éppenséggel azt hangoztatta, hogy Ecaterina Andronescu frusztrálttá vált annak okán, mert nem került be a pártvezetés tagjai közé, holott az alelnöki funkcióra pályázott. Ugyanakkor utalt arra is, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nem tartoznak a nagy nyilvánosságra, s azokat a párton belül kell tisztázni és megoldani. Tehát csak van valami probléma… Olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint „kellő tapintattal” a párt csúcsvezetése arra kérte fel a megyei szervezeteket, hogy foglaljanak állást az Andronescu-nyilatkozattal kapcsolatosan, s azt talán mondanunk sem kell, hogy elítélő állásfoglalást várnak, várnának el. Voltak, vannak olyanok is, akik másként reagáltak a nyílt levélre: Mihai Tudose egykori kormányfő annak tartalmát megfontolandónak, megszívlelendőnek tartja. Jobbára hasonlóképpen nyilatkozott a párt egykori ügyvezető elnöke, Nicolae Bădălau, aki azt hangoztatta, hogy Andronescu egy tiszteletre méltó politikus, és nagy politikai tapasztalatát nem lenne ildomos szem elől téveszteni. Ami ebben az ügyben szerfelett érdekesnek tűnik, hogy az érintett személy, nevezetesen Liviu Dragnea pártelnök nem hallatta hangját. Egyébként az utóbbi 5-6 nap során nem is mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Vaddisznó a célkeresztben
Az afrikai sertéspestisnek azon túl, hogy a gócpontok száma tovább növekedett, van két másabb vonulata is: az egyik a sertéshús importjának az alakulása, a másik pedig a vaddisznóállomány helyzete. Hivatalosan is megerősített olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint egyes nagy vágóhidak, illetve élelmiszer-kereskedelmi láncok idegenkednek a hazai sertéshús, valamint az abból gyártott készítmények átvételétől/forgalmazásától. Ezt állítólag annak okán, hogy utólag esetleg problémák merülhetnek fel, vagy a feldolgozók esetében súlyos gondokat okozhat a Romániából származó termékek importjának esetleges megtiltása egyes országok által. A szaktárca és az ANSVSA illetékesei hivatalos közleményben ítélték el az ilyen jellegű viszonyulást, s azzal szemben élve a rendelkezésükre álló törvényes lehetőségekkel fel kívánnak lépni. Naprakész adatok a sertéshús importja tekintetében nem állnak rendelkezésre, de az INS szerint a január–májusi időszakban a hazai sertéshúsimport meghaladta a 95 400 tonnát, ami értékben kifejezve 180 millió eurót jelentett, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 22%-os, 14%-os növekedést jelent.
Az vitathatatlan, hogy az afrikai sertéspestis terjesztésében/terjedésében meg volt és meg van a maguk nem kis szerepük a vaddisznóknak is. Úgy tudni, hogy eddigelé országos viszonylatban mintegy 40 olyan vaddisznótetemet találtak, amelyek esetében egyértelműen bizonyítható, hogy a sertéspestis „áldozata”. Petre Daea miniszter a minap elismerte, hogy rákényszerülhetnek a Duna-deltában és annak környékén található vaddisznóállomány teljes kiirtására. Ezt erősítette meg az erdészeti és vízügyi tárcavezető, Ioan Deneș is. Amúgy a hazai illetékes szakértők szerint Romániában nemcsak a medvék esetében mutatható ki a túlszaporodás, sőt még inkább a vaddisznók esetében: a félhivatalos becslések szerint a vaddisznóállomány 130 ezer körül van, amely háromszorosa az optimálisnak tartott állománynak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.