Kivárnak a visszafizetéssel az állattenyésztők

Nem tudja az APIA, hogyan kérje vissza a többlettámogatást

474

Az biztos, hogy előbb-utóbb vissza kell fizetniük a gazdáknak az uniós állattenyésztési támogatásként kapott többletpénzeket, de azt senki sem tudja, hogy a visszafizetés mikor és miként történjen. Az APIA Hargita megyei vezetője szerint az idő előrehaladta miatt a legjobb és legegyszerűbb megoldás immár az lenne, ha a tavalyra kifizetett többlettámogatást az érintett gazdák idei évi előlegösszegeiből tartanák vissza.

Kijáró csorda. Ha nem kérik, nem igyekeznek a pluszban kapott támogatás visszafizetésével a szarvasmarhatartók Fotó: Domján Levente

Hónapok óta nincs az ügyben előrelépés, így továbbra is kérdéses, hogy a hazai szarvasmarha-tenyésztők­nek vissza kell-e fizetniük, s ha igen, akkor milyen formában azokat az összegeket, amiket az APIA állománykalkulációs hibája miatt a törzskönyvezett jószágokra járó 2017-es uniós kiegészítő támogatási (SCZ) jogcímek alatt többlettámogatásként kaptak.

Az időhúzás a gazdáknak kedvez
Az idő múlása jelen állás szerint a gazdálkodóknak kedvez: az országos APIA tévedéséből eredő kisebb-nagyobb többlettámogatást ugyanis Hargita megyéből mintegy 8 ezer szarvasmarha-tenyésztőnek kellene visszafizetnie.
„Egyelőre nincs fejlemény” – így foglalta össze tegnap lapunk kérdésére a szarvasmarha-többlettámogatással kapcsolatos helyzetet Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója. A szakember elárulta, intézményük a márciustól eltelt időszak alatt az érintett jószágtartók számára nem bocsátott ki egyetlen pénzvisszafizetési jegyzőkönyvet sem, igaz, e feladatra az APIA bukaresti központjából a támogatáskalkulációs hiba nyilvánosságra kerülése óta se konkrét utasítást, se a végrehajtásra szabott határidőt nem kaptak. A tévedés – a 2017-re elkülönített SCZ-s keretösszeget országos szinten 20 ezerrel kisebb szarvasmarha-állományra osztották vissza – márpedig nemcsak a székelyföldi állattenyésztőket érinti, hanem országosan minden olyan gazdálkodót, aki a törzskönyvezett bivalyai, tejelő, valamint húshasznú szarvasmarhái alapján tavalyra prémiumnak is nevezett uniós állattenyésztési kiegészítő támogatásban részesült.

Elszámolt összegek
Mint arról lapunkban beszámoltunk, az uniós kiegészítő támogatásban részesült gazdálkodókat törzskönyvezett fejősteheneik után állatonként 40,9 euró (a kapott támogatás 9,2 százalékának), húsmarháik után 73,4 euró (a kapott támogatás 14,1 százalékának), a bivalyteheneik után pedig egyedenként 13,74 euró (a kapott támogatás 7,3 százalékának) visszafizetésére kötelezi az APIA. Eszerint a prémiumtámogatásból a tenyésztőket fejősteheneikre a kézhez kapott 442,07 euró helyett csak egyedenként 401,18 euró, húsmarháikra a korábban megállapított 519,96 euró helyett 446,56 euró, míg a bivalytenyésztőket a tejelő állataikra kapott 187,66 euró helyett 173,92 eurós támogatás illeti.
Sőt, az állománykalkulációs hiba a hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti átmeneti kiegészítő támogatás (ANT) 8 jogcíme alatt folyósított támogatásokat is érinti: a húshasznú szarvasmarhákra kifizetett 88,68 eurós támogatásból többlettámogatás gyanánt egyedenként 2,32 eurót kér vissza az ügynökség.

Kiütni az idei előlegből
Haschi András – a pénzvisszafizetésben érintett gazdák magas száma miatt – a legcélravezetőbbnek immár azt tartaná, ha az állattenyésztőknek többletként kifizetett támogatás értékét a 2018-as esztendőre járó – s így már az ősz második felében folyósítandó – támogatáselőlegekből tartanák vissza. A visszafizetési jegyzőkönyv és a kompenzációs jegyzőkönyv között ugyanis nagy különbség van: utóbbi eljárás mind a gazdák, mind pedig az APIA szempontjából sokkal egyszerűbb lenne. De a szakember leszögezte: ilyen döntés tudomása szerint még nem született.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.