Kiújultak az őszi vetések, de nagyon kellene a csapadék

38

Kisebb csoda történt az utóbbi hetekben a mezőgazdasági parcellákon: a februárban elsárgult, megbarnult, fagykárt szenvedett őszi kalászos vetések a legtöbb helyen feléledtek és újra kizöldültek. A gazdáknak kitárcsázással és újravetéssel csak az őszi vetésterületek 5-6 százalékán, azaz Hargita megye szintjén mindössze 500-600 hektáron kellett beavatkozniuk, de sok parcellán, ahol a növényzet gyér maradt, a rávetés is elégségesnek mutatkozott.

Zöld „pázsittá” változott a télen kisárgult búza. Fellélegezhetnek a gazdák Fotó: Domján Levente
Zöld „pázsittá” változott a télen kisárgult búza. Fellélegezhetnek a gazdák Fotó: Domján Levente

Még a sokat látott mezőgazdasági szakemberek sem hisznek a szemüknek: megyeszerte helyrejöttek és egészséges fejlettségi állapotot mutatva újra kizöldültek a januári mínusz 20 fokos dermesztő, fagyos napokat hótakaró nélkül átvészelő őszi vetések.
A tavaly szeptember-november között elvetett, másfél hónappal ezelőtt pedig vészesen elsárgult, megbarnult búzatáblák ilyen mérvű regenerálódásában még Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője sem bízott. A szakember szerint az őszi vetések január-februári állapotához képest tényleg kisebb csoda, hogy a kenyérnekvalóval bevetett közel 10 ezer hektáron a gazdák csupán 5-6 százalékát kényszerültek a kifagyás miatt újravetéssel pótolni.
– Nem rég még a vetésből kikelt búza föld feletti része teljesen el volt pusztulva. Szinte hihetetlen, hogy a növény mennyire képes volt megújulni. Az őszi vetéseket most szépnek, jó közepesnek mondhatom – értékelte lapunknak Török.
A szakigazgató véleményét osztja Boga Annamária, az Országos Növényegészségügyi Hivatal Hargita Megyei Kirendeltségének koordinátora is.
– Az őszi vetések teljesen kinőtték a hótakaró nélküli tél ártalmait, jelenleg szépen zöldellnek, és ha az időjárási viszonyok kedvezően alakulnak az elkövetkezőkben, nem lesz túl sok gond velük – mondta el lapunknak Boga. A növényvédelmi szakember kihangsúlyozta: ahhoz, hogy a kalászosok fejlődése töretlen maradjon, a gazdálkodóknak is be kell tartaniuk a termesztési technológia láncszemeit, kezdve a soron levő gyomirtástól a későbbi levélbetegségek, állati kártevők elleni kezelésekig.
– Véleményem szerint jelen pillanatban még mindig csapadékra volna szükség ahhoz, hogy az őszi vetések és a leendő tavasziak jó ütemben fejlődjenek. Az elmúlt hónapban a csíki zónában csupán 40 liter csapadék hullott, ami a növényeknek éppen csak elegendő az elrugaszkodáshoz – jegyezte meg Boga Annamária.
A csapadék hiányát tartja az őszi és a tavaszi vetések fejlődését pillanatnyilag legerőteljesebben befolyásoló tényezőnek Török Jenő is, annak ellenére, hogy a március vége felé lehullott hó elolvadva és beszivárogva, sokat segített a talaj – a kalászosok gyökérzete szempontjából fontos – felső rétegének nedvességpótlásában.
– Jelenleg a felső réteg beázott, a szél és a meleg miatt viszont ez is hamar kiszárad – tette hozzá. Török Jenő a gazdák vetésgondozásra vonatkozó aktuális teendői között a búza fejtrágyázását említi, de a mezőgazdasági igazgató információi szerint Székelykeresztúr környékén egyes gazdák már az őszi gabonák gyomirtószerezését is megkezdték.
A kedvező időjárásnak köszönhetően amúgy a tavaszi mezőgazdasági munkák megyeszerte jó ütemben haladnak: a burgonyát Hargita megyében immár 1100 hektáron ültették el a termelők, de a bükköny vetését befejezve a tavasz búzának szánt vetésterületek 90 százalékán, illetve a zabnak fenntartott parcellák 70 százalékán is földbe kerültek a vetőmagok.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.