Királykő várának titkait is kutatta

24

Ritkán és keveset kutatott témára nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Kutatási Ösztöndíját Sófalvi András. A Haáz Rezső Múzeum munkatársa ezúttal a dél-erdélyi várak múltjában mélyedt el. A kutatás kiváló szakmai minősítést kapott, és az MTA Bolyai-emléklappal díjazta a régész munkásságát.


Az MTA teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amit 1996-ban hoztak létre. A támogatással kutató, munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak az Akadémia emléklapot és plakettet adományoz. Az idei 184 zárójelentést benyújtó ösztöndíjas közül a 14 legkiválóbb kutató Bolyai-plakettet nyert el, rajtuk kívül 80 főnek ítéltek  kiemelkedő eredményeiért Bolyai-emléklapot, amit a Covid-19-járvány miatt ezúttal zárt körű, online közvetített rendezvényen vehettek át – olvasható az MTA honlapján. Sófalvi András régész–történész–muzeulógus kiváló szakmai tevékenységét Bolyai-emléklappal ismerték el. 

 

Várak Erdély déli határa mentén

A három évre szóló kutatási ösztöndíjat 2015-ben nyerte el a főleg középkori régészettel, Székelyföld középkori történelmével foglalkozó szakember. A téma ezúttal egyfajta kitekintés volt ez utóbbi körből, hiszen a dél-erdélyi várakat vette górcső alá, mert – mint mondta kérdésünkre a régész – ez egy alig kutatott terület. A projekt három fő irányvonalon zajlott: határvárak (mint például Bodza vára, Törcsvár, Királykő vára, Vöröstorony vára), a Német Lovagrend várai (például Földvár, Királykő vára), ezek elpusztult helyszíneinek beazonosítása a Barcaságban, illetve az egyszerű gyűrűfalas Árpád-kori várak (például Resinár, Orlát, Vurpód).

Sófalvi elmondása szerint egyik legjelentősebb mozzanata a kutatásnak a Királykő várának leletanyagához való hozzáférés. A Törcsvári-szoros túloldalán, a havasalföldi oldalon álló középkori vár egykor az egyik legjelentősebb Árpád-kori királyi vár volt. Román kutatók végeztek nagyobb ásatást az erődítmény helyszínén még 1969–1971-ben, viszont az eredményeket nem hozták nyilvánosságra – mondta el Sófalvi András. Neki sikerült felvennie a kapcsolatot az Argeș megyei múzeummal, átadták az anyagot tanulmányozásra, majd közlésre is jogot kapott. A kutatás alapján arra lehet következtetni, hogy Királykő várát 1211–1225 között maga a Német Lovagrend építette.

 

Nemzetközi tudományosság

A három évig tartó kutatás eredményeiről már több tanulmánya is megjelent Sófavi Andrásnak, és van még készülőben is. Olyan szakmai lapokban lehet olvasni a témáról, mint a Haáz Rezső Múzeum periodikája, a Lustra, a magyarországi Várak, kastélyok, templomok, illetve a Történelmi Szemle (az MTA Történettudományi Intézetének folyóirata) című kiadványok, vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület Certamen című évkönyve, de német nyelven is jelent meg cikk a Burgen und Schlösser című lapban. A székelyudvarhelyi régész még hozzátette, hogy Királykő váráról egy angol nyelvű tanulmány jelenik meg hamarosan a bukaresti Dacia című tudományos szaklapban is, és előkészülteben van egy tanulmány a nemzetközi várkutatás Castrum Bene című évkönyvébe is. 

– Maga az ösztöndíj is bátorítja, hogy a nemzetközi tudományosság vérkeringésébe beépüljenek a kutatási eredmények – magyarázta Sófalvi András. Elmondta azt is, hogy büszke az Akadémiától kapott elismerésre, a Bolyai-emléklapra, de igazán nagy sikerként magának az ösztöndíjnak az elnyerését tartja, hiszen „vidéki múzeumokban” dolgozó kutatók nem igazán szoktak ebben a megtiszteltetésben részesülni. Jelentős anyagi támogatással járt az ösztöndíj, ami nagy szabadságot biztosított a kutatás során – tette hozzá.


Hozzászólások lezárva.