Kinek kárt okoz, kinek „munkát ad”

Időjárási viszontagságok

15

A szokatlanul szeszélyes idei időjárást Európa-szerte megsínylette a mezőgazdasági szektor. Hol gabonaféléből takarítottak be kevesebbet, mint a tavaly, hol takarmányból csökkent jelentős mértékben a hozam, de egyes gyümölcsök, valamint zöldségfélék esetében is jelentős visszaesésről számolnak be a szakmai szervezetek, a sajtóügynökségek. Hazai viszonylatban sem volt ez másként, bár búzából több termett, mint a tavaly, de nem így burgonyából vagy takarmányféleségekből, hogy a repcéről ne is beszéljünk, az anyaországban pedig mostanság arról hallani, hogy a gyökeresek kiskereskedelmi árai akár megduplázódhatnak, s egyes takarmányféleségek is megdrágulhatnak.

Vízben úszó burgonya- és cukorrépa-parcellák Alcsíkon. Baj esetén jól fog a biztosítás Fotó: Domján Levente

Országunk esetében a heves esőzések, a jégeső és a viharok okoztak egyes vidékeken igen jelentős károkat, de a tavasz folyamán fagykárok is jelentkeztek, majd július közepétől errefelé az aszály jelentette a már-már áthidalhatatlan gondot. Vannak olyan esetek, amikor lehet számítani kártérítésre, valamelyes állami támogatásra, s esetenként a biztosítótársaságokkal megkötött szerződések nyomán is kompenzálhatók legalábbis részben a veszteségek. Álljunk meg ez utóbbi témakörnél.

Két nagy piaci szereplő
Arra vonatkozóan nemigen vannak pontos számadatok, hogy a mezőgazdasági szektor szereplői közül hányan kötöttek biztosítási szerződést, illetve mekkora lehet a biztosított területek nagysága és melyek is azok a terményféleségek, amelyekre vonatkoznak a szerződések. Amúgy ebben a szektorban a biztosítás már eleve nagyobb kockázatvállalást je­lent (mindenekelőtt a jobbára ki­számíthatatlan időjárási tényezők okán) a biztosítócégeknek. Ez ténylegesen be is következett hazai viszonylatban az idén. A mezőgazdasági biztosítások terén a biztosítási piacnak két nagy szereplője van, az egyik a francia érdekeltségű Groupama Biztosítási Rt., a másik pedig a német érdekeltségű Gothaer Biztosítá­si és Viszontbiztosítási Rt. Az előbbitől olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint az országon május és augusztus között végigseperő viharok és árvizek okán a kártérítések 150%-kal emelkedtek meg a 2016–2017-es egész mezőgazdasági évhez viszonyítva. A Groupama július 31-ig ténylegesen több mint 4,6 millió lejt fizetett ki a mezőgazdasági károk megtérítésére. A károkozás tekintetében azoknak közel 60%-át az özönvizek és mintegy 40%-át a jégesők. Ugyanakkor voltak olyan zónák is, ahol a természeti csapás aránya meghaladta a 62%-ot. A károk tekintetében a biztosítótársaságoktól származó értesülések szerint a legjelentősebbek Dolj és Konstanca megyében következtek be. (Ennek kapcsán nyomatékolnunk kell, hogy ez csak a tulajdonosok által biztosított területekre, illetve terményekre vonatkozik, lévén hogy adatokkal a biztosítók csak azokkal kapcsolatosan rendelkeznek. Tehát lehet, hogy voltak olyan megyék ahol jóval nagyobbak voltak a károk, mint az említett megyékben, de azokban valószínű, hogy a biztosítási szerződésekkel rendelkezők száma is kevesebb volt.) Úgyszintén a biztosítottak szemszögéből közelítve meg a dolgokat az általuk kifizetett legnagyobb kártérítésekre a repce és a búza esetében került sor. Amúgy a mezőgazdasági szegmensben a biztosítható főbb kockázatok a jégeső, a vihar, a tűz, az özönvíz, a késő tavaszi fagy, a kora őszi fagy, valamint a megművelt területek esetében bekövetkezhető földcsuszamlás. Félhivatalos adatok szerint az országnak, a mintegy 7 millió hektárnyi szántóterületéből 3 millió hektárra tehető a biztosított, a biztosított átlagösszeg pedig körülbelül 3000 lej, a kötvény díjszabása pedig elérheti a 35 lej/hektárt.

Nem működik
A mezőgazdasági kockázatok ügykezelésére vonatkozóan léteznek másabb lehetőségek is, például a kölcsönös alapok. Ezzel kapcsolatosan egyébként létezik uniós szabályozás is, nevezetesen az Európai Parlament és Tanács 2013/1305-ös szabályzata. Hazai viszonylatban az ilyen jellegű kölcsönös alapok létrehozására, jóváhagyására és akkreditálására vonatkozóan még öt évvel ezelőtt megszületett egy jogszabály, a 2013/64-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet utólag a 2014/2-es törvénnyel „szentesítettek”. Sokat lehetett hallani erről a kölcsönös alapról, de arról nemigen, hogy az „működőképes” is lenne. Ennek okán állítólag az elmúlt négy év során országunk mintegy 120 millió eurós támogatástól esett el az uniós pénzalapokból. Idetartozik az is, hogy a hazai biztosítók szakmai szövetsége (UNSAR) már többször is szorgalmazta ama törvénymódosítást, amely nyomán lehetővé válna a mezőgazdasági biztosításoknak 65%-ig való szubvencionálása, úgy ahogy az történik például Franciaországban, Olaszországban, Horvátországban és Magyarországon.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.