Kilépett az EU-ból az Egyesült Királyság: Sérülhet-e a hazai gazdaság?

16

Az már bizonyára köztudott, hogy a múlt hét végétől a brexit után az Európai Unió egy tagállammal kevesebbet számlál. Január 31-én az esti órákban levonták a brit lobogót az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság épületei előtti oszlopsorokról. A szervezet történetében első ízben fordult elő, hogy kilépett egy tagország, méghozzá egy politikai-gazdasági és társadalmi szempontból nagy erőt képviselő ország. Most elkezdődött az úgynevezett átmeneti időszak, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy se kint, se bent, bár érdemi változásokra ez idő alatt nem lehet számítani.

Az átmeneti időszaknak különös jelentősége van mindkét fél, azaz az Egyesült Királyság és az EU számára, s azon belül az előbbiben vendégmunkásként tartózkodó többi tagállam állampolgárai szempontjából is. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a szóban forgó időszaknak a leglényegesebb célja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályainak leszögezése egy megállapodás révén. Ugyanakkor, míg ez a szabályrendszer nem születik meg, de legalább az idei év végéig érdemi változásokra nemigen lehet számítani, legalábbis olyan területeken nem, mint az EU-állampolgárok jogosultságai, a beutazás, a bevándorlás szabályozása, a légi közlekedés vagy a kereskedelem. Fontos a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötése is, ami ugyancsak nem ígérkezik problémamentesnek. Már hétfőn kiderült, hogy nehéz lesz a szempontok egyeztetése, mert a britek bizonyos tekintetekben nagyobb mozgásteret követelnek maguknak és el kívánnak tekinteni bizonyos uniós szabályzóktól. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy a kilépésnek, a Brexitnek mi lesz a végfejleménye, s annak a hatásmechanizmusa miként érintheti a britek uniós tagállamokkal való gazdasági-társadalmi (de nem csak) kapcsolatait.
Románia szempontjából a brexit több kérdést is felvet, mindenekelőtt a szigetországban élő és tevékenykedő állampolgárai sorsa, helyzete alakulása szempontjából. Köztudott, hogy a vendégmunkások tekintetében a romániaiak a második helyet foglalják el, félhivatalos értesülések szerint a szigetországban élők száma meghaladja a 450 ezret. (Egyébként a legnépesebb kontingens a lengyel, amely több mint 900 ezer főt számlák, az Unió tagállamaiból származók száma pedig meghaladja a 2,8 milliót.) Annak érdekében, hogy a Brexit után is élvezhessék a különböző jogosultságokat (a munkához való jogot, a szociális ellátáshoz való jogot stb.), a szigetország területén kérelmezni kellett a két lehetséges rezidencia egyik típusát (settled status vagy pre-settled status). A hivatalos adatok szerint 2019. december 31-ig 435 700 romániai kérelmezte e jogállás egyikét. Aki viszont 2020 után is ott szeretne maradni, be kell nyújtania az okiratokat a munkavállalási engedély megszerzéséért, amennyiben viszont több mint öt éve törvényesen az Egyesült Királyságban tartózkodik, kérelmezheti az állandó rezidenciát.

A gazdasági kapcsolatokról
Kétségtelen, hogy az átmeneti időszak után egy új kapcsolatrendszernek kell érvényesülnie a gazdaság, valamint a kereskedelem terén is, azaz szükséges lesz egy új megállapodás, ami révén sok mindent szabályozni kell. Ha viszont ezt nem sikerül kalap alá hozni, akkor drámai helyzet következhet be, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok terén, és ez érintheti bármelyik uniós tagállamot (ha nem is ugyanolyan mértékben).
Nézzük meg a román–brit kereskedelmi kapcsolatokat. A 2019-es esztendőre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok. 2018-ban viszont a Romániából az Egyesült Királyságba irányuló export értéke 2,9 milliárd eurót tett ki, onnan pedig 1,7 milliárd euró értékben érkeztek különböző javak. Ezek szerint Románia szempontjából igen kedvező volt a kereskedelmi mérleg alakulása. A számadatok tükrében az is elmondható, hogy a kereskedelmi kapcsolatok jelentősek, de nem túlontúl jelentősek. Kiindulva abból a feltételezésből, hogy a Brexitet követően az Egyesült Királyság gazdasági teljesítése viszonylag szerényebbé válik, számolni kell azzal, hogy ez kihathat Romániára is. Szakelemzők szerint a romániai import szempontjából az a 1,7 milliárd euró nem tekinthető túlontúl nagynak, lévén, hogy a teljes importnak (amely értéke 2018-ban 82,7 milliárd euró volt) csak 2%-át tette ki. Az export esetében is nagyvonalakban hasonló a helyzet, annak teljes értéke a szóban forgó esztendőben 67,7 milliárd euró volt, s abból 4%-ot tett ki az Egyesült Királyságba irányuló. (Az összehasonlítás kedvéért: 2018-ban Románia exportjának több mint 22%-a Németországban „landolt”.) Vannak olyan szektorok viszont, amelyeknek esetleg „árthat” a kereskedelmi kapcsolatok esetleges zsugorodása. Mondjuk ezt annak okán, hogy a romániai gépek és felszerelések, valamint elektronikai komponensek exportjának 30%-a az Egyesült Királyságba irányul, a textiláruexportnak pedig a 23%-a. Következésképpen ezek a szektorok érzékenyebbek abban a tekintetben, hogy miként alakulhat az elkövetkező években az Egyesült Királyság felvevőpiaca vagy éppenséggel, hogy mennyivel lesz időigényesebb (vagy válhat időigényesebbé) a határátkelés, s az azzal kapcsolatos ügykezelés. Szakelemzők szerint az a tény, hogy a romániai pénzpiacon nemigen érződött a nagy-britanniai pénzintézetek szerepe, s a Brexitet követően ez akár szerencsésnek is bizonyulhat.

Brit befektetők
A külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákból az derül ki, hogy a britek nincsenek a legnagyobbak között. Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) legfrissebb adatai szerint az elmúlt esztendő végén országunkban 5957 olyan kereskedelmi társaságot tartottak nyilván, amelyeknek társtulajdonosai vagy részvényesei voltak brit befektetők. (Ebbe a számba belefoglaltattak egyrészt a vegyes tőkéjű cégek, másrészt pedig Romániában bejegyzett kizárólag brit törzstőkéjű cégek is.) Ezek együttes törzstőkéje közel 4 milliárd lejt tett ki. Ezzel az értékkel a toplista 13. helyét foglalták el, a részarány tekintetében (mármint a külföldi érdekeltségű cégek együttes törzstőkeértéke tekintetében), ez 2,26%-ot jelent. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy a brit tőkebeáramlás kisebb mérvű volt, mint a magyarországi, ugyanis országunkban 13 952 anyaországi érdekeltségű cég szerepel a törzskönyvi nyilvántartásban, s a szóban forgó cégek együttes törzstőkéjének értéke meghaladta az 5,7 milliárd lejt. (Az is igaz viszont, hogy egy brit érdekeltségű cég esetében a törzstőke átlagértéke 657 ezer lej körül volt, míg egy anyaországi esetében 409 ezer lej körül.) Az Országos Statisztikai Intézettől származó adatok szerint 2017-ben Romániában 749 olyan cég tevékenykedett, amely törzstőkéje kizárólag brit befektetésekből képződött, ezek 57 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, s a szóban forgó esztendőben üzleti forgalmuk elérte a 32 milliárd lejt. Van néhány igen jelentős brit érdekeltségű cég is, olyanok, amelyek egyrészt nagyszámú alkalmazottat foglalkoztatnak, másrészt pedig tekintélyes üzleti forgalommal dicsekedhetnek. Ezek között említhetjük a Liberty Galați Rt.-t (az egykori Sidex, amelyet az indiai érdekeltségű Arcellor Mittal révén privatizáltak, de az 2018-ban átkerült brit befektetők tulajdonába), amelynek üzleti forgalma 2018-ban meghaladta az 5 milliárd lejt, s alkalmazottainak száma jelenleg 5000 körül van. Ugyancsak brit érdekeltségű a Vodafone Románia Rt., amely alkalmazottai száma meghaladja a 2300-at. Üzleti forgalma pedig 2018-ban 3,8 milliárd lej volt, továbbá a hazai söripar egyik éllovasa, az Ursus Breweries Románia Rt., amely alkalmazottai száma meghaladja a 1500-at, az éves üzleti forgalma pedig az 1,8 milliárd lejt. A gépkocsikárpit- és ülésgyártásban érdekelt Adient Automotive Románia ugyancsak brit érdekeltségű cégnek országunkban 8 gyáregysége van, alkalmazottainak száma pedig meghaladja a 6000 és a múlt esztendei becsült üzleti forgalma 2 milliárd lej körül volt. A hazai cementipart uraló hármas fogat egyike, a bukaresti székhelyű CRH Ciment Románia Rt., amelynek többek között tulajdonában van a Brassó megyei Olthévízen működő cementgyár, s amely alkalmazottai száma megközelíti a 800-at, üzleti forgalma pedig az 1 milliárd lejt.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek