Kiközvetítés nagyobb felelősséggel

megszigorított jogszabályozás

19

A kivándorlás, a külföldi munkavállalás véget nem érni akaró folyamata gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt komoly problémát, s nem utolsósorban kihívást jelent országunk lakossága, de nem különben az államhatalom, a mindenkori kormányok számára is. Igen, mert a kivándorlás az esetek túlnyomó többségében a nehéz életkörülmények, az alacsony keresetek és a szakmai elégedetlenség okán következik be. Annak pedig sokszor velejárója a családok szétszakadása, el egészen a családi drámákig, de a népességszám alakulása szempontjából sem lebecsülendőek annak következményei. Arról nem is beszélve, hogy óhatatlanul csökken az adófizetők száma is, ami viszont a költségvetés bevételei szempontjából bizonyul hátrányosnak. Az utóbbi években a migráció mérséklődött, de ennek ellenére felerősödtek a hazai létszámgondok.

Amikor felsoroltuk a kivándorlás, a külföldi munkavállalás „hátulütőit”, arról nem is szóltunk, hogy az kockázatokkal is járhat, például kiszolgáltatottá válhat az idegenbe érkező hazánkfia, s gyakran nehéz helyzetbe kerül, komoly megpróbáltatásoknak van kitéve, illetve nem igazolódnak be számításai stb. Sajnos voltak, és nem is kevesen olyanok, akik az emberkereskedelem áldozataivá váltak. A kockázatok, illetve a nemkívánatos helyzetek megelőzése és kiküszöbölése végett annak idején hazai viszonylatban is megszülettek „oltalmazó” jellegű jogszabályozások. A jelenleg hatályos, a külföldön dolgozó romániai állampolgárok védelmére vonatkozó 2000/156-os törvény, amely megjelenését követően többször is módosult és kiegészült, legutóbb a 2017/282-es törvény révén. Annak alkalmazási normáit annak idején a 2001/384-es kormányhatározattal hagyták jóvá, amely az azóta eltelt évek során ugyancsak többször módosult és kiegészült. A jogszabály-módosításokra lényegében azért volt szükség, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé váljon a külföldön dolgozó román állampolgárok védelme, illetve érdekeinek hathatósabb érvényre juttatása. Mindezen összefüggésben utalnunk kell arra is, hogy ebben a „témakörben” megvolt és megvan a maga helye, illetve a maga szerepe a közvetítő cégeknek, valamint a munkaerő-kihelyező ügynöki tevékenységet kifejtő vállalkozásoknak. Az említett jogszabályok mindig is szem előtt tartották azok tevékenységét és megpróbálták azt olyan mederbe terelni, hogy lehetőleg elejét lehessen venni a visszaéléseknek, a külföldön munkát vállalók félretájékoztatásának, félrevezetésének, s nem utolsósorban becsapásának. Egy minap megjelent kormányhatározat ez irányban tartalmaz jobbára megszigorító jellegű előírásokat.

Kötelező bejegyeztetés
A kormány szeptember 13-i ülésének napirendjén szerepelt ama kormányhatározat tervezete, amely révén újólag módosítanák és kiegészítenék a már említett 2001/384-es kormányhatározatot. Annak elfogadására sor került, s a Hivatalos Közlöny szeptember 24-i számában jelent meg a szóban forgó kormányhatározat, a 2018/723-as. Az még megjelenése napján hatályba is lépett, kivételt képezve a szabálysértésekre vonatkozó előírások, amelyek október 24-től válnak érvényessé. Áttanulmányozva a kormányhatározatot, az derül ki, hogy annak nyomán az eddig hatályos előírások közül egyeseket töröltek, így például a közvetítő, a kihelyező ügynökségek által elkérhető díjszabásokra vonatkozókat, valamint teljes egészében azok tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó 12-es, valamint 18-as szakaszokat. Ugyanakkor bevezetésre került egy merőben új fejezet, a munkaerő-kihelyező ügynökségek bejegyeztetésére vonatkozóan. Annak előírásai az eddigiekhez képest újdonságszámba mennek, és bizonyos értelemben megszigorítják a szóban forgó ügynökségek ténykedését. Kezdenénk azzal, hogy a Románia területén folytatandó közvetítői tevékenység kibontakoztatása végett a munkaerő-kihelyező ügynökségeknek kötelező módon be kell jegyeztetni magukat azon területi munkafelügyelőségeknél, amelynek illetékességi körében van a székhelyük, s ugyanakkor amennyiben kirendeltségeket, munkapontokat vagy másodlagos székhelyeket hoznak létre, azokról is értesíteniük kell azon területi munkafelügyelőségeket, amelyek illetékességi körében találtatnak azok. A bejegyeztetésre 5 munkanappal azt megelőzően kell sor kerüljön, hogy megkezdenék a közvetítést román állampolgárok külföldi alkalmazása végett. A bejegyeztetésre postai úton is sor kerülhet tértivevényes utalvánnyal, s a benyújtott iratcsomónak tartalmaznia kell egy szabványkérést, az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) által kibocsátott bejegyeztetési bizonylat másolatát, az ONRC által kibocsátott ama bizonylatot, amely szerint a céggel szemben nincs folyamatban csődeljárás vagy nem áll feloszlatás alatt, a törvényes képviselő személyazonossági igazolványának másolatát, a saját felelősségre adott nyilatkozatot vagy olyan okiratokat, amelyből kiderül, hogy nem volt elítélve bizonyos bűncselekményekért (hogy melyekről van szó, azokat felsorolja a kormányhatározat). Ugyanakkor a kihelyező ügynöknek legalább egy olyan alkalmazottja is kell legyen, aki szakmai felkészültséggel is rendelkezik a humánerőforrás területén és, aki munkaerő-toborzási tevékenységet fejtett ki Románia területén vagy külföldön történő alkalmazás végett. Nagyvonalakban hasonlóképpen kell eljárniuk azoknak is, akik munkaerő-kihelyezési szolgáltatásokra „szakosodtak”, ám azoknak némileg bonyodalmas az ügyintézés, pontosabban több okirat benyújtására kötelezettek (például külföldi illetékes hatóságok által kibocsátott igazoló okmányokat és bizonyos szerződéseket). Ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű tevékenység esetében is be kell jelentkezni” a területileg illetékes munkafelügyelőségnél, s ugyancsak 5 munkanappal a tevékenység tényleges megkezdésének az időpontja előtt. Azok esetében viszont be kell nyújtani egy olyan dokumentumot is, amely bizonyítja, hogy munkaerő-kihelyező ügynöki minőségében rendelkezik engedéllyel vagy bejegyzéssel, s azt a dokumentumot az adott tagállam illetékes hatóságai kell kibocsássák. Továbbá igazoló dokumentumot kell benyújtani arra vonatkozóan is, hogy képviseletét látja el egy másik uniós tagállam munkaerő-kihelyezési ügynökségnek. A tevékenység megkezdésének az is feltétele, hogy a benyújtandó dokumentumok között ott kell legyen a külföldi munkahelyre vonatkozó, a külföldi szerződések másolata, az egyéni munkaszerződések másolata stb. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de tény, hogy ezentúl a kiközvetítési és a kihelyezési tevékenységek az eddigieknél körültekintőbben és igényesebben lesznek leszabályozva, ilyenképpen pedig a munkaügyi felügyelőségeknek egyrészt rálátásuk lesz azokra az ügynökségekre még a tevékenységük tényleges megkezdése előtt, másrészt pedig azok monitorizálása érdemlegesebbé válhat.
Említettük, hogy a szabálysértésekre vonatkozó előírások csak október 1-től válnak hatályossá. Ám addig is jó tudni: kötelezettségek „szem elől tévesztése” esetén 10 000 lejtől 20 000 lejig terjedő pénzbírság róható ki. Mindezt összevetve: egyértelműnek tűnik, hogy a kormányhatározat a külföldön munkát vállalók számára kívánja az eddigieknél „gondosabb”, előrelátóbb kiközvetítési és kihelyezési eljárást biztosítani. Ezt pedig oly módon, hogy több „biztonsági elem” épült be annak szövegébe.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.