Kiköszörülik a társadalmi csorbát

66

Mifelénk még nem igazán ismert a szociális vagy társadalmi vállalkozás fogalma, pedig minél több ilyen létrehozása meglepően nagy csoport számára jelenthetne egyet a megélhetéssel. A profitjuk 90 százalékát szociális célokra felhasználni köteles cégeket a jóléti nyugati társadalmakban találták ki, hogy választ adjanak a gazdasági elvárások és a társadalmi igények közötti különbségekre.

Postaládát, polcelemet, szekrény is készítenek Ábránfalván. Csomagolás Fotó: Kovács Hont Imre

Hargita megyében több ilyen céllal létrejött vállalkozás működik, hármuk létrejöttében a Civitas Alapítvány segédkezett egy EU-s pályázaton keresztül még 2015-ben. A pályázat indulásakor még nem volt erre a vállalkozástípusra vonatkozó hazai törvény, ezért az EU-s követelményeknek megfelelően alapították meg a cégeket. A két csíkbánkfalvi és az ábránfalvi szociális vállalkozás egyesületként működik jelenleg.
A szociális vállalkozások azért jönnek létre, hogy veszélyeztetett személyeket alkalmazzanak: például a gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatalokat, a szociális segélyben részesülőket, menekülteket, hajléktalanokat, hátrányos helyzetben lévő fiatalokat vagy olyan személyeket, akik 16–26 év közöttiek és gyermekük van – ismertette lapunkkal Jánó Edit Andrea, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség munkatársa. A 2015-ben meghozott 219-es törvény értelmében csak az ügynökségnél hivatalosan bejegyzett cégeket nevezhetjük szociális vállalkozásnak. Ezek elismeréséhez szükséges kritériumok között szerepel, hogy a profit legkevesebb 90 százalékát szociális célokra fordítja a cég, felszámolása esetén pedig a megmaradt anyagi javakat ugyancsak szociális vállalkozásnak továbbítja, emellett betartja a méltányosság elvét az alkalmazottak bérének kiszámolásakor.

Szárnyaik alá vették
A Civitas Alapítvány szé­kely­ud­varhelyi irodája foglalkozott annak idején az Integrált Támogatás a Szociális Gazdasági Struktúrák elnevezésű uniós pályázattal. A szervezet elnöke, Kolumbán Gábor elmondása szerint számukra az volt a kihívás, hogy a hazai helyzetre a nyugat-európai elképzelést alkalmazzák.
– Ott ez már 50 éves folyamat: a kapitalista gazdaságban a munkatermelékenység növekedése nagyobb a tőkebefektetés nyomán, mint az emberi munka nyomán. Ez összefügg a robotizálással, a tudásalapú gazdaságra való áttéréssel és az erősödő globális versennyel. Ennek a következménye, hogy széles körű társadalmi rétegek számára nem tud foglalkoztatottságot biztosítani. Ma már nem a mezőgazdaságban van a növekedés, hanem az autógyártásban, az informatikában, az elektronikában. A gazdaság és a társadalom viszonyában belső feszültség van, er­re a kihívásra született meg válaszként Nyugaton a társadalmi vagy szociális vállalkozás – ismertette az ilyen típusú vállalkozások létjogosultságát az alapítvány elnöke.
Hozzátette, hogy Romániában inkább a nonprofit szférához közel álló emberek foglalkoznak ezzel. Tehát a vállalkozások is többnyire egyesületek formájában léteznek. Meglátása szerint a törvény nem sikerült olyanra, amilyenre azok szerették volna, akik a társadalmi vállalkozásokkal foglalkoznak. Elég bonyolult akkreditációs folyamatot írnak elő, amelynek a részleteit nem dolgozták ki megfelelően. Ideális esetben az önkormányzatoknak kellene támogatást nyújtaniuk, de kérdés, hogy 2017-ben belefoglalnak-e ilyesmit a költségvetésükbe – fogalmazott Kolumbán Gábor.

Egyelőre egyesületi formában működnek Fotó: László F. Csaba

Ahol jó a hangulat
Lapunk ellátogatott a Civitas Alapítvány uniós pályázatán keresztül létrejött társadalmi vállalkozásokhoz.
A Fény Szociális Egyesület Ábránfalván működik. Valamikor hat, jelenleg négy alkalmazottat foglalkoztatnak. Forró László, az egyesület vezetője két okból hozta létre a társadalmi vállalkozást: elsősorban segíteni akart hátrányos helyzetben élő, állami gondozásban felnőtt fiatalokon, valamint nem akarta veszendőbe hagyni az Ábránfalván található családi örökségét.
– Csak postaládagyártással foglalkoztunk kezdetben, de ma már polcelemeket és szekrényeket is készítünk hazai áruházláncoknak. Fontos, hogy minél több kéziszerszámot használjunk a munkánk során, hiszen a villanyáram sokba kerül egy teljesen automatizált műhelyben – számolt be a munkáról lapunknak az egyesület vezetője.
Ottjártunkkor két alkalmazott csomagolta össze a lapokat, amelyek aztán az üzletekben polcok lesznek. Forró László szerint a munka mindig jó hangulatban telik, helyben főznek és közösen ebédelnek a munkások. Annak örül, ha a dolgozók jó barátságban vannak egymással, hiszen így nemcsak a munkáról szól az a nyolc óra. Hozzátette, külön megnyugtató számára, hogy az embereknek – amióta munkájuk van – egyenesbe jött az életük, van, ahol lakniuk, jobb a megélhetésük.

Nőket segítő varroda Csíkbánkfalván
Csíkbánkfalván két vállalkozás is létrejött a projekt révén, az egyik vállalkozás a BroadArt Egyesület által indított varroda, ahol jelenleg négy nő dolgozik. A két évvel ezelőtt meghirdetett pályázatnak megfelelően három- vagy többgyermekes édesanyát, gyermekeit egyedül nevelő anyát, 55 évnél idősebb, illetve hátrányos helyzetű nőt alkalmaztak. Az egyik alkalmazottnak például 47 évesen ez volt az első munkahelye. A varrodában most tervezik a bővítést, további három személyt alkalmaznának, azért, hogy nagyobb megrendeléseknek is tudjanak eleget tenni.
Gidró Éva és Gidró Géza vezeti az egyesületet. Tőlük megtudtuk, hogy céljuk a jó minőségű alapanyagok használata, azok egyedi felhasználása. A projektből vásároltak egy hímzőgépet is, amelynek segítségével kérésre logókat, mintákat tudnak a termékekbe hímezni.
– A pályázat keretében a munka megkezdése előtt szakképzésre kellett járniuk az alkalmazottaknak, ahol nemcsak a szakmát, hanem a munkahelyi viselkedési normákat is elsajátították. Mi teljesítménytől függően oldjuk meg a bérezést. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy piacot találjunk magunknak – fejtették ki az egyesület vezetői.
Most ágyneműt készítenek környékbeli szállodák, panziók számára, de ruhaneműt, lakástextíliákat, valamint szatyrokat is találhatunk az egyesület csíkszeredai mintaboltjában. Karácsony előtt például az egyik közbirtokosság 500 egyedi szatyrot rendelt tőlük. Gidró Éva kifejtette, hogy a minőségi alapanya­gok ára magasabb, ezért a kínai üzletek áraival nem tudnak versenyezni, cserébe viszont a BroadArt termékei tartósak és ízlésesek.

Céljuk a helyi körforgás megteremtése
A szintén csíkbánkfalvi Na­tur­Clean Egyesületet azzal a céllal hoz­ták létre alapítói, hogy itthon te­remtsenek munkalehetőséget, és ne külföldön keressék a jobb megélhetést. Jelenleg négyen dolgoznak a vállalkozásnál, de februártól újabb alkalmazottal bővül a csapat – tudtuk meg Réti Róberttől, az egyesület alelnökétől.
A NaturClean elsősorban legelő- és erdőtakarítással, valamint csemeteültetéssel foglalkozik. Ilyenkor télen kevesebb a munka, a melegebb évszakokban 10-12 embert, csemeteültetés idején pedig akár 30-40 napszámost is foglalkoztatnak. A munkát rendszerint a helyi állattartó egyesületek, a fakitermelő cégek, valamint a közbirtokosságok rendelik meg. A géppark számos kaszából, láncfűrészből áll, emellett egy faaprító és egy legelőtakarító gépet is használnak.
A munkaerő-elhelyező ügynökség követelményeinek is igyekeznek megfelelni, így ők lehetnek az elsők, akiket a hatályos törvények értelmében szociális vállalkozásként is bejegyeznek – közölte az adminisztrációs munkával foglalkozó Réti Zsófia.
Csedő Tibor egyesületi elnök meglátása szerint akkor lenne igazán sikeres egy ilyen kezdeményezés, ha körforgásszerűen a munkafolyamat minden része helyben maradna. Keresik továbbá a módját annak, hogy télen is legyen munkájuk, vannak megvalósításra váró ötleteik.
– Az indulás jó, hiszen az alkalmazottjaink és napszámosaink a helyi megrendelők kérésének eleget téve dolgozhatnak. Ellenben még nem alakult ki a piac összes szegmense. Példának okáért, az összetakarított fahulladékot, amelyet fel lehetne aprítani, egyelőre nem tudjuk hasznosítani, mivel a közvetlen térségben nem használnak faaprítékkal működő kazánokat. Ezt máshová szállítani pedig túl költséges lenne – mondta Csedő Tibor, hozzátéve, reménykednek abban, hogy a Háromszéken és Udvarhely térségében már jól működő példák hatására, itt is egyre több cég és önkormányzat szerel be hasonló kazánokat a székhelyén, a kultúr­otthonban vagy az iskolákban.
A gazdasági elvárásoknak való megfelelés ott kezdődik, hogy nem dolgozhatnak veszteséggel, illetve ki kell termelniük a költségeket azon emberek számára, akik a társadalom peremére szorultak. A nyugati modellben a társadalom rakja össze azt a tőkét, ami a vállalkozáshoz szükséges, ott többnyire szövetkezeti formában működnek ezek a vállalkozások. Minálunk egyelőre még csak egyesületi formában jöhettek létre. Jó hír, hogy a Civitas Alapítvány által megpályázott és létrejött egyesületek közül egyik sem szűnt meg, és egy évvel a támogatási időszak lezárása után is talpon maradtak, sőt mindhárom egyesület a csapatának bővítésére készül.

Márk Boglárka 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.