Kibújt a szeg a zsákból…

67

Hónapokkal ezelőtt a kormánykoalíció csúcsvezetői, egyes kormánytagok, élükön a munkaügyi miniszterrel valóságos dicshimnuszokat zengtek az új közszférai egységes bérezési kerettörvény tervezetéről. Annak majdani jótéteményeit egyik kereskedelmi hírtelevíziótól a másikhoz vándorolva ékesszóló fejtegetésekkel próbálták érzékeltetni, bebizonyítani, nemegyszer krétát ragadva táblán végeztek virtuális számításokat. Az első látásra meggyőzőnek tűnő számításoktól voltak, akik elbódultak, de jó néhány hazai gazdasági elemzőt, bérezési szakértőt (de nem csak) nemigen győzték meg a kormánykoalíciót alkotó pártok „szószólóinak” az érvelései, ők másabb számításokkal rukkoltak ki, amelyek okán fenntartásokat, kifogásokat fogalmaztak meg. Most részben beigazolódni látszanak ellenérveik…

Némi csetlés-botlás után a szóban forgó törvényt végül is elfogadták, s az a Hivatalos Közlöny június 28-i számában jelent meg. A közalapokból fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2017/153-as kerettörvényről van szó. Megjelenését követően nem sokkal annak egyes előírásai már július 1-től hatályba léptek, például a helyi közigazgatási intézményrendszerre vonatkozó előírások. Azzal egyidejűleg, illetve azt követően bizonyos értelemben repedések is kiütköztek a munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu által sziklaszilárdnak kikiáltott jogszabály falain. Mi több, egyes szakszervezeti érdekképviseletek tiltakozó akciókat bontakoztattak ki, mindenekelőtt az egészségügyiek, aminek okán a kormány, egyes szaktárcák rákényszerültek az egyezkedésekre, bizonyos kompromisszumos jellegű törvénymódosításokat helyezve kilátásba. Úgyszintén kiderült, hogy a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségek átruházása a munkavállalókra túl azon, hogy el fogja „úsztatni” a nettó bérek jövő esztendei megemelkedését, egyes kategóriák esetében akár azoknak a csökkenéséhez is vezethet, azaz tetszik, nem tetszik, a kormány rákényszerült a kerettörvény „megsuhintására”. A december 6-i kormányülésen került terítékre annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezete, amely révén módosították és kiegészítették a kerettörvényt. A jogszabályt felvezető szövegrészben tételesen utalás van arra, hogy egyes központi közintézmények a kerettörvény alkalmazása során beazonosítottak egy egész sor pontatlanságot és félreérthető előírást. Sőt, az is kiderült, hogy nincs kellőképpen meghatározva a „közhatóság/közintézmény” szintagmának a fogalma. Továbbá utalás van arra is, hogy a közintézmények, valamint egyes szakszervezeti érdekképviseletek részéről számos javaslat és igény fogalmazódott meg. Tehát: ok van a törvénymódosításra.

Nem csupán pontosítás
A minap megjelent sürgősségi kormányrendeletben összesen 29 módosító és kiegészítő jellegű előírás szerepel. Ha számolunk azzal, hogy a törvénynek összesen 44 szakasza van (eltekintve annak kilenc mellékletétől), akkor nem kevés a módosítások és a kiegészítések száma, ugyanakkor a jogszabály átolvasásából az is kiderül, hogy nem csupán tisztázásokról, pontosításokról van szó, hanem a kormány egyes szakaszokat, illetve bekezdéseket teljes egészében átfogalmazott, átírt. Körülményes lenne mindegyik újdonságszámba menő előírást részletesen ismertetni, s ebből indulva ki csak néhány lényegesebb előírás felvázolására szorítkoznánk (amúgy a mostani sürgősségi kormányrendelet előírásainak jelentős hányada az egészségügyi intézményrendszer, illetve annak egyes személyzeti kategóriáit érinti). Egy, a maga nemében érdekesnek és egyben fontosnak is tűnő újonnan bevezetett bekezdéssel kezdenénk: ezentúl a szolgálati éveknek megfelelő fokozat nyújtásánál a munkáltatónak az adott személynek a megelőző időszakok során a másabb tevékenységi területeken kifejtett tevékenységét kell hogy figyelembe vegye (azaz nemcsak azt, amelyet esetleg a költségvetési szektorban fejtett ki). Említettük a „fogalomtisztázást”: egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében a közintézmény vagy közhatóság fogalma alatt az az intézmény vagy közhatóság értendő, amely jogi személyiséggel rendelkezik, saját vagyonállománya és bevételi-kiadási költségvetése van, saját könyvvitelt vezet, a vezetőjének pedig hitelutalványozói minősége van. Említettük azt is, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása nyomán egyes alkalmazottak nettó bére 2018. január 1-től akár csökkenhet is. (Lényegében azokról van szó, akik a hatályos jogszabályok előírása értelmében mentesülnek a jövedelmi adó fizetési kötelezettsége alól.) Nos, ezen kategóriák esetében a jövő esztendei bruttó bér megemelésének az aránya 28,5%-os lesz és nem 25%-os, mint a többi személyzeti kategóriák esetében.
Némi vitát és ellenérzést váltott ki az is, hogy az európai alapokból finanszírozott projektek keretében kifejtett esetleges tevékenységükért a megyei tanácselnökök és alelnökök, valamint a polgármesterek és a polgármester-helyettesek havi illetményét meg kell emelni 25%-kal annak a periódusnak a folyamán, amely annak a projektnek a gyakorlatba ültetését jelenti. Nos, ezt az előírást némileg felpuhították a kormányrendelet révén, az új megszövegezésben az szerepel, hogy „25%-ig el”.
A kerettörvényben az szerepel, hogy 2018. december 1-től kezdődően a hitelutalványozók havonta kötelesek úgynevezett élelmezési illetményre (indemnizații de hrană), amely értékszintje az országos garantált bruttó minimálbér éves értékszintjének a kétszerese. Ez havi mintegy 240 lejnek felel meg. Pontosabban felelt meg, ugyanis a kerettörvény vonatkozó 18-as szakaszának a szövege módosult, s a szóban forgó illetmény kvantuma 2018. december 1-től az országos garantált minimál bruttó bér tizenketted része lehet. Ha a jövő esztendei havi 1900 lejes bruttó bérrel számolunk, akkor a jövő esztendő decemberétől ennek a havi illetménynek a kvantuma 317 lej körül lesz. Amúgy e tekintetben lesz kivétel is: az egészségügyi rendszer azon személyzete, amely a 2017-es esztendőben részesült étkezési jegyekben, azok már 2018. január 1-től kezdődően jogosultak lesznek az átkeresztelt megnevezésű élelmezési illetményre. Ugyanakkor a szóban forgó szektorban ennek az illetménynek az értékét a 2018-as esztendőben nem számítják bele a pótlékok felső határértékébe. Van egy újdonság a közszférában nyújtható, a munkafeltételekkel kapcsolatos pótlékok kvantumára vonatkozóan is: azt 2018. március 1-től az egészségügyi és a szociális gondozási szektorban annak a keretszabályozásnak az alapján fogják megállapítani, amelyet az egészségügyi minisztériumnak kell kidolgoznia és kormány általi határozattal jóváhagyni legkésőbb 2018. március 1-ig. Az egészségügyi szektor tekintetében vannak másabb kivételek, illetve sajátos esetek is. Így például a kerettörvény ama 25. szakaszának az előírásait, amely a különböző pótlékok, kompenzációk, prémiumok és illetmények nyújtására vonatkozik, illetve megszabja azok összességének ama felső részarányát, amely a bértömeghez viszonyítandó, a szóban forgó szektorban nem január 1-től kell alkalmazni, csak 2018. március 1-től kezdődően. A törvénynek ama január 1-től hatályos előírásai, amelyek az orvosi ügyeleti tevékenységre folyósítandó bérjogosultságokra, a váltásokban kifejtett tevékenységre nyújtandó pótlékokra, a törvényes munkaszüneti napokra, valamint a szombati és a vasárnapi napokra, illetve az éjjeli műszakra nyújtandó pótlékokra vonatkozik, az egészségügyi szektorban csak 2018 márciusától válnak hatályossá.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.