„Kibővül” egy minisztérium…

48

Egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet (amely a gazdaságügyi minisztérium honlapján jelent meg) értelmében a kormány szándékai szerint megszűnne a külföldi beruházások főosztálya (DIS). Ezt a főosztályt annak idején a Ponta-kormány hozta létre, igaz, másabb megnevezéssel, s annak megszervezését és működését utólag többször is módosították. Amúgy azt hol ide költöztették, hol oda költöztették, az elmúlt öt esztendő során hol ennek a minisztériumnak volt alárendelve, hol annak, hol pedig csak mellérendelve…

Megindokolásként az szerepel a jogszabálytervezet felvezetőjében, hogy jelenleg Románia külkereskedelme és a külföldi befektetések ügykezelése különböző intézmények révén valósul meg, s ez okból kifolyólag nem biztosítható az egységes irányítás, ilyenképpen pedig nem gyümölcsöztethető kellőképpen az ország gazdasági potenciálja. Továbbá utalás van arra is, hogy a szektoriális stratégiák megállapítása és gyakorlatba ültetése a gazdaságügyi minisztériumra kellene hogy háruljon, ugyanakkor csakis ez a tárca képes jelenleg a megfelelő elemzések elvégzésére, tekintettel annak feladatkörére. Ez mind szép és jó, de ilyen vagy ehhez hasonló átszervezésekre az elmúlt évek során többször is sor került, de a külföldi beruházások növekedése tekintetében látványos előrelépés nem történt. Az viszont igaz, hogy a szóban forgó szaktárca megnevezéséből – gazdaságügyi, kereskedelmi és üzleti környezettel való kapcsolatok minisztériuma – kikövetkeztethető, hogy ajánlatos a majdani beépülés annak a keretébe. Ugyanakkor azonban meg kell említenünk azt is, hogy a világ fejlett országaiban különb intézmény foglalkozik a külföldi beruházások vonzásának igen bonyolult kérdéskörével, s az ilyen jellegű államközi egyeztetések lebonyolításával. Magyarországon a külügyet vonták össze annak idején a külkereskedelemmel, s egyesek szerint az sikeresnek bizonyult. Vannak olyan országok, ahol szakosodott ügynökségek vagy közintézmények hatáskörébe tartozik mindaz, ami külkereskedelmet és külföldi tőkebevonást jelent, azaz ahány ház, annyi szokás. Románia esetében viszont ami meggondolkoztató, függetlenül a szervezési struktúrától, az az, hogy az egy lakosra jutó külföldi befektetések állománya 3000 euró, míg Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehországban ennek három-négyszerese.

Számadatok
Nem feltétlenül a tervezett átszervezés okán, de mindenképp érdemes egy pillantást vetni a külföldi beruházások jelenlegi helyzetére. A 2008–2009-es gazdasági-pénzügyi krízist követően a közvetlen külföldi beruházások volumene jelentősen lecsökkent, nevezetesen a 2007–2008-as időszaki 8-9 milliárd euróval szemben mintegy 2-3 milliárd euróra a 2010-es esztendőt követően. Ilyenképpen 2015 decembere végén a külföldi jegyzett törzstőke értéke 42,8 milliárd euró volt, míg 2011 decemberében 41,6 milliárd euró. Ezeket a számadatokat az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) statisztikái tartalmazzák. A jegybank adatai szerint a külföldi befektetések állománya 60 milliárd euró körül van, tehát létezik egy 17,2 milliárd eurós különbözet. Ez abból származik, hogy a jegybank nem csupán a külföldi befektetésekkel számol, hanem a csoportokon belül nyújtott hitelekkel is (az anyacég által a romániai leányvállalatoknak nyújtott hitelekről van szó, például a bankok esetében).
A külföldi beruházók toplistáján húsz ország szerepel, s azoknak együttesen 204 500 Romániában bejegyzett cégük van. A listavezető 41 800 céggel Olaszország, azt követi 21 000-rel Németország, majd következik 14 000-rel Törökország és 13 000-rel Magyarország. Tudni kell azonban azt, hogy végső soron nem a beruházók száma a leglényegesebb, hanem az eszközölt befektetések volumene. Nos, e tekintetben a helyzet teljesen másként fest. Magyarország például az országunkban bejegyzett cégek száma tekintetében a toplista 4. helyét foglalja el, de a befektetések volumene tekintetében alig a 13. helyet. Görögországi cég 6300 van országunkban, tehát fele a magyarországiaknak, de az általuk befektetett tőke kétszerese a magyarországinak. Egyébként a befektetések volumene tekintetében a toplistát már évek óta Hollandia és Ausztria vezeti. Az előbbi esetében 2016-ban a befektetések összvolumene 3,2 milliárd euró volt, az az elmúlt esztendő végére 8,1 milliárd euróra emelkedett. Az utóbbi esetében pedig 1,97 milliárd euróról 4,87 milliárd euróra. De ha már a beruházások toplistájáról esett szó, érdekes jelenségként említhetjük meg, hogy míg 2006-ban Franciaország a 3. helyet foglalta el, a tavaly visszacsúszott az 5. helyre, s a 3. helyet átvette Németország. A 2006-ban még az első öt külföldi befektető között szerepelt Olaszország jelenleg a 7-8. helyre került. Ciprus viszont a 8. helyről felkerült a 4. helyre.
A beruházások volumene tekintetében is árnyaltan kell megközelíteni a helyzetet. Igen, mert vannak olyan országok, amelyek amolyan „leplet jelentenek”, azaz a háttérben másabb országokból származó tőke áll. Így például tudni azt, hogy amerikai, nagy-britanniai vagy más fejlett országokbeli cégek állnak ciprusi, hollandiai vagy luxemburgi befektetők mögött. Furcsállandó az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok bár viszonylag jelentős számú, 7000 Romániában bejegyzett céggel rendelkeznek, a befektetések volumene tekintetében alig csak a 11–13. helyen osztoznak Svájccal és Magyarországgal, olyan körülmények között, amikor 2006-ban még az első tíz között volt. Továbbá furcsállandó az is, hogy olyan világszerte számon tartott és jelentős befektető, mint Japán romániai beruházásainak az értéke alig 175 millió euró. Egyébként Japán évente több tíz milliárdos beruházást eszközöl a világ különböző országaiban. Sokat emlegették főleg az utóbbi időben a kínai beruházásokat is. Befektetőkben úgymond nincs is hiány, hisz azok száma az elmúlt esztendő végén elérte a 12 000-et, de a befektetések nemigen akaróztak országunkba érkezni az utóbbi két-három évben oly sokat hangoztatott „fokozódó” érdeklődés nyomán sem. Azok értéke a múlt esztendő végén alig 300 millió euró volt. Nos, e számadatok áttekintéséből is arra a következtetésre jutunk, hogy a külföldi beruházások erőteljesebb vonzása tekintetében akad még tennivaló. S talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy elsősorban kormányzati szinten…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek