Ki jött, ki viszont ment

Látogatási láz

12

Eseményekben ugyancsak gazdag hetet hagytunk magunk mögött, s azok között olyanok is voltak, amelyek nem sorolhatók „a hétköznapi” jellegűek közé. Ilyen összefüggésben meg kell említenünk Klaus Johannis államelnöknek az ENSZ 73. ülésén való részvételét, amely végett a hét végéig New Yorkban tartózkodott. Volt egy látogatása Viorica Dăncilă kormányfőnek is, aki kedden és szerdán Brüsszelben tartózkodott, s az Európai Parlamentben találkozott egyes frakciók vezetőivel, illetve tagjaival. „Másabb” látogatásokra is sor került itt helyben: a belügyminisztérium egyik államtitkárát és a csendőrség egyes vezetőit kihallgatás végett ismételten berendelték a Legfelsőbb Ügyészség katonai ügyészei, de azok a vallomástételt megtagadták, ettől függetlenül az eljárás folytatódik és vádemelésre is sor kerül. Meghallgatás végett látogatott el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) az igazságügy-miniszter által a DNA élére kiszemelt Adina Florea, de a legfelsőbb ügyész és a tárcavezető közt kialakult nézetkülönbség okán úgy ment el, ahogy jött, s állítólag október 8-án fog visszatérni, s akkor talán megtarthatja „bemutatkozó” előadását. A képviselőház elnökét volt kénytelen meglátogatni csütörtökön Valentin Popa tanügyminiszter, majd azt követően arra kényszerült rá, hogy benyújtsa lemondását…

Az államfő részvétele az ENSZ ülésszakán már előzetesen be volt jelentve (egyébként a mostani ülésszakon jelentős számban vettek részt államelnökök és kormányfők), s annak legfőbb célja az volt, hogy kilobbizzon Románia számára egy szavazati jog nélküli helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Egyébként a világszervezet fórumán, szerdán elhangzott expozéjában kérte a tagországok támogatását, nyomatékolva, hogy a szóban forgó jelöltség révén „felelősséget vállalunk azokban az erőfeszítésekben, amelyek a Biztonsági Tanács hatékonyságának a fokozására irányulnak”. Hozzáfűzte azt is, hogy fontosnak tartja azokat az előkészületeket, amelyek arra irányulnak, hogy az év végéig elfogadásra kerüljenek egyes nemzetközi kooperálási keretegyezmények, ezek között említve a Globális Migrációs Dokumentumot. Kitért arra is, hogy a Fekete-tenger kiterjedt zónájában továbbra is léteznek megoldatlan konfliktusok, olyanok, amelyek a nemzetközi biztonság szempontjából komoly veszélyt is jelenthetnek.

Vérszegény „puhítás”
Minden előzetes bejelentés nélkül és ugyancsak diszkrét módon került sor a kormányfő szeptember 26-i brüsszeli látogatására. Arról azt sem tudni, milyen jellegű volt, de azt igen, hogy összefüggésbe hozható azzal az újabb, e napokban (állítólag október 3-án) esedékes látogatásával. Arról van szó, hogy meghallgatás végett kormányfői minőségében bekérették az Európai Parlamentbe, mindenekelőtt azon történések ismertetése végett, amelyekre az augusztus 10-i nagyszabású bukaresti események során következtek be, s amelyekről kétségtelen, hogy véleményt alkotott már a testület. Az is valószínűsíthető, hogy az Európai Parlament egyes képviselőit érdekli a jogállamiság tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatási törvénycsomag kérdésköre is. Ismerve szónoki képességeit, kommunikációs készségét és kormányzati tapasztalatát, el kell ismernünk, nem lesz könnyű dolga. Ilyen körülmények között tarthatta indokoltnak az, aki (s aki nem lehetett más, mint Liviu Dragnea pártelnök) döntött Dăncilă múlt heti látogatásáról, hogy előzetesen puhatolózzon, illetve próbálja megpuhítani az Európai Parlament különböző frakcióit, s ilyenképpen esetleg elejét lehessen venni egy kemény bírálatnak vagy éppenséggel egy kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésének. A kétnapos látogatásról kiszivárgott értesülések szerint a „puhításhoz” nem volt elég ereje a kormányfőnek. Egyébként őt elkísérte Rovana Plumb európai ügyekért felelős miniszter, majd szerdán csatlakozott Tudorel Toader igazságügy-miniszter. Az előbbi kettőnek köztudott, hogy egykori európai parlamenti képviselőként kellene némi tapasztalata legyen a testület működéséről és eljárásairól. Nem sok hasznát vehették, legalábbis utólag ezt lehet megállapítani. A kommunikáció, a sajtónyilatkozatok tekintetében a küldöttség igen zsugorinak bizonyult, s a kormányszóvivő is inkább „árnyékot vetett”, mint szavakat „szórjon”. „Szép hagyományaihoz” híven a kormányfő a nemzetközi porondon is kirukkolt egy nyelvbotlással: az augusztus 10-i tüntetésen a rendőröket megverőkként a protestánsokat emlegette. (Lévén, hogy a „protestatari” kifejezést felcserélte a „protestanții” kifejezéssel.) Hazatérte után épphogy nem áradozott a szeptember 27-i kormányülést felvezető expozéjában az általa folytatott tárgyalásokról, azok eredményességéről, s az általa elmondottak kedvező fogadtatásáról. Amit viszont ott Brüsszelben közvetlenül a megbeszéléseit követően nyilatkoztak tárgyalópartnerei, nemigen esnek egybe az általa itthon elmondottakkal, sem pedig annak az egyetlen kormányzati sajtóközleménynek a hangvételével, amelyet még szeptember 25-én hoztak nyilvánosságra. (Ezek szerint a látogatás végére kihunyt a kommunikáció „lámpása”.) A kormánypárt elnökének teljes és tökéletes rálátása volt Viorica Dăncilă látogatására és brüsszeli ténykedésére, legalábbis ezt állítja ő, azt hangoztatva, hogy az rendkívül gyümölcsöző volt és meggyőző erővel hatott a tárgyalópartnerekre. Ilyenkor szokták kérdezni: maga melyik rádióadót szokta hallgatni vagy melyik televíziót szokta nézni?…

Megjelent a rendelet
Amint már arról hírt adtunk, Valentin Popa tanügyminiszter „lelépését” követően a csütörtöki kormányülésen sebtében elfogadták ama sürgősségi kormányrendeletet, amely révén törölték az augusztus végén meghozott 2018/9-es kormányrendeletnek ama bekezdését, amely értelmében a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolai osztályokban a román nyelv és irodalom órákat szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok kell oktassák. A szombatra virradóan megjelent 2018/87-es sürgősségi kormányrendeletről van szó (amellyel, akárcsak a 2018/9-es kormányrendelettel, újólag módosították és kiegészítették a tanügyi 2011/1-es törvényt). Abban tételesen utalnak arra is, hogy a szóban forgó előírás hatályon kívül helyezésével egyidejűleg minden azzal kapcsolatos előzetesen foganatosított jogalkalmazási aktus hivatalból megszüntetettnek tekintendő. Továbbá arra is, hogy a tanügyi, a 2011/1-es törvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon „a jelen sürgősségi kormányrendelet előírásai a 2018–2019-es iskolai évtől alkalmazandóak”. Bevezetésre került viszont egy újabb bekezdés is: a kisebbségi tanítási nyelvű iskolai osztályokban a tanárok oktatják a román nyelven való kommunikáció, valamint a román nyelv és irodalom tantárgyakat, az elemi ciklus teljes folyamata során”. (Nem tartjuk kizártnak, hogy ez a megszövegezés is esetleg nem ad okot ilyen vagy olyan értelmezésre.) Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük azt is, hogy a sürgősségi kormányrendeletet Viorica Dăncilă kormányfő látta el ez kézjegyével, s ellenjegyezte a tanügyminiszter helyett Kovács Erzsébet államtitkár. Egyébként a most hatályba lépett jogszabály megindokolási szövegrészében többek között az olvasható, hogy annak meghozatala azért sürgős és indokolt, mert lehetetlen biztosítani a román nyelven történő oktatást, lévén, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakmai és pszichopedagógia felkészültségű szakképzett tanügyi káder, legalábbis nem az elemi ciklus szintjén. Ugyanakkor utalás van arra is, hogy ki kell iktatni azt a diszkriminatív jellegű intézkedést, amely nyomán az elemi oktatásban beszűkült a szakképzett tanügyi káderek jogosultsága a román nyelv oktatása tekintetében. (Az szinte magától értetődő, hogy abban a megindokolási szövegrészben még csak közvetett értelemben sem esik szó ilyen vagy olyan követelésről vagy politikai nyomásról, illetve alkuról…)

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.