„Kezes bárányok”…

63

Azt már a múlt esztendő októberében sejteni lehetett, hogy disszonancia ütötte fel a fejét az akkori kormányfő és a Szociáldemokrata Párt egyes csúcsvezetői között (beleértve Liviu Dragnea pártelnököt is), akárcsak Mihai Tudose és Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke között. Akkor került sor ugyanis a kormány átalakítására, amikor is négy vagy esetleg öt minisztert akart lecserélni Tudose, de végül is meg kellett elégednie három menesztésével.
Akkor ugyan másabb ismérvek, érdekek mentén vált feszültté a hangulat köztük, de a január 10-én kirobbant és Tudose számára végzetesnek bizonyuló konfliktus esetében is a kiindulópontot káderügyek jelentették, nevezetesen az országos rendőrparancsnok leváltásának szándéka a belügyminiszter részéről, majd a miniszter asszony menesztésének a szándéka, amolyan reagálásként az egykori kormányfő részéről. Közismertek a történések.
Az elmúlt napok során viszont nyilvánosságra kerültek másabb, a kormánypárt részéről ugyancsak az egykori kormányfő által kilátásba helyezett intézkedések. Itt van például a minisztériumok száma esetleges csökkentésének az ügye: január elején ennek az ötletével rukkolt elő Mihai Tudose, s akkor még a pártelnök azt nyilatkozta, hogy megfontolandó, megvizsgálandó ez az elképzelés. Most utólag kiderült, hogy azzal tulajdonképpen nem is értett egyet, s következésképpen rosszallta, hogy szándékáról előzetesen őt nem tájékoztatta párbéli beosztottja.
Állítjuk ezt többek között annak okán, hogy a múlt hétfőn, a párt csúcsvezetésének ülését követően Dragnea szűkszavúan utalt arra is, hogy nincs szükség a kormány szerkezeti átalakítására, s a minisztériumok számának a csökkentésére. Nos, ha ez így igaz, akkor Mihai Tudose a saját sírját is ásta a kormány átalakítási szándékának a bejelentésével. Egyébként feltételezhető, hogy még voltak olyan intézkedései, amelyekről előzetesen nem egyeztetett pártja vezetőivel, s amelyek annak tetszését nem nyerték el.
Íme: a múlt esztendő decemberében váratlanul leváltotta az ugyancsak általa októberben kinevezett Gigi Dragomirt az Országos Ásványvagyon Ügynökség (ANRM) éléről. Néhány hét múlva neki kellett távoznia, és láss csodát: január 18-án megjelent a Hivatalos Közlönyben Mihai Viorel Fifor ideiglenes kormányfőnek ama döntése, miszerint Gigi Dragomirt kinevezi az ANRM államtitkári rangú elnöki tisztségébe. Továbbá az is feltételezhető, hogy Tudose kialakított maga körül a kormánytagok közül egy szűkebb, számára úgymond megbízhatóbb kört, s azok között említhetjük Marcel Ciolacu kormányfő-helyettest, Felix Stroe szállításügyi minisztert, Marius Nică európai alapokért felelős tárca nélküli minisztert, Mircea Titus Dobre turisztikai minisztert. (Egyébként a szóban forgó tárcavezetők távolmaradtak a kormány múlt heti, január 17-i ülésétől, és valószínűsíthető, hogy a hónap vége őket már találja a miniszteri bársonyszékben.
Nem részleteznénk tovább az egykori kormányfő „elhajlásait”, de azon talán kár lenne vitatkozni, hogy „kilógott-e” vagy sem a Szociáldemokrata Párt fegyelmezett soraiból. A magunk részéről azt mondanánk, hogy igen. Azért igen, mert minden jel arra mutat, hogy Liviu Dragnea pártelnök olyan nyájként képzeli el pártját, amelyet „kezes bárányok” népesítenek be, olyanok, akik fenntartás és zokszó nélkül hallgatnak a pásztori, azaz a pártelnöki „jó szóra”, iránymutatásra. Aki pedig úgy próbál meg „legelészni”, hogy kibújik a pásztor látóköréből, az „karámon” kívülre kerülhet, azaz távoznia kell a kormányból (már amennyiben kormánytagról van szó).
Ajánlatos megfelelő „anyakönyvvel” is rendelkezni. A jelek szerint ilyen szempontból helyzeti előnyt biztosít a Teleorman megyei anyakönyv. Akiket onnan indítottak a pártpolitikai pályafutás útjára, és felettük mindvégig ott gyámkodott a megye egykori tanácselnöke, a kormánypárt jelenlegi elnöke, azok előbb-utóbb számíthatnak a „beteljesülésre”. A Teleorman megyei Videleből indult annak idején Carmen Dan, aki végigment a szamárlétrán, kezdve az általános iskolai titkári funkciótól, el Teleorman megye prefektusi tisztségéig, s onnan lépett át, illetve ült át a belügyminiszteri bársonyszékbe. Hasonlóképpen alakult a jelenlegi kormányfőjelölt pályafutása is, mindenekelőtt politikai karrierje. Az menet közben ugyan meg-megbicsaklott, de végül is pártelnöke jóvoltából felkerült az európai parlamenti választások pártjának a jelöltlistájára, s már eleve lehetett tudni, hogy célba is fog érni, azaz az Európai Parlament képviselője lett 2014-ben, immár másodszor. Megemlíthetnénk Adrian Ionuț Gâdeát, aki Dragneát követte Teleorman Megye Tanácsának elnöki székében, majd később felkerült a központi közigazgatásba, s jelenleg a régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium egyik államtitkára. Egyébként van még jó néhány olyan Teleorman megyéből származó politikus, aki államtitkári funkciót vagy államtitkári rangú tisztséget tölt be különböző minisztériumok, ügynökségek és szakhatóságok keretében. De vannak olyanok is, akik a PSD szempontjából „tévútra” léptek, köztük a megye egykori prefektusa, aki a vád koronatanúja abban a büntetőjogi perben, amelynek érintettje Liviu Dragnea is, s amely a Teleorman megyei Teldrum Rt., illetve annak vezetői (de nem csak) által elkövetett törvénytelenségekkel kapcsolatos.
A „kezes bárány” mindig is igen hálás volt és az is marad: nem is rúg, nem is harap, nem rohan fejjel a falnak, sőt nem is felesel felettesének (azaz pásztorának), de őt ez utóbbi kénye-kedve szerint meg-megrugdoshatja, sőt „ki is „rúghatja”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.