Kézbe 87 lejjel több…

Januártól 2050 lej lesz, lehet a minimálbér

81

A garantált minimálbér kérdésköre mindig is nagy kihívást jelentett gazdasági-társadalmi szempontból, illetve megközelítésben. Ilyen összefüggésben a mindenkori törvényhozást, kormányzatot Európa-szerte foglalkoztatta (és foglalkoztatja továbbra is) annak jogszabály révén történő megállapítása, garantálása és kötelezővé tétele. Vannak olyan tendenciák is, amelyek arra irányulnak, hogy az ilyen jellegű jogszabályokon lazítsanak vagy azokat éppenséggel szüntessék meg. Ugyanakkor olyan kezdeményezések­ről is tudni, miszerint uniós szinten kellene egységesen megszabni a minimálbér szintjét. Hazai viszonylatban minden jel arra mutat, hogy egyelőre marad az eddigi eljárás, azaz kormányhatározat révén állapítják meg annak értékszintjét.

A 2019-es esztendőre vonatkozóan nem jelent meg ilyen jellegű kormányhatározat, de biztosra vehető, hogy az országos garantált minimális bruttó bér szintjét ismét megemelik. Ezt több kormányzati illetékes is bejelentette, legutóbb Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, aki nemrégiben az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy kidolgozás alatt áll ama kormányhatározat, amely értelmében 2019. január 1-jétől az a jelenlegi 1900 lejről 2050 lejre emelkedik. Utalt arra is, hogy erről már egyeztettek a patronátusok és szakszervezetek képviselőivel. Egyébként a minap egyik-másik szakszervezeti vezető is megerősítette a minap a tárcavezető által mondottakat. Higgyünk a miniszter asszonynak, s vegyük tudomásul, hogy a jövő esztendőtől 150 lejjel megemelkedik a minimál bruttó bér értéke, s ez az idei szinthez képest 8 százalékos növekedést jelent. Ha viszont a nettó érték síkján közelítjük meg a pluszt, akkor az csak 85 lejt jelent, ami 2018-hoz viszonyítva majd 7 százalékos növekedést jelent. Következésképpen: a jövő évtől kezdődően a minimális országos nettó bér 1247 lej lesz (lehet) január 1-jétől.
A jelenlegi személyzeti állományt és annak struktúráját tartva szem előtt mintegy 1,5 millió romániai alkalmazottat fog érinteni az országos garantált minimális bruttó bér megemelése, azaz az összlétszámnak közel egy harmadát. A hatásmechanizmus tekintetében a számítások azt mutatják, hogy a jövő esztendő szintjén a minimálbér megemelkedése országos viszonylatban több mint 2,7 milliárd lejt fog „rátenni” a személyzeti költségekre.

Számvetés
Érdemes felidézni a hazai garantált bruttó minimálbér alakulását, s annak „viszonyulását” az országos átlagos nettó bér alakulásához. 10 évvel ezelőtt, azaz 2008-ban az országos minimális nettó bér 422 lej/hónap volt, míg az országos átlagos nettó bér 1309 lej/hónap, ilyenképpen pedig az előbbi az utóbbinak a 32 százalékát tette ki. Ez az arány az elkövetkező évek során megemelkedett, s ebből az következtethető ki, hogy a minimálbér növekedési tendenciája iramosabbnak bizonyult. Íme: 2013-ban az országos garantált minimális nettó bér 609 lej volt, az országos átlagos nettó bér pedig 1579 lej, ilyenképpen pedig a szóban forgó arány 39 százalékra emelkedett. Ez a 2014-es esztendei megtorpanást követően, mint tendencia felerősödött, s 2016-ban a 925 lejes országos nettó minimálbérhez a 2046 lejes országos átlagos nettó bér „társult”, az előbbi az utóbbinak 45 százalékát téve ki. Ugyanez volt az arány 2017-ben is, de az előzetes számítások szerint az idén visszaesés fog bekövetkezni: az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) szerint 2018-ban az országos átlagos nettó bér 2065 lej/hónap lesz, míg a minimális nettó bér 1162 lej/hónap. Ilyenképpen pedig ez utóbbi az előbbinek 47 százalékát teheti majd ki. A dolgok ilyenszerű alakulása azzal magyarázható, hogy egyes szektorokban az „erőteljesebb” béremelés olyan személyzeti kategóriákat érintett, amelyek havi átlagbére az országos átlag szintje körül volt. A jelek szerint ez nem lesz másképp a jövő esztendőben sem, annak ellenére, hogy a bruttó minimálbér 150 lejjel fog megemelkedni: a CNSP előrejelzései szerint 2019-ben az országos átlagos nettóbér 2873 lej/hónap lesz, míg a minimális nettó bér 1247 lej/hónap. Következésképpen ez utóbbi már csak 42 át fogja kitenni az országos átlagos várható nettó bérnek. Egyébként vissza kell utalnunk arra is, hogy már 2018-ban is szerényebb mértékben növekedett a garantált minimális bruttó bér, mint a megelőző esztendőben, s hasonlóképpen fog történni 2019-ben is az idei esztendőhöz viszonyítva.

Sokallják, keveslik…
A munkáltatók viszonylag jelentős hányada nemigen fogadta egyszer sem „kitűnő örömmel” a kormánynak a garantált minimális bruttó bér megemelésére vonatkozó szándékát, illetve határozatát. Vannak olyanok, akik szerint a költségeik nem bírják meg a béremelés jelentette pluszt, az áraik megemelése pedig tompíthatja versenyképességüket. Amennyiben beszűkül a piac, akkor óhatatlanul elbocsátásokra is sor kerülhet. Másképpen fogalmazva egyesek azt tartják, hogy egy olyan bűvös kör alakulhat ki, amelyből lesznek olyanok, akik nem lesznek képesek kitörni. Valahogy azonban utólag mégiscsak rendeződtek a dolgok, ugyanis olyasmire nem került sor, hogy a minimálbér megemelése okán zárta volna be egy gyár a kapuit. Továbbá vannak olyan piaci elemzők, akik azt hangoztatják, hogy a minimálbér romániai megemelése veszélyeztetheti az ország gazdaságának versenyképességét, aminek okán esetleg bekövetkezhet külföldi megrendelők, illetve piacok „elvesztése”. Ez valóban gondot jelenthet, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy-két kivételtől eltekintve világszerte nemigen „topognak egy helyben” sem a bérek, sem pedig az árak… Vannak olyan elemzők is, akik szerint még nagyobb arányban meg kellene emelni a minimálbért, egyrészt annak okán, hogy alá lehessen szorítani a munkaerő fluktusát, másrészt pedig le lehetne mondani bizonyos béren kívüli (és nem bér jellegű) juttatásokról. Az egyik hazai neves munkaerő-toborzó cég szakelemzője, Marian Pătrașcu szerint egy szakképzetlen munkás havi nettó jövedelme országunkban 1700 lej körül van/lehet. Legalábbis ez derül ki egy tanulmányból, s az a bizonyos nettó jövedelem felöleli a havi 1162 lejes minimális nettóbért, valamint másabb béren kívüli juttatásokat azok közt lévén az étkezési jegy és másabb bónuszok. Tanulmányuk szerint az országban jelenleg is vannak olyan cégek, amelyek szakképzetlen munkásainak vagy alacsony képzettségű alkalmazottainak jelenleg is 2000 lej körüli havi nettó bért ajánlanak, így próbálva meg leküzdeni a munkaerő-hullámzást. Egyébként a szóban forgó tanulmányban utalás van arra is, hogy a romániai magáncégeknél a munkaerő-hullámzás elérte a 18 százalékot, ami európai viszonylatban az egyik legmagasabb. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy adott személyzeti kategóriák esetében a magasabb nettó bérnek meg lehet a maga vonzóereje, ilyenképpen pedig a kivándorlás megfékezésében is szerepet „vállalhatna”. Pătrașcu szerint nem kevés például azoknak a száma, akik hosszabb-rövidebb időre vállalnak külföldön idénymunkát, s majd itthon valahogy „kitelelnek”, ismét elmennek külföldre. A tanulmány szerint az ilyen típusú „ingázást” lehetne mérsékelni a minimális nettó jövedelem gyarapítása révén.
Kétségtelen, hogy az utóbbi tíz esztendő során a minimálbér hazai viszonylatban iramosan növekedett, s az jelenleg 2,7-szerese a 2008-as esztendeinek. Ugyanebben az időszakban az átlagos nettó bér megduplázódott megközelítve a 2700 lejt (s az, amint már arra utaltunk, az utóbbi két esztendő során gyorsabban növekedett, mint a minimálbér). A minimálbérnek megvan a maga jelentősége euróban kifejezve is: annak nettó értéke jelenleg 250 euró/hónap, s ennél kisebbet az uniós tagálla­mokban csak Bulgáriában jegyeznek (mintegy 200 euró/hónap). Tehát kevesebb, mint az Unió többi országában. Hogy mennyivel? Az Egyesült Királyságban az 1321 euró/hónap, Írországban 1587 euró/hónap, Luxembourgban pedig 1727 euró/hónap…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.