Kevés a bioméhészet

Hét év alatt 21 százalékuk visszalépett

58

Hiába az elvileg 40-50 százalékos mézfelvásárlási felár, az elmúlt hét esztendő alatt évről évre fogy az ökológiai méhészkedést hivatalosan, tanúsított módon művelő méhészetek száma. Az okok sokrétűek.

Hargita megyei bioméz a csíkszeredai őszi vásáron. Melegen ajánlják Fotó: Domján Levente

Kevés, a hazai méhészetek kevesebb mint 1 százaléka rendelkezik az ökológiai gazdálkodást igazoló tanúsítvánnyal – állapítja meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adataiból, valamint a biotermelők ellenőrzését végző szakcégektől kapott információk alapján a ROMAPIS méhészeti szövetség. A szervezet jelentését a Gazeta de Agricultura szemlézte. Cikkükből kiderül, hogy tavaly év elején az országban csupán 371 méhészet, a Romániában nyilvántartott méhészetek kevesebb mint 1 százaléka rendelkezett biotanúsítvánnyal, vagy pedig – átállási időszakban léve – vállalta az ökológiai méhészkedéssel járó feltételeket. A hivatalosan is bio módon tevékenykedő méhészetek birtokában összesen 58 912 méhcsalád volt – átlagosan tehát 150-160 család –, ami a hazai méhcsaládállomány 3,64 százalékának felelt meg.
A jelentés készítői rámutatnak: a biotanúsítás költségeit és adminisztrációs terheit vállaló méhészetek száma az utóbbi hét év alatt szemmel láthatóan csökkent. Egyébként ezt a megállapítást támasztják alá a Romániai Országos Méhészegyesület (ACA) adatai is: utóbbi szerint a hivatalosan bioméhészkedést folytatók száma 2010 és 2017 közötti időszakban 21 százalékkal apadt. Viszonyításul 2011-ben még 912 biotanúsítvánnyal rendelkező méhészetet tartottak számon, a birtokukban pedig közel százezer – 97 997 – méhcsalád volt. Utóbbi mára harmadával csökkent. A tanúsítási folyamatból méhészek annak ellenére is visszalépnek, hogy az ellenőrzött, garantáltan biomódon előállított méz nagykereskedelmi ára átlagosan 40-50 százalékkal magasabb a konvencionális módon méhészkedők által kínált méztermékekénél. Döntésüket a szakemberek több tényezővel magyarázzák: ebből legfontosabbként a hazai fogyasztók árérzékenységét, illetve – kínálati oldalon – a rendkívül alacsony áron beáramló silány importmézekkel teremtett illojális versenyt említik. Pedig – véli Constantin Dobrescu, a ROMAPIS alelnöke – a mesterségesen előállított, a méz állagát és színét utánzó kínai hamisítványok és a bizonytalan eredetű és összetételű EU-s és nem EU-s keverékmézek ellen pontosan az ellenőrzött, biotanúsítvánnyal ellátott méztermékek fogyasztásával védekezhetnének a vásárlók. Épp ezért Dobrescu a romániai biomézek nagyobb arányú fogyasztására biztatja a lakosságot.
A szakember emlékeztetett: 2010-ben még a teljes hazai méztermelés 15 százalékát, azaz mintegy 3650 tonnát tanúsítvány kíséretében, biomézként értékesítettek a méhészek: az itthon előállított bioméztermelés 80 százaléka azonban exportként, a hazainál jóval nagyobb vásárlóerővel rendelkező német, osztrák, svéd és egyéb észak-európai háztartások asztalára kerül.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.