Kétezer fiatal az oktatási programban

168

Egyre stabilabb tanári közösséggel és a legtöbb helyszínen az iskolai program keretében zajlik a moldvai csángó-magyar gyermekek oktatása. Sőt az elmúlt öt év eredményeként hamarosan magyar bölcsődék és óvodák is épülnek a térségben – tudtuk meg a program koordinátorától, Márton Attilától.

A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program egyelőre kivétel az erdélyi kisebbségi magyar oktatásban tapasztalat folyamatos gyermeklétszám-csökkenés alól. Az eleinte ingatagon tapogatózó program egyre stabilabb lábakon áll és hangsúlyos szerepet tölt be a moldvai magyar családok életében.
Az iskolai környezetbe kerülő magyar oktatásnak és a Bákó megyei tanfelügyelőséggel kialakított partneri kapcsolatnak köszönhetően mára állandó, nagyjából kétezer körüli gyermeklétszámmal működik a program, ehhez nagyban hozzájárult az oktatók és hagyományőrzők lelkiismeretes munkája.
– Ők ebben a sikertörténetben a kulcsszereplők, a helytállásukon áll vagy bukik, fejlődik vagy leépül egy-egy oktatási helyszín. Összességében azonban az oktatók létszámában is stabilizálódik, ennek köszönhetően a gyermekek létszáma is – részletezte a koordinátor.
Márton Attila közölte, a 2018–2019-es tanévben 24 oktató, 12 hagyományőrző és 4 nevelő közreműködésével kezdődött el a magyar nyelv oktatása a Bákó megyei településeken, összesen 29 oktatási helyszínen, ezek közül pedig csak Szitáson és Újfaluban nem sikerült még iskolai keretek között biztosítani a magyar anyanyelv tanítását. A bákói tanfelügyelőség 16 iskolai állást hagyott jóvá és 190 magyarórát engedélyezett, illetve az új tanévtől Külsőrekecsinben kisebbségitörténelem-órájuk is lesz a hatodik osztályosoknak.
– Az új kollégák felkutatása, kiválasztása, felkészítése nem egyszerű feladat. Ha sikerülne az oktatási program költségvetését növelni, akkor még mindig lehetne új oktatási helyszíneket elindítani. A meglévők is folyamatosan erősödnek, fejlődnek, egyre több emberre van szükség. Maholnap ott tartunk, hogy egy-egy moldvai magyar közösségben nemcsak egy tanítóra, hanem egy óvónőre, egy iskolai tanítóra, egy délutáni oktatóra meg egy hagyományőrzőre is szükség van, akik egyben közösségszervezők is: ott vannak a közösségi házakban, a gyermekek házaiban, a mindennapi életében –mondta Márton Attila.
A legnagyobb előrelépést a következő időszakra nézve az jelenti, hogy hamarosan magyar bölcsődék és óvodák épülnek a moldvai csángó-magyar közösségek tagjai számára. Első lépésben Lészped, Magyarfalu és Pusztina bölcsődés és óvodás gyermekei részesülhetnek korrekt, kétnyelvű oktatásban, de igény van a külsőrekecsini, lábnyiki és somoskai óvodára is.
– Bölcsődék nincsenek ezekben a közösségekben, így erre nincs konkurencia. De a kicsikkel már a szótári robbanás előtt kell foglalkozni, hogy egyformán jól beszéljék a magyar anyanyelvet és a többségi román nyelvet is. Az iskolai oktatásból is tudjuk, hogy ezekben a katolikus közösségekben ingázó ortodox román tanárok tanítanak, akik későbben érkeznek, és elég gyakran korábban távoznak, mint ahogyan az órarend engedné. Így a hosszabbított programmal működő román óvoda is csak álom, megvalósulására nem látok reális esélyt. Azonban arra, hogy a közösséghez tartozó, köztiszteletben álló magyar pedagógusra rábízzák a másfél éves gyermekeket, arra igen – tette hozzá a koordinátor.
A bölcsőde- és óvodaépítést a magyar kormány támogatásával a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolítja le a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében.

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.