Készülni kell a technológiai forradalomra

A mezőgazdaság modernizációjának hatása a vidékre

192

A mezőgazdasági technológiai forradalom idejét éljük, de mégsem kell attól tartani, hogy a technológia elveszi az emberek munkáját: a humánerőforrásra továbbra is szükség lesz, csupán az igénybevétel változik. A jövő ugyanakkor a nagyvállalatoké, illetve a tömörülni tudó kis- és közepes vállalkozásoké. Aki nem termel teljesen egyedit és nem társul, elbukik – összegezhető annak a tusványosi kerekasztal-beszélgetésnek a fő üzenete, amelyen mások mellett Nagy István magyar agrárminiszter is felszólalt.

Burgonyasorok. Az elmúlt 80 évben alkalmazott eljárásokat alapjában változtatja meg az információ-technológia fotó: Domján Levente

Többnyire a 20. század elején feltalált mezőgazdasági gépeket és technológiákat használjuk ma is, a lényegi különbség csupán a gépek és az eljárások tökéletesítése. Ezzel együtt azonban kibontakozóban vannak teljesen új, innovatív technológiák, amelyek alapjaiban írják át jelenünk mezőgazdaságát, élelmiszer-előállítását – fogalmazott vitaindítójában a múlt heti panelbeszélgetést moderáló Papp Gergely, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.
Ezen gondolatokba kapcsolódott be Nagy István magyar agrárminiszter, Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója, Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Mikes Gergely Roy Chowdhury, a Mikes-birtokok kezelője.
Csányi Attila szerint a digitalizációs forradalom következtében főként az élelmiszer-előállításban várható olyan technológiai fejlődés, amelyre muszáj lesz felkészülniük a túlélés érdekében. Mint mondta, be kell fektetni például a füstelemzés radikálisan új módszereibe vagy az anyagmozgatás – beleértve a logisztika – terén nyíló új lehetőségekbe, ellenkező esetben behozhatatlan lemaradásra számíthatnak a cégek. A piacvezető cégcsoport vezérigazgatója szerint a nagyvállalatok és a specializált kisvállalatok maradnak versenyképesek. Jelenleg viszont Kelet-Közép-Európa még csak az alapvető infrastruktúrák biztosításánál tart, tehát senki sincs lemaradva.
Nagy István a többsíkúságot emelte ki: szerinte a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban azok a cégek írják a jövőt, amelyek minőséget és mennyiséget tudnak biztosítani, emellett pedig valamilyen szempontból különlegességet is be tudnak mutatni.
– Fantáziánk szürke a technológiai forradalomhoz, szinte el sem tudjuk vetni a sulykot, bármi elképzelhető. A hústerméknek gondolt kutya-macska eledelek például túlnyomórészt növényi eredetűek, és ha az állatoknak előállítanak ilyesmit, akkor nem vagyunk távol attól, hogy az embernek is előállítsák elérhető mennyiségben, tömegtermékként – fejtette ki a miniszter. – De a falué a jövő, mert enni, inni mindig kell. Új piacok és ágazatok nyílnak, ez a bővülés pedig azt hozza, hogy szükség lesz azokra az emberekre is, akiknek a munkáját a robotizáció kiváltja. Tehát ugyanannyi ember kell majd ezután is, csupán az igénybevétel változik: amit ma kemény fizikai munka árán teszünk meg, azt a jövőben gépekkel végezteti az ember – vélekedett Nagy István.
Györffy Balázs rámutatott: a kis- és középvállalkozók szinte egyetlen esélye a tömörülés lesz. Szövetkezeti, termelői csoportokban érdemes gondolkodniuk, és ha sok kis vállalat ugyanazon tömörülés értékesítési és marketingcégén keresztül keres piacot – igazodva ezzel a mennyiséget és minőséget garantáló nagyvállalatokhoz –, akkor együttes erővel rendelkezhetnek a fejlesztésekhez szükséges tőkével.
A szakemberek kifejtették: Magyarországon sem alakult ki még minden ágazatban a szövetkezeti igény és bizalom, a politika szerepvállalása pedig éppen abban áll, hogy a gazdákat érdekeltté tegyék a közös munkában.

Kovács Hont Imre

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.