Készül a Haáz Rezső Múzeum új otthona

143

Ütemterv szerint halad a Ha­ber­stumpf-villa felújítása. A kültéri munkákkal már végeztek. Jelenleg a belső tereket csinosítják, a tetőjavítást hamarosan elkezdik. A kivitelező, a megbízó és a múzeum vezetősége is optimista.

 

Székelyudvarhely északkeleti részén fekvő, valamikor szebb időket látott Haber­stumpf-villa négy évvel ezelőtt, 2012 júliusában került a város tulajdonába. A város egyik legszebb és legrégibb, de megvásárlásakor már lakatlan és nagyon leromlott állapotban levő épületét a hozzá tartozó 50 áras területtel együtt 255 ezer euróért vásárolta meg az önkormányzat, azzal a céllal, hogy az évek óta albérletben lakó Haáz Rezső Múzeumnak végre saját otthona legyen.

Négy év után fognak neki
Az ingatlanvásárlást követően azonban leállt a történet: a felújítás nem kezdődött el sem a következő, sem az azt követő évben. A többéves késlekedésért a civilek, a helyi média több ízben is nyíltan bírálta a városvezetést, állítva, csupán kampányfogás volt a villa megvásárlása, és veszni hagyják az ingatlant. A villa sorsáért aggódók négy év után megnyugodhattak: a polgármesteri hivatal 2015. augusztus 19-én, négy évvel és egy hónappal az ingatlan megvásárlása után, sajtóközleményben jelentette be: Bunta Levente polgármester aláírta a felújítási szerződést a közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelezővel, a székelyudvarhelyi illetőségű Macops Kft.-vel, és öt napon belül, azaz 24-én elkezdik a munkálatokat. A helyreállításra összesen hat hónapot kapott a kivitelező, a felújítás összértékét pedig 1,427 millió lejre becsülte a megbízó önkormányzat.
A közel két hónapja elkezdődött munkálatok jól haladnak, a kültéri munkákat, a kanalizálást, csatornázást már befejezték, és igyekeznek tartani az ütemtervet – tudtuk meg Bálint Antaltól, a Macops tulajdonosától, vezetőjétől.
– A szükséges bontásokkal, falazásokkal, az „érett” vakolat leverésével 80 százalékban már végeztünk. A tetőszerkezetet fele-fele arányban kijavítjuk és visszaállítjuk, most ehhez várjuk a megrendelt faanyagot. Ha minden igaz, ezen a héten megérkezik, és hétfőn már neki is foghatunk a tetőszerkezetnek – sorolta lapunknak Bálint Antal.

Törekednek az eredetiségre
Bár a patinás Haberstumpf-villa nem kategorizált műemlék épület, a felújítás során az eredeti szépségének, a míves díszítő elemeknek a megőrzése szempont. A kivitelezőnek az értékmegőrzésben van tapasztalata, hiszen már több műemlék épületet is szakszerűen helyreállítottak, többek közt a Maros megyében levő erkedi és miklóstelki szász evangélikus erődtemplomot, de nekik köszönhetően menekült meg az enyészettől a több száz éves oroszhegyi tájház is.
– A kéményekből párat lebontunk, de esztétikai szempontokból meg is marad néhány, annak ellenére, hogy csupán díszítő elemekként szolgálnak, mert az épületben természetesen központi fűtés lesz – jegyezte meg a cégvezető. Hozzátette, a régi nyílászárókkal sem bánnak mostohán: az eredeti és még megmenthető ablakokat restaurálják.
Az időjárás is diktál, s meglehet, hogy a téli időszakban leállnak, mert vannak olyan munkák, festés, vakolás, betonozás, amelyek időjárásfüggők.
– Jól haladunk, igyekszünk tartani a határidőt, de ahogy az a régi épületek felújításánál előfordul, itt is vannak olyan dolgok, amelyeket a tervezés során nem lehetett előrelátni – summázta Bálint.

Nem kell osztozkodni senkivel
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója is elégedett, annál is inkább, mert a hivatal megerősítette: a kulturális intézmény lesz az épület egyetlen haszonélvezője. Korábban ugyanis szóba került, hogy az épület egyik felében a múzeum, másikban egy napközi otthon kap helyet.
– Egyeztettem hétfőn a polgármesterrel, és biztosított, az egész épület a miénk lesz. A költözködés még odébb van, s nem is megy majd egyik napról a másikra, de már tervezünk. Az elképzelés az, hogy az adminisztrációs felületet, az irodákat, restaurátorműhelyt, raktárakat költöztetjük fel az épületbe, de természetesen kiállítóterek is lesznek az épületben – közölte az igazgató. A múzeum „lelke” azonban továbbra is a városközpontban, a Kossuth utcában marad.
Mint mondta, a Kossuth utca 42. szám alatti képtárról nem kell lemondaniuk, így a körülbelül 500 négyzetméteres felületű, kétszintes épület jelenlegi rendeltetése továbbra is a régi marad.
– Az épület első emeletén hat helyiség, három kiállítótér, három raktár, a földszinten pedig öt terem van, amit át tudunk alakítani úgy, hogy alkalmas legyen nagyobb kiállítások befogadására, kialakítására – árulta el a jövőbeli terveket az igazgató.
Miklós Zoltán derűlátó, mert ha sikerül ezt a tervezett „kétlakiságot” megvalósítani, egyáltalán nem jelent majd gondot az, hogy a múzeum jövőbeli székhelye, a Haberstumpf-villába költözve viszonylag távol lesz a városközponttól.

Jobb lenne a várban
Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom kezdeményezője, legfőbb mozgatórugója szerint a városi múzeumnak sokkal inkább a Székelytámadt várban lenne a helye, de örvendetesnek tartja, hogy a felújítását tekintve jó kezekbe került a Haberstumpf-villa. Az udvarhelyi műemlékek megőrzéséért mindig nyíltan szót emelő Balázs úgy nyilatkozott: örvendetes, hogy a város egy legszebb és legrégibb épületének felújítását egy olyan cég végzi, amelynek az eddigi székely- és szászföldi referenciái – amiket jól ismer – garantálják, hogy az épület visszakapja egykori pompáját.

[box type=”shadow” ]A Haberstumpf-villa története

Székelyudvarhely egyik legrégibb és legszebb épülete a Bethlenfalvi úton áll. A német eklekticizmus jegyeit viselő ingatlan építésének évére vonatkozó pontos adatok nincsenek, valószínűleg az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején tervezte és építtette Haberstumpf Károly (1857–1928) építész. A bethlenfalvi temetőben nyugvó Haberstumpf tervei szerint épült a zetelaki római katolikus templom és több székelyudvarhelyi középületet – például a közkórház – és magánházat is tervezett, épített. A stílusában egyedi, eredetileg négyhomlokzatos, kertes villát 1948-ban államosították. A szocializmusban több rendeltetése is volt az épületnek. 1969-ig a megyei kórház tüdőszanatóriumát, 1969 és 1982 között a szülészetet helyezték el benne, utána az 1990-es évek végéig tanintézményként szolgált: a 7-es Számú Általános Iskolának adott otthont. Az iskola kiköltözése után az épület gazdátlanná vált, alagsorában hajléktalanok húzódtak meg. Az évtizedek alatt alapos renoválás nem történt, de több, az eredeti összképet romboló, átalakítást, bővítést is végeztek az épületen.[/box]

Lázár Emese

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek