Kesernyés kesergés

57

hecser_szerzokep_szines-1024x756Hétfői lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy Victor Ponta kormányfő jordániai látogatása során a múlt vasárnap az egyik nyilatkozatában utalt arra is, hogy Románia továbbra sem számíthat arra, hogy belépjen a schengeni övezetbe. Hozzáfűzte azt is, hogy tudtával a csatlakozást Hollandia továbbra is ellenzi, márpedig ha nincs százszázalékos egyetértés, akkor nincs amiért azt erőltetni. Megemlítette azt is, hogy a jövőbeli perspektíva sem kecsegtető, mivel jövőre épp Hollandia veszi át a soros EU-elnökséget. Hétfőn már itthon visszatért erre a témára, s azt nyilatkozta, hogy az ő kérésére az uniós belügyminiszterek és igazságügy-miniszterek ma kezdődő tanácskozásán nem is kerül napirendre országunk felvétele a schengeni övezetbe. Egyszersmind utalt arra is, hogy Klaus Johannis államfővel egyeztetve arra a következtetésre jutottak, hogy nincs értelme a téma napirendre tűzésének. Keddre viszont az is kiderült, hogy Ponta értesülése csak részben állta meg a helyét, ugyanis Románia és Bulgária csatlakozásának ügyét a napirendről való levételét szorgalmazta Franciaország is, sőt arról is hallani, hogy amennyiben azt szavazás alá bocsátották volna, nemcsak az említett két ország, hanem Belgium és Finnország sem szavazta volna meg. Ezek szerint legjobb esetben is csak másfél vagy két esztendő elteltével kerülhet újra napirendre ez az ügy.
A kormányfő a szóban forgó üggyel kapcsolatosan megemlítette azt is, hogy különböző légből kapott feltételezések és állítások is napvilágot láttak az utóbbi időben, ezek közt szerepel az is, miszerint az ellene folyó bűnügyi eljárás, valamint a párja ideiglenes elnökének Liviu Dragneának az első fokon történt elítélése is közrejátszhatott egyes nyugat-európai országok viszonyulásában. A kormányfő feltette a költői kérdést: „Hogyan is állítható ez, én megyek az Európai Tanácsba? Johannis úr megy, és nem hinném, hogy Johannis úr miatt nem léphetünk be a schengeni övezetbe”. Ezt a kérdést, illetve az arra adott választ akár célzásként is értelmezhetnénk egy, a köztük lévő kapcsolat, pontosabban megromlott és zilált kapcsolat vonatkozásában. De lássuk, miről is van szó? Szeptember 28-án Ponta azt nyilatkozta, hogy Románia államelnökével, Klaus Johannisszal való kapcsolata „nem úgy működik, ahogy annak kellene és ahogy én azt kívánnám”. Utalt arra is, hogy nincs szó személyes jellegű problémákról, ő a maga és a kormány részéről minden szükségest az államelnök rendelkezésére bocsát, együtt küzdenek Románia érdekeiért, de problémát jelent az, hogy Románia elnöke megválasztását követően az ország elnöke kell hogy legyen és nem egy párté. Ez ugyancsak célzás volt arra, hogy szerinte az államelnök nem volt képes felülhelyezkedni bizonyos pártérdekeken. Ilyen értelemben megemlíthetjük azt is, hogy abban a bizonyos nyilatkozatában Ponta azt is állította, hogy Klaus Johannis hibázik, amikor nyilvánosan beszél az ő bírósági ügycsomójáról. Mindezen halvány célzások eltörpülnek amellett, ami utólag történt. Hétfőn, október 5-én este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért nem erőlteti részvételét az Európai Tanács összejövetelein, úgy, ahogy azt tette Traian Băsescu mandátuma idején, meglepő választ adott: „Johannis úr bárói, urasági arroganciával nem hallván, amit én mondtam és megharagudva azt állította, hogy ez a kormányfő nem vesz részt és nem fog részt venni az Európai Tanács értekezletein”. Hozzáfűzte azt is, hogy ő különösebbképpen nem tart igényt a szóban forgó összejövetelen való részvételre, de az Európai Tanács üléseire általában a kormányfők mennek el, mert az ott tárgyalt dolgok jobbára kormányzati problémák. Szinte siránkozva ecsetelte, hogy őt Klaus Johannis oly módon szidta meg, mint a „gazda a szolgáját”, de ettől függetlenül az igazság az ő oldalán áll. Az előzményekről: szeptember 23-án egy újságírói kérdésre válaszolva Klaus Johannis államelnök azt nyilatkozta, hogy az Európai Tanács ülésén „a kormányfő nem vesz részt és nem is fog részt venni. Ez a kormányfő soha nem fog részt venni az Európai Tanácson”. Továbbá Victor Ponta kormányfőnek azzal a felvetésével kapcsolatosan, hogy értelmetlen az államelnök részvétele az Európai Tanácson, mert annak összejövetelei a kormányfőkre vonatkoznak, Johannis államelnök azt „válaszolta”, hogy a felvetés nem helyénvaló, azaz merőben téve, és nem kívánja bővebben kommentálni a kormányfő szóban forgó nyilatkozatát.
Összegezve: a schengeni csatlakozás ügyének a jelek szerint másabb nyúlványai is vannak, s az elmúlt napok során elhangzott különböző államelnöki és kormányfői nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy valóban döcög a kormány és az államelnöki hivatal, illetve a kormányfő és az államelnök közti viszony, a hétfői interjúja során pedig túl azon, hogy bizonyos értelemben kesergő hangnemet ütött meg a kormányfő, egyes állításai akár az államelnökkel szembeni támadásként is értékelhetők.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek