Kereskedők a Pokol torkában

85

Legalább 12 éve húzódik a Békási szoros Pokol torka elnevezésű részében megtelepedett árusok ügye. Környezetvédelmi engedély nélkül tevékenykednek, és helyzetükre a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park véglegesítés előtt álló kezelési terve is kitér. Az árusok és a kezelési terv készítői tegnap a megyeházán egyeztettek.

Megbeszélés a megyeházán. Közelebb a megoldáshoz Fotó: László Róbert
Megbeszélés a megyeházán. Közelebb a megoldáshoz Fotó: László Róbert

A Békás-szoros–Nagy­hagy­más Nemzeti Park igazgatósága 2004-es létrejötte óta nem bocsátott ki engedélyt a szorosban működő árusok részére, így nem is léphettek legalitásba – hangzott el a megyeházán tartott találkozón, ahol Hegyi Barna, a nemzeti park igazgatója többször is megismételte, hogy melyek az ellenvetéseik.
– A Békás-szoros fokozottan védett természetvédelmi terület, egyedi szépségű, amelyben kritikán aluli, ahogy kinéz az a gettó, amit az árusok a szorosban, s főként a Pokol torkában létrehoztak – mondta az igazgató. – Másodsorban a bódék egy része veszélyes, kőhullásnak kitett helyen van. Állandó balesetveszélynek vannak kitéve ott a kereskedők és a turisták is, ugyanakkor a forgalmat is zavarják. Aki erre engedélyt bocsát ki, annak vállalnia kell a felelősséget.
Éppen ezért a kezelési terv kidolgozói – Hargita Megye Tanácsa valamint a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatósága – néhány alternatívát is bemutattak, ahová átköltöztethetnék bódéikat az árusok. Ők viszont költözésről nem akarnak hallani. Szerintük ott bejáratott az üzlet és csak úgy eredményes az eladás, ha a turistának közvetlenül az orra elé teszik az árut.
A találkozón jelen volt Borboly Csaba megyeitanács-elnök, valamint a korondi és a békási polgármester is. Ez utóbbi elmondta, hogy a mintegy ötven szóban forgó bódétulajdonosból mindössze 3-4 Neamţ megyei, a többiek korondiak, akik Neamţ megyében adóznak.
Katona Mihály, Korond polgármestere szerint legalább 100 korondi család megélhetése forog kockán, amennyiben a kezelési terv teljesen megtiltja a kereskedők működését a Békási szorosban, és úgy vélte, hogy ha az elmúlt 150 év alatt nem volt haláleset, úgy ezután sem lesz a kőhullás miatt, s különben is, ki takarítaná ki, ki gondozná a szoros szóban forgó részét, ha elmennének onnan az árusok?
A Nemzeti Park képviselői és a kereskedők, valamint a polgármesterek közötti beszélgetést Borboly Csaba megyeitanács-elnök moderálta, és javaslatára eszközöltek néhány módosítást a kezelési terv szövegén, többek között, hogy a bódék egy részét a polgármesteri hivatallal és az érintettekkel közösen helyezik át, és hogy a „törvénytelenül működő” kifejezés helyett az „engedély nélkül működő” kifejezést használják.
– Részben eredményes volt a találkozó – vélekedett Hegyi Barna –, de úgy gondolom, hogy a kereskedőkben is kell tudatosuljon, hogy ez a helyzet sem közlekedésbiztonsági, sem személyi biztonsági szempontból, sem esztétikailag nem megoldás, és hogy változtatni kell bizonyos bódék kinézetén és helyén. Ez a Nemzeti Park Tudományos Tanácsának a határozata, ennek valamilyen módon eleget kell tegyenek, de arról nincs szó, hogy el kellene menjenek. Megegyezés született, hogy a kézművesek egyesülete és a korondi polgármesteri hivatal legkésőbb őszig készíttet egy tervet kisebb, tájba illő építményekre. Ezt a tervet a tudományos tanács elé terjesztjük, és ha az elfogadja, és áthelyezik a problémás bódékat, úgy megkaphatják az engedélyeket. De ez évekbe telhet.
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park integrált kezelési tervének felülvizsgálatát a Natura2000-es alapelvek szerint Hargita Megye Tanácsa, valamint a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatósága európai uniós projekt keretében végezte el. A Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program (POS Mediu) által társfinanszírozott pro­jekt keretében elkészült kezelési tervet a nemzeti park igazgatósága november 26-án mutatta be a megyeháza márványtermében. Lezajlott a közmeghallgatások időszaka is, észrevételeket még a következő napokban lehet benyújtani a program lebonyolítóihoz. A kezelési tervre vonatkozó környezetvédelmi procedúra egyébként a Környezetvédelmi Minisztérium döntésének értelmében Neamţ megyében zajlik, így a szomszédos megyében is több ízben volt egyeztetés.
– Amennyiben a minisztérium, majd a kormány elfogadja a véglegesített dokumentumot, úgy az az adott térségben törvényerőre emelkedik – hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Daczó Katalin

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.