Kérdések és válaszok, ahogy jönnek

74

pal_biborka_szerzokepVörös és fehér bor, némi sós ropogtatnivaló, ásványvíz, esetleg tálcán gyümölcs – általában ilyen hangulatú asztalok mellett ér véget egy-egy csíkszeredai képzőművészeti kiállítás. Ezzel pedig természetesen semmi gond, a terített asztal a kiállítótérben marasztal, beszélgetésre ösztönöz, de lássuk csak, kiket? Elsősorban ugye a családtagokat, rokonokat, barátokat, aztán a szakma éppen éber képviselőit, pár percig az újságírókat. A hivatalos szövegek után gyorsan kiürül a terem. Egy kiállítást követően az egyik csíkszeredai képzőművész néhány kérdéssel fordult hozzám: Mit lehetne tenni azért, hogy a szakma néhány helyi képviselőjén és azon a néhány látogatón kívül, akik minden kulturális eseményen jelen vannak, igazi érdeklődés legyen a megyeközpontban szervezett kiállításokon? Miért ez az érdektelenség a képzőművészeti tárlatok iránt? – ezeken morfondírozott, illetve akkor már ketten. Én azon az állásponton voltam, hogy talán a kiállításmegnyitók módján lehetne változtatni, a hivatalos beszédek helyett vagy utána interaktív, közvetlen a laikus művészetkedvelő számára is érdekes tárlatvezetéssel bemutatni az új anyagot. Aztán eljutottam egy izgalmas tárlatvezetésre, a Csíki Székely Múzeum a Múzeumok éjszakája című program keretében Gaál András és Márton Árpád művészeket kérte fel, hogy vezessék körbe a látogatókat a Szárhegy 40 című képzőművészeti kiállításon. Sokat és érdekeset mesélt a két kedves öregúr a szárhegyi művésztelep múltjáról, az ottani régi hangulatról, érdekes eseményekről. Körbenéztem a falakon lógó képeken, kerestem rajtuk az anekdoták hangulatát, nyomát, de nem éreztem semmit. Gaál András mintha megérezte volna csalódottságomat, azt súgta a jelenlévőknek, hogy sajnos a Mikó-várban bemutatott válogatás nem tükrözi igazán a szárhegyi művésztelep hangulatát, az is igaz ugyan, hogy az ott összegyűlt mennyiségű anyag áttekintése rengeteg időt vesz fel, de elégedetlen a tárlat összetételével. Festményekről így jóformán nem is beszéltek, viszont rengeteg izgalmas élményüket megosztották velünk. Itt tehát az újabb lehetséges válasz a fenti kérdésekre: lehet, hogy a kiállítások anyaga sem mindig megfelelő, nem a művészetkedvelők ingeréhez igazodó. 

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek