Kemény dió (lehet) az ügyelet ellentételezése

72

Több mint másfél hónappal ezelőtt jelent meg a 2016-ban közpénzekből fizetett személyek bérezésére vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet. A jogszabály főbb előírásait lapunk június 13-i számában már vázlatosan ismertettük, utalva többek között arra, hogy az jobbára a közszféra két szektorát – a tanügyit és az egészségügyit – érinti, mármint a bérezési rendszer tekintetében.

Túlontúl sok az ügyeletek száma...
Túlontúl sok az ügyeletek száma…

Mindkét szektor esetében a sürgősségi kormányrendeletben szereplő előírások egy-két kivételtől eltekintve augusztus 1-jétől válnak hatályossá. Az egészségügy esetében egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a bérezési rendszer teljes szerkezetváltása következhet be mindenekelőtt annak okán, hogy egy új bérrácsot is megállapítottak (egyébként az egészségügy esetében az új bérezési szintekre vonatkozóan a kormányrendelet egy mellékletet is tartalmaz). Annak idején a munkaügyi miniszter, Dragoș Pâslaru azt is hangoztatta, hogy az egészségügyi szektorban körülbelül 160 000 alkalmazott esetében megszűnnek a bérezés terén eddig megmutatkozó méltánytalanságok és rendeződnek másabb anyagi jellegű, pontosabban javadalmazási jellegű problémák is. Ez utóbbiak tekintetében a sürgősségi kormányrendelet szövegébe bekerült egy olyan előírás is, amely értelmében a felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet ügyeleti szolgálataira részmunkaidős munkaszerződés alapján kerül sor, már amennyiben ezen ügyeletekre a normális munkaprogramon és a törvényes munkanormán kívül kerül sor. Ugyanakkor az érintett személyzet az ügyeleti vonalon kifejtett tevékenységért csak az azzal közvetlenül kapcsolatos jogosultságokban részesül.

Ne írják alá!…
Szem előtt tartva a szóban forgó előírást, illetve annak gyakorlatba ültetésének az igényét, ezekben a napokban már időszerű lenne azoknak a bizonyos részmunkaidős szerződéseknek a megkötése. Azonban úgy tűnik, hogy az érintett felek különbözőképpen közelítik meg ezt a kérdéskört, mi több, a minisztérium részéről is bizonytalanság érződik.
Az elmúlt hét végén az Egészségügyi Szolidaritás Föderációja egy sajtóközleményt hozott nyilvánosságra, amelyben többek között az szerepel, hogy az egészségügyi minisztérium képviselőivel folytatott múlt pénteki, azaz július 22-i tárgyalásokon arra a következtetésre jutottak, hogy fennáll annak a kockázata, miszerint azon orvosok, akik pótlólagos ügyeletet vállalnak, illetve végeznek, nem fognak részesülni egy egész sor törvényes jogosultságban. Ugyanakkor állítólag felhívással fordultak eddigelé összesen 12 ezer orvoshoz, azt ajánlva, hogy nem írják alá a részmunkaidős, a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletben előírt egyéni munkaszerződést. Azaz igen, amennyiben azokban tételesen szerepel egy 25 és 75 százalék közötti pótlék, továbbá jogosultság mindazok pótlékokhoz, amelyek egy adott munkahely esetében alkalmazhatók, valamint az éjszakai pótlék, továbbá a jogosultság a szóban forgó munkaszerződés révén a pihenőszabadsághoz. Egyébként ez a föderáció (amelyhez 24 megyéből 48 szakszervezet csatlakozott, de annak hivatalos honlapja szerint azok között nincsenek megyénkbeliek) nyilvánosságra hozott egy tanulmányt is, amelyből egyebek mellett az derül ki, hogy az orvosok által heti átlagban ledolgozott órák száma 62,3 óra (ami több mint 1,7 normának felel meg). Ugyanakkor az orvosoknak 48 százaléka ezen átlag felett tevékenykedik. Továbbá az ügyeletet teljesítő orvosoknak 69,5 százaléka havi átlagban 200 és 300 óra közti óraszámot dolgoz le, 9,5 százalékuk pedig havonta több mint 300 órát. A szóban forgó tanulmányban utalás van arra is, hogy az orvosoknak 53 százaléka havonta öt és tíz közti ügyeletet végez. Amolyan konklúzióként a tanulmányban azt hangoztatják, hogy a megterhelés, a stressz, s nem utolsósorban a fáradtság az orvosi szolgáltatások minőségét is veszélyeztetheti.

Minisztériumi reagálás
Követelést is megfogalmaznak: teremtsenek lehetőséget az ügyeletek számainak a csökkentésére és az ügyeleti órákat pótlólagosan fizessék meg. Az Egészségügyi Szolidaritás Föderáció felhívására mintegy válaszolva az egészségügyi minisztérium is reagált: azt közölte, hogy a szakszervezetek képviselőivel közösen megegyeztek egy olyan ütemterv elfogadásában, amely révén az általuk megfogalmazott kérések bekerülhessenek egy jogszabályba is. A minisztériumi pontosításban utalás van arra is, hogy jelenleg felgyorsított tempóban munkálkodnak a módosításokon, annál is inkább, mert a jelenlegi helyzet nem tekinthető normálisnak. Ezzel egyet lehet érteni, mert a sürgősségi kormányrendeletbe bevezetett új szövegrész igen lakonikusan fogalmaz, arról nem is beszélve, hogy az nincs tökéletes összhangban a hasonló jellegű, jelenleg is hatályos jogszabályokkal. A Mediafaxhoz eljuttatott közleményben a szaktárca illetékesei arra is utalnak, hogy az orvosi személyzet által a munkaprogramon kívüli ügyeleteket augusztus 1-jétől egy külön munkaszerződés alapján kell végezni és a kifizetésre az aktuális jogszabályok alapján kerül sor. Ez utóbbi vonatkozásában az egészségügyi minisztérium dialógust kezdeményezett a munkaügyi minisztériummal is, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a szóban forgó munkaszerződések alapján eszközlendő kifizetések között ne legyenek aránytalanságok. Állítólag ezekben a napokban a kórházakhoz egy körlevelet fognak eljuttatni, amelyben tisztázzák a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet által előírt részmunkaidős szerződések megszerkesztésének a módját, s ilyenképpen ez a folyamat problémamentesen fog lezajlani. Olyan körülmények között, amikor is a minisztérium tétlenkedett, habozott hat héten át a jogszabály-módosítással, illetve az említett körlevél kidolgozásával már-már nevetségesen hangzik azt állítani, hogy „a folyamat problémamentesen fog lezajlani”.
Ami pedig a jogszabályokat illeti: még 2000-ben született egy jogszabály, nevezetesen a 2000/561-es kormányhatározat, amely az orvosi ellátás folyamatossága biztosításával kapcsolatos rendelkezéseket írt elő. Ennél is fontosabb és nagyobb gyakorlati jelentőségű az egészségügyi miniszter ama 2004/870-es rendelete, amellyel jóváhagyta az állami egészségügyi szektorban a munkaidőre, az ügyeletek megszervezésére és elvégzésére vonatkozó szabályzatot. Ezt a rendeletet a későbbiek során hatszor módosították és egészítették ki, legutóbb a 2012/1067-es miniszteri rendelettel. A minisztériumnak a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet megjelenését követően alaposan át kellett volna tanulmányoznia ezt a rendeletet. Már csak azért is, mert a szaktárca egyes csúcsvezetői (beleértve a jelenlegi minisztert is) bizonyára csak hallomásból ismerik azt, hisz még a kormányrendelet meghozatalakor sem töltöttek be vezető tisztséget, nem hogy a 2000/561-es kormányhatározat elfogadásakor, vagy a 2004/870-es, illetve az azt utólag módosító rendeletek meghozatalakor. Most pedig, amikor az óra ketyeg, „felgyorsított tempóban” kezdtek ténykedni…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.