2021, január 17, vasárnap.

Karácsonyi zeneajánló

A karácsonyi ünnepek meghittségéhez, családias légköréhez hozzátartozik az ének és a zene is. Már a délutáni misztériumjátékokban felhangzik Mária altató éneke és a pásztorok kántálása, „kóringyálása”, amibe a hívek is bekapcsolódnak. 

Az ünnepi hangulat korábban, Szent András napján, november 30-án – időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel, szerelmi jóslással – vette kezdetét. Luca napja a karácsonyi böjti időszakban is belopta a vígságot az emberek életébe. Amíg Nápolyban a taljánok tele torokból üvöltötték a Santa Lucia dalt, addig magyar földön a hajnali lucázók – némi adomány reményében – a Luca-Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok! éneket harsogták. Az ősi betlehemezés sem képzelhető el dalra fakadás nélkül. Itt már a népek hagyományai is igencsak keverednek, számos magyar dallamot vettek át a velünk együtt élők, s viszont. E „dalvándorlásnak” igazi értője és tolmácsolója Szvorák Katalin, aki többek között az Örvendezzünk című lemezén énekel számos Kárpát-medencei párhuzamot. Az Ó fényességes szép hajnal kezdetű karácsonyi dalnak Bartók Béla például mintegy harminc román nyelvű változatát gyűjtötte, de megvan a dallam szlovák variánsa is. A kiváló zeneszerző-népzenekutató Kerényi György publikálta a háború előtt az Aranyat, tömjént, mirhát szövegű román kolindadallamot, ami számos énekkarnak lett kedvenc darabja, s karácsonykor feleségemmel mi is gyakran előadtuk.

Mint a legtöbb családban, nálunk is a karácsonyi csengőszóra özönlenek be a gyerekek, s mielőtt a fa alá helyezett ajándékokra vetnék magukat, ima és ének következik. A Mennyből az angyal talán a legismertebb ünnepi ének, s a 18. századra vezetik vissza eredetét, a palócvidékről terjedt el az egész Kárpát-medencében. A dallamot a híres zenekutató, Vikár Béla vette először fonográfhengerre 1910-ben. Talán egy karácsonyi ének hangzott el nálunk ritkábban a gyermekkoromban: a Fel nagy örömre, ma született kezdetű. Ebben édesanyám volt a „ludas”, a szegedi zárdában ugyanis egy tanárukat Lehelnek hívták, így a huncut lányok mindig nagy hévvel énekelték: „rá meleget a marha lehel”.

Amikor a Hungarotonnál dolgoztam, mindig fel kellett készülni az ünnepekre. A legnépszerűbb lemez sokáig az 1965-ben kiadott Karácsonyi dalok című album volt, amelynek egyik oldalán népénekek, a másik oldalon pedig népek karácsonyi dalai szóltak. A sztereotechnika előretörésével 1976-ban jelent meg a Csendes éj válogatás, amelyből 1992-ig mintegy 800 ezer (!) példányt értékesített a Hanglemezgyártó Vállalat. E sikeren felbuzdulva 1985-ben adtuk ki a Szép karácsonyéj korongot, a felvétel kétszázezer eladott példány felett fogyott. Minden évben javasolni kellett a karácsonyi lemezpiacra új kiadványokat. Amikor 1991-ben kifogytam az ötletekből, a Csordapásztorok lemezt terjesztettem elő, nem tévedtem, ez az újdonság is tánczenei szinten kelt el az üzletekben.

Kapcsolódó cikkek:

14,315RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb