Karácsonyfa-ültetvény, szarvasgombát is termő mogyorós: Új gazdálkodási lehetőségek a láthatáron

665

Nem szokványos üzleti lehetőségekről beszélgettek a csík­madarasi kertészeti szakmai napok meghívottjai. Tízhektáros birtokméreten gazdálkodva, hét-tíz év után hektáronként évi 10 ezer karácsonyfa kitermelése Csíkban is tisztes megélhetést biztosíthat egy családnak, ugyanakkor jó lehetőségeket kínál a vidék a mogyoró és a szarvasgomba szimbiózisban való termesztésének is. Utóbbira Csíkmadaras környékén tíz újító szellemű gazda 15-20 hektáron vállalkozna.

Kiültetésre váró, magról nevelt fenyőpalánták a zetelaki közbirtokosság csemetekertjében. Nem mindenkinek éri meg a bajlódást                                                                                                    Fotó: Domján Levente / archív

Az ökogazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a fóliasátras termelés vagy a gyógynövénytermesztés mellett reális, megvalósítható üzleti lehetőségként beszéltek a karácsonyfa-ültetvények létrehozásáról, de még a szarvasgomba-termelésről is a vállalkozók és szakemberek, azokon a kerekasztal-beszélgetéseken, amelyeket a múlt heti csíkmadarasi Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia keretében tartottak.

Miért épp karácsonyfa?
– Jobb híján megvesszük a normann fenyőt, ezzel a karácsonyra összekuporgatott pénzüket egy dán termelő zsebébe tömjük – mutatott rá lapunknak János Ferdinánd, a rendezvény házigazdája. A csíkmadarasi kertészmérnök szerint szégyen, hogy karácsonyi ünnepek közeledtével Hargita megyében is zömében külföldről származó fenyőfák kaphatók. Kérdésünkre, hogy Csíkban miért nincsenek a célra „termelő” csemetekertek, a kertészmérnök tömören válaszolt: lustaságból. A közbirtokosságok – a csemeték gondozásának munkaigényessége miatt – inkább nem vállalják a bajlódást, a saját ültetvényeiket pedig a kitermelt erdőrészek újratelepítésére használják. A piacon eladható karácsonyfák előállításához márpedig befektetés és türelem egyaránt szükséges: az ültetéstől a kitermelésig 7-10 esztendőt kell várni – tudtuk meg.

Tanulni másoktól
A karácsonyfa-ültetvények szé­kelyföldi telepítéséről a rendezvény házigazdája, János Ferdinánd mellett Lőrinczi-Mátéfi Tibor és Sepsi-Márk Sándor is véleményt alkotott, akik a Csíkszereda határában létrehozott csemetekertről, valamint a dániai karácsonyfa-ültetvényen szerzett munkatapasztalatokról beszéltek.
– Olyan egyszerű, gyakorlati tapasztalatokról van szó, amivel segíteni tudjuk egymást, illetve tanulni tudunk egymástól. Segíteni tudjuk azokat a fiatalokat, akik külföldi munkavállalás után hazatérve egyszerűbb, kisebb beruházási igényű, akár másodállásként is végezhető tevékenységeket keresnek – hangsúlyozta János Ferdinánd. A karácsonyfa-termelés jövedelmezővé és kifizetődővé évi egyhektárnyi terület betelepítésével válik: ami egyméteres tőtávolságokkal számolva hektáronként évi 10 ezer csemete nevelésére elégséges. Az ültetési-kitermelési rotációs időt tíz esztendőre kell kalkulálni. Más szóval: ahhoz hogy a jövő évben egy hektárt kitermelhessünk, összességében ajánlott legalább 10 hektáros csemetekerttel számolnunk. Nem árt tudni, hogy a karácsonyfák hét évnél hamarabb nem válnak kitermelhetővé, piacképessé. Dániában például a parcellákból a betelepítés tizedik évére mindent kitakarítanak, majd újraültetnek. Igaz, ott nem tíz, hanem 200 és 500 hektár közötti birtokméreten gazdálkodnak.
A karácsonyfa-termelésben a művelés, a kertápolás szinte minden lépése gépesíthető, az aljnövényzet kaszálásától kezdve a fácskák öntözésén és fazonírozásán át egészen a kitermelésig.
– Amennyiben az illető rendelkezik a csemetekertnek alkalmas területtel, akkor a beruházási költségek közül inkább a fenntartási, ezen belül a munkaerőköltségek lesznek nagyobbak, amit legalább hét éven keresztül finanszírozni kell. A karácsonyfa-termelésnek megvan a maga technológiája. Amennyiben a fák alámetszését, az aljnövényzet takarítását a család saját berkeiben megoldja, akkor a megspórolt összegeket hét-tíz év múlva, a fák értékesítésekor saját pénzügyi eredményein tapasztalhatja – mondta a kertészmérnök.

Szarvasgomba mogyoróval
A csíkmadarasi kertészeti rendezvény kerekasztal-beszélgetésein a szarvasgomba-termesztés is szóba került, amit a mogyoró telepítésével kapcsolnak össze. Lényege, hogy olyan mogyoróültetvényeket hoznak létre, ahol a növény gyökérzetében eleve jelen van a szarvasgomba micéliuma. Az „együttélés” egyéb faféleségekkel is működőképes: a nyári szarvasgombával mikorrhizált, egy-két éves mogyoró-, tölgy- vagy hárscsemetéket Magyarországon 1600-1800 forintos, azaz 22-25 lejes áron kínálják – derült ki rövid internetes kutakodás után. A terület kettős hasznosításából adódó gomba- és mogyorótermésre hat-nyolc évet kell várni: innentől hasznot hajt művelőjének a terület. A célra a környékbeli talajadottságok 90 százalékban megfelelnek – jegyezte meg János Ferdinánd. Mint megtudtuk, az üzleti lehetőség iránt tíz gazda érdeklődik: a szokatlan kultúrapárossal Csíkmadaras környékén 15-20 hektárt telepítenek be.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek