Kájoni János-emlékév

Ismertebbé tennék a tudós szerzetes munkásságát

213

Nagyszabású rendezvénysoro­zatot indít ma útjára a Hargita Megyei Kulturális Központ: szentmise és koncert nyitja meg a Kájoni-emlékévet. Ennek jegyében szervezik az idei Régizene Fesztivált, no meg számos, a polihisztor ferences szerzetes személyiségét és munkásságát méltató rendezvényt.

Kájoni mellszobra a csíksomlyói kolostor udvarán. Ferencz Ernő alkotása Fotó: László F. Csaba

Ma este 6 órakor a csík­somlyói kegytemplomban szentmise és koncert nyitja meg a Kájoni János-emlékévet. A szentmisét Urbán Erik ferences testvér, a kegytemplom igazgatója celebrálja, a szolgálatban részt vállal Bíró János kántor és a Madéfalvi Schola énekkar Ványolós András és Ványolós Orsolya vezetésével. A szentmisét követő koncerten közreműködik Szabó András, Hunyadi Koppány, Lázár Zsombor, Ványolós András, Ványolós Orsolya, a Codex együttes és Györfi Erzsébet.
– A történészek még nem tisztázták Kájoni János születésének sem a helyét, sem az időpontját – bocsátotta előre Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője –, így csak feltételezés, hogy 1629-ben született; ugyanakkor a Beszterce-Naszód megyei Kiskájon és a Kolozs megyei Jegenye egyaránt a saját szülöttjének tekinti.
Az emlékévet meghirdető és annak eseményeit összefogó intézmény vezetője hangsúlyozta, hogy éppen e bizonytalanság miatt az emlékév eseményeit úgy tervezték meg, hogy idén kezdődjenek és jövőben érjenek véget, ugyanakkor lévén, hogy a Kájoni hagyatéka kapcsán létrejött csíkszeredai Régizene Fesztivál immár 11. éve az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának tagja, s ez a hálózat március 21-én, Johann Sebastian Bach születésének napján ünnepli a régizene napját, az emlékév kezdési időpontját erre a napra tették.
– Nagy tisztelői vagyunk a csíksomlyói ferences szerzetesek te­vékenységének, nagyon sokat köszönhet a térség művelődéstörténeti, szellemi élete nekik. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy az emberek nem ismerik eléggé Kájoni János sokoldalú munkásságát. Számunkra, a Régizene Fesztivál szervezői számára megkerülhetetlen Kájoni János személyisége. A fesztivál születése is egy Kájoni-megemlékezésnek köszönhető. Úgy tudjuk, hogy Miklóssy-Vári Vilmos muzeológus Kájoni füvészkönyvéről készített kiállítást, s annak megnyitóján a Barozda zenekar tagjai a Kájoni-kódex pár darabját szólaltatták meg. A rövid koncert sikeréből nőtt ki a Régizene Fesztivál, amelyen a népzenét játszó Barozda Együttes Kájoni néven lépett fel – emlékeztetett Ferencz Angéla.
Az évforduló és az emlékév kapcsán az idei fesztivált Kájoni János zenei munkásságának szentelik. A szervezők hangsúlyozták, hogy a Kájoni-kódex a széles szakmai körökben ismert, a benne foglalt zenei darabok az európai zenei műveltség részét képezik, így számos régizenei együttes repertoárjára tűzte annak darabjait.
– Ugyanakkor az idei fesztiválnak célja, küldetése az is, hogy minél szélesebb körben tegye ismertté Kájoni munkásságát – jegyezte meg Fazakas Gabriella szervező.
Az emlékév rendezvényei kapcsán hangsúlyozták, hogy intézményük – a saját programok szervezése mellett – a katalizátorszerepet vállalja, arra biztatva más intézményeket, szervezeteket, hogy kapcsolódjanak be az eseménysorozatba. Így máris felvették a kapcsolatot a csíksomlyói régi ferences nyomtatványok szakavatott kutatójával és restaurátorával, Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológussal, hogy az ő tapasztalatát és tudását hasznosítva minél több információt tudjanak a nagyközönség és a szakma képviselői számára biztosítani. A Csíki Székely Múzeumban látható állandó kiállítások Kájonihoz kötődő anyagának népszerűsítésében is szerepet vállalnának, emellett az emlékév folyamán számítanak a múzeum szakemberei­nek együttműködésére.
– Folynak az egyeztetések a Kájoni János működésének helyszínein tevékenykedő intézményekkel is, így Jegenye, Gyergyószárhegy, Mikháza is bekapcsolódik a rendezvénysorozatba – fűzték hozzá a szervezők.
Megjegyezték, hogy Kájoni-em­lékkonferenciát szerveznek, amelyen a különböző tudományágak képviselői az irodalomtudósoktól, néprajzosoktól a zenészeken át a gyógyszerészekig bemutatnák a tudós szerzetes munkássága egy-egy szeletéhez kapcsolódó kutatásaik eredményeit. Emellett szabadtéri tárlat készül, amelyet a Kájoni működésének helyszínéül szolgáló települések mellett Erdély nagyvárosaiban szeretnének bemutatni.
További érdekes rendezvénynek ígérkezik a csíksomlyói Szent István Otthon Mária kertje nevű füvészkert által szervezett idei gyógynövénynap, amelynek alapdokumentuma éppen Kájoni Herbáriuma. S bekapcsolódnak a Kájoni nevét viselő intézmények is, mint a megyei könyvtár vagy a csíkszeredai szakközépiskola, a Codex együttes pedig Kájoni-műsorával folytatja a régizenét népszerűsítő vidéki koncertkörútját.
A mai nyitórendezvény szervezői Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Csíksomlyói Ferences Rendház.

Sarány István

Akár ez is tetszhet
1 hozzászólás
  1. […] tekinti – bocsátotta előre Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője a Hargita Népe kérdésére. Az emlékévet meghirdető és annak eseményeit összefogó intézmény vezetője […]

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek