Közös büszkeségünk közös hiányosságokkal

58

Négy és fél évszázaddal ezelőtt, 1568. január 6. és 12. között zajlott az az erdélyi országgyűlés, amelyen először mondták ki a vallásszabadságot a tordai katolikus templomban. Köztudott, hogy a három nemzet – a magyar, a székely és a szász – tagjaira és az általuk fenntartott négy felekezetre vonatkozott ez a rendelet. A hétvége során számos erdélyi településen – így Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – erre a világtörténelmi jelentőségű eseményre emlélkeztek.

Összevont ünnepszentelés Székelyudvarhelyen. Zsúfolásig megtelt a templom Fotó: Simó Márton

Tordán a szombati ünnepség fő helyszíne a főtéri katolikus templom volt ugyan – ahol 450 évvel ezelőtt ülésezett a történelmi jelentőségű törvényt szövegező diéta –, de a lelkület nagyon is ökumenikus volt: bekapcsolódtak azok a hívek és küldöttek is, akik a református és az unitárius templomban tartózkodtak. Mind a három felekezet templomában és a főtéren kivetítőkön lehetett követni az eseményeket.
Jelen voltak az 1568-ban érintett egyházak vezetői, illetve magas szinten képviseltették magukat a magyarországi testvéregyházak, az anyaország fontos állami intézményeiben szolgáló közjogi méltóságok – köztük Kövér László, az országgyűlés elnöke –, a romániai magyarság politikai vezetői, valamint a román ortodox és a görögkatolikus egyház képviselői, a román állam pedig egyházügyi államtitkár és a helyi önkormányzat megbízottja által vett részt az ünnepi megemlékezésen. Klaus Johannis, Románia elnöke is üzent az egybegyűlteknek. A templomi szertartást követően leleplezték Liviu Mocan Vallásszabadság című alkotását, majd a résztvevők megtekinthették Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című (1898-ban festett) monumentális alkotását, amely ma a Tordai Történelmi Múzeum emeletén, méltó helyen található.
Érdemes kiemelni, hogy ez a fontos esemény nem vált patetikussá, nem üresen csengő mondatok jellemezték, hanem olyan gondolatok, amelyek az elődöket is foglalkoztathatták. Több alkalommal is szó esett az itt meghozott törvény korszerűségéről és arról, hogy – bár hosszú ideig nem sikerült ugyan rendet teremteni lelkiismereti síkon, hiszen a vallásalapító Dávid Ferenc is fogságban lelte halálát –, mégiscsak Erdély az első ország Európában, ahol kihirdették a vallási türelmet.
Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke volt az a megszólaló, aki a történelmi tablót felvázolta és megfogalmazta a lehetséges feladatokat, amelyek Erdélyben azokra várnak, akik ezt a földet hazájuknak vallják. A román vallási vezetők ugyanvalóst értékelték a toleranciát, hangsúlyozva, hogy végül is olyan folyamatok kezdődtek el ebben a huzatos országban, amely később kulcsfontosságú volt a modern román nemzet létrejöttében.
A megemlékezést beárnyékolták az aktuális román miniszterelnök múlt heti kijelentései, amelyek a történelem sötét korszakait idézik. Mind a magyarországi, mind a kisebbségi szervezetek megszólalói szóvá tették és nehezményezték a politikailag és erkölcsileg nehezen értelmezhető szavakat.
A tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepség keretében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója felolvasta és átnyújtotta Kövér László házelnöknek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, romániai parlamenti képviselőnek és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek az erdélyi történelmi magyar egyházak kezdeményezését. Ebben azt kérik, hogy a három parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig nyilvánítsa január 13-át a vallásszabadság emléknapjává.

Emlékművet avattak a csíkszeredai unitáriusok. Minden felekezet áldásával Fotó: Iochom Zsolt

A békességért imádkoztak Csíkszeredában
A vallásszabadság kikiáltásának évfordulós ünnepségeinek sorába illeszkedett a csíkszeredai unitáriusok ökumenikus megemlékezése is. Vasárnap a zsögödi unitárius templomban római katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők is felszólaltak. Az evangélikus hívek testületileg vonultak át „szomszédjaikhoz”, a katolikus és református hívekkel kiegészült unitáriusok pedig megtöltötték az isten házát.
Solymosi Alpár unitárius lelkész a hit befogadására, a békességre építette ünnepi prédikációját. Mint fogalmazott: a békesség útja nem egyszerű út, de ez Isten akarata. Új rendért fohászkodott, amelynek alapja a hit és a békesség. Darvas-Kozma József római katolikus esperes a Tordán meghirdetett vallásszabadságnak és Dávid Ferenc alapítónak arról az oldaláról is beszélt, amelyről sokan inkább nem beszélnének: az 1568-as esemény inkább értelmezhető egy hasznos folyamat kezdéseként, mintsem valós vallásszabadságként, ugyanis az ezt követő század még mindig véres üldözésekről, elnyomásokról szólt.
Az ökumenikus úrvacsoraosztást követő felszólalások között csatlakozott az esperes gondolataihoz Sógor Csaba EP-képviselő is, hangsúlyozva a folyamatiságot, ugyanakkor azt is, hogy a maga tökéletlenségében is világtörténelmi jelentőségű esemény történt Tordán 1568-ban.
Az istentiszteletet követően az udvaron leleplezték Dóczy András kőfaragó, valamint Fekete László fafaragó közös alkotását, amely a vallásszabadság eszméje előtt tisztelegve a legendás kolozsvári kerek követ jelképezi, azon pedig kopjafa ékeskedik. A híveket és az emlékművet valamennyi felekezet jelen levő vezetői megáldották és békességért imádkoztak.

Kövér László (középen) is részt vett a tordai ünnepségen. Közös történelem Fotó: Simó Márton

Ünnepeltek a székelyudvarhelyi unitáriusok is
Vasárnap – ugyancsak a tordai zarándoklat hatása alatt – összevont ünnepélyes istentiszteletet tartottak a Bethlen negyedi templomukban a székelyudvarhelyi unitáriusok. Rüsz Domokos tiszteletes bevezető áhítata után Simó Sándor belvárosi lelkész-esperes beszélt az egybegyűltekhez. A rendszerváltás után épült, nagy befogadóképességű templom zsúfolásig megtelt hívekkel. A rendkívüli alkalmat megtisztelte jelenlétével Gálfi Árpád polgármester és Orbán Árpád alpolgármester is. Az ünnep rangját a Legato Egyesület kamarakoncertje is színesítette.
Simó Sándor prédikációjában kitért a történelmi gyökerekre, majd Ézsau és Jákob példáján keresztül közeledett a jelenhez, rávilágítva a hitben való összetartozás fontosságára, s arra, hogy a gyülekezet életében egyformán fontos a gyermekekre, a fiatalokra, a családokra és az idősekre való odafigyelés. A modern világ kihívásai közepette is tovább kell vinni azt az eszmeiséget, azt a toleranciát, amelyet 450 évvel ezelőtt eleink megfogalmaztak. Mint ahogyan az 1568-at követő időszak sem volt zökkenőmentes, ugyanúgy göröngyös a jelenünk, s az lesz a közeljövőnk is.
– Bár nem nagy az unitárius egyház, és mi, az erdélyi magyarok, akik ezt a felekezetet létrehoztuk, ugyancsak kicsik vagyunk a világ népei és nemzetiségei között, de élünk és itt vagyunk. Ezt az életteret kell belaknunk, ahol születtünk, s ahol eleink sírhantjai is domborulnak” – mondta a lelkész-esperes.
A 2018-as jubileumi évben még több ilyen és ehhez hasonló program létrehozására készülnek mind a két gyülekezetben, hiszen legutóbb Kriza János püspöksége idején (1861–1875), a 300. évforduló alkalmával volt olyan a helyzet, amikor az unitárius egyház tagjai önfeledten és egymásra figyelve ünnepelhettek és tervezhettek. A vallásszabadság évében a jövőre készülnek az unitáriusok.

HN-összeállítás

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.