szerda, november 25, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Karády Katalin életéről készült könyv

Péter Zsolt fiatal színháztörténész úgy érezte, negyed évszázaddal a színésznő halála után elérkezett az ideje annak, hogy színháztörténeti források segítségével megrajzolja Karády Katalin félbetört pályaképét és rekonstruálja életrajzát. A Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyve az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Szépmíves Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadványt tegnap este Csíkszeredában is bemutatták.

Fotó: László F. Csaba

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Kulturális Központjának és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében érkezett a megyeközpontba Péter Zsolt színháztörténész Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyve. A könyvbemutatóval egybekötött zenés előadóestnek a Csíki Játékszín adott otthont, a közismert Karády-dalokat Márdirosz Ágnes színésznő és Ráduly Gábor zongorista elevenítette fel.
A gazdagon illusztrált kiadvány különlegessége, hogy QR-kód segítségével a díva máig kiadatlan felvételeit is letöltheti az olvasó.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum adatain kívül Péter Zsolt felkereste a színésznő New Yorkban élő ismerőseit, hogy részletesebben és közelebbről is megismerje Karády Katalin személyét.
– A filmekből ismert csábító díva mögött egy barátságos, lezser nő élte a mindennapjait. Karády azokat a férfiakat például, akikre felnézett, apámnak szólította – tudtuk meg a könyvbemutatón.
A színésznőt Egyed Zoltán hírlapíró vezette be a budapesti színházi életbe, az ő rajongásának és szakmai segítségének köszönhetően kapta meg első színházi szerepét a Vígszínházban 1939-ben. Az igazi sikert azonban az ugyanebben az évben készült Halálos tavasz című film hozta meg számára.
– Az akkori női ideál tökéletes ellentétje volt. Széles arccsontja és válla, erős maszkulin megjelenése mégis hordozott magában egy titokzatos nőiességet, ami aztán a kor dívájává tette – részletezte a szerző.
Péter Zsolt a Karády-dalok tragikus hangvételére is magyarázatot adott:
– Karády mondja, hogy gyermekkori emlékei, apja szigorú, szeszélyes nevelése, a játszótársak gúnyolódásai miatt szereti a szomorú dalokat – árulta el.
Karády személye a második világháborút követően egyre inkább háttérbe szorul, filmszerepeket nem kapott, ezért 1951-ben elhagyta Magyarországot. Közel negyven emigrációban töltött év után New Yorkban halt meg. Karády kerékbe tört karrierjével részletesen foglalkozik könyvében a szerző.

Pál Bíborka

Kapcsolódó cikkek:

14,234RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb