Jó tanácsokkal látták el a szaktanácsadókat

41

A fejlesztési célok terén több következetességre és koherenciára, a pályázati anyagok előkészítése terén pedig nagyobb odafigyelésre kéri a Hargita megyei pályázókat és mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadó és pályázatíró cégeket a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség. A tegnapi csíkszeredai tanácskozáson az is kiderült, hogy a Hargita megyéből tavaly benyújtott projekteknek miért csak kevesebb mint harmada nyert. A farmfejlesztési intézkedésre érkezett pályázatok körében ugyanakkor még kisebb az arány.

Tanácskozás a megyeházán. Ötletet adtak Fotó: Domján Levente
Tanácskozás a megyeházán. Ötletet adtak Fotó: Domján Levente

Megbeszélésre hívták tegnap a csíkszeredai megyeháza nagytermébe a Hargita megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektekkel foglalkozó szaktanácsadó, pályázatíró cégek képviselőit a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) Hargita megyei és gyulafehérvári központi regionális kirendeltségének munkatársai. A találkozóval a problémákat átbeszélve, a vitatott értelmezéseket tisztázva, a pályázók, pályázatírók leggyakrabban elkövetett hibáira rámutatva a Hargita megyéből benyújtott nyertes pályázatok alacsony számára is magyarázattal kívántak szolgálni.
Mint Ioan Hîrb, az intézmény igazgatója által ismertetett adatokból kiderült, Hargita megyéből a tavaly – azaz az új Vidékfejlesztési Program (PNDR) intézkedéseire – benyújtott 169 pályázat közül a szakemberek mindössze 52-t ítéltek támogathatónak, összesen közel 27 millió euró értékben. Emellett az ügynökség – a 2007–2015-ös programozási időszakból áthozott pályázatok közül – 15,4 millió euró értékben további 448 projekt megvalósítását is nyomon követi. A beszámolókból kiderült: a legtöbb visszautasított vagy elégtelen pontszámot szerző pályázat a már meglevő gazdaságok gépvásárlását, farmfejlesztését szolgáló 4.1-es, illetve a fiatal gazdák elindulását segítő 6.1-es intézkedésre érkezett, de korántsem a várakozás szerint teljesítettek a vidéken, nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások elindítását szolgáló 6.2-es és 6.4-es intézkedésekre benyújtott projektek sem.
A tavalyi tapasztalatokból kiindulva a sikertelenség okaira, illetve a pályázók vagy a pályázatírók által elkövetett leggyakoribb hibákra – saját szakterületeiken belül – Domján Réka és Kajtár Sándor, a megyei ügynökség két osztályvezetője beszélt. Ilyen hibáknak nevezték a benyújtott pályázatból hiányzó (alap)dokumentumokat, a régebbi verziójú pályázati űrlapok, formanyomtatványok használatát, illetve a pályázat életképességét bizonyító számítások, üzleti tervek megalapozottságának, átláthatóságának hiányát. Kihangsúlyozták: a pályázók fejlesztési projektjeikben lehetőleg az összeférhetetlenségre, illetve a visszaélés gyanújára okot adó helyzeteket is kerüljék. Hogy „gyanús eset” alatt az AFIR szakemberei mit értenek, az projektenként változhat: kiderült viszont, ha a fiatal gazda farmját a háttérben más irányítja, ha az állatállomány egy zárt tulajdonosi körön belül mozog, vagy épp a két pályázó jószágai elszállásolására ugyanazt az istállót használja, már könnyen elegendő ok lehet a támogatás visszafizettetésére. A szakemberek kiemelték: a formai követelmények betartása mellett – például a nyilatkozatokról ne hiányozzon a pályázó aláírása – az is fontos, hogy a pályázók területalapú támogatásra jelölt és a mezőgazdasági regiszterben szereplő területei megegyezzenek. Domján Réka az állattartók által benyújtott projektek kapcsán rendre visszatérő hibának nevezte a trágyatárolók alulméretezését is: a trágyatárolók befogadó kapacitását ugyanis a gazdapályázóknak nem az aktuális kisebb állományra, hanem az üzleti tervben megfogalmazott növekedést szem előtt tartva, az öt-hat éven belül elérendő nagyobb jószágállományra kellene méretezniük. A pályázónak gondoskodnia kell arról, hogy a támogatásra jelölt tevékenysége – CAEN-kód szerint is – engedélyezett legyen, a duplafinanszírozás elkerülése érdekében a pályázatba foglalt költségek más támogatási formákkal – például a méhészek esetében az Országos Méhészeti Program keretében kínált támogatásokkal – ne ütközzenek. Kajtár Sándor leszögezte: az új, szigorúbb követelményekhez a pályázóknak és a pályázatíróknak is alkalmazkodniuk kell: kiegészítésre, dokumentumcserére vagy a hiányzó akták pótlására ugyanis az új intézkedések keretében a pályázóknak nincs lehetőségük.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.