Jelentős mértékben más lehet (2.)

Tturizmus a Járvány után

92

A koronavírus-járvány nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte lenullázta a turisztikai tevékenységet. A vendéglátás leállt, a szakma azonban éber maradt, és újratervezésre, szakmai megbeszélésekre, stratégiák előkészítésére használja ki ezt a passzív időszakot. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatójával, Szabó Károllyal és Vig Tamás magyarországi turisztikai szakemberrel – aki szoros szakmai kapcsolatot ápol a székelyföldi szakemberekkel, többször járt Hargita megyében – elemezni próbáljuk a turizmusban tapasztalt eddigi előrelépéseket, feltérképezzük a még kihasználatlan adottságokat és természetesen a következő időszak nehézségeiről is beszélünk.

Zeteváraljai víztározó                                                                                                           Illusztráció: visitharghita.ro

– Bár a térség földrajzi adottságai lehetővé tennék, a legkevesebb előrelépés talán a hegyi turizmusban történt. Mit gondolnak erről?

Szabó Károly: – Talán nem történt látványos előrelépés, azonban itt is megmozdult már valami, jó irányba. Több vállalkozás is létrejött, amely dedikáltan azzal foglalkozik, hogy a programcsomagjaiban természetközeli dolgokat népszerűsít, értékesít. Ez is többrétű, a megyében van lehetőség gyalogostúrára, lovastúrára, terepjárózásra stb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni két tényezőt, amely ezen a téren gátolja a fejlődést. Elsősorban az emberek medvével kapcsolatos félelmei vannak előtérben, azonban a valós és súlyosabb gondot a szabadon és ellenőrizetlenül hagyott pásztorkutyák jelentik. Ezek erősen hátráltatják a hegyi turizmus fejlődését elsősorban az országos szintű szabályozások hiánya miatt.

Vig Tamás: – Meglátásom szerint a hegyitúrák fejlődése a túravezetők számától függ. A medvékkel kapcsolatos médiainformációk valóban nem segítik a természetjárás népszerűsítését, azonban talán segítene a helyzeten az a fajta kommunikáció, mely azt erősíti, hogy a vezetővel túrázó csoportok biztonságban vannak a hegyen.

– A helyi turizmus kevésbé használta fel Székelyföld gazdag legenda- és mondavilágát.. Talán ezekre építve is lehetne programokat, túrákat szervezni, mi a véleményük, hogyan lehetne ezt az adottságot hasznosítani?

SZ. K.: – Azt gondolom, hogy ezen a területen az utóbbi tíz évben jelentős előrelépés történt, elsősorban a székelyudvarhelyi Legendárium csapatának köszönhetően. Ők voltak azok, akik a mai kor igényeinek megfelelően fogyasztható termékké varázsolták azt a méltatlanul mellőzött legendahalmazt, amelynek birtokában vagyunk. Kezdeményezésük mára már nemcsak egy nagyon sikeres rajzfilmsorozatot eredményezett, hanem kiegészült különféle kiadványokkal, társasjátékkal stb. Turisztikailag talán Udvarhelyszék egyik legütősebb színfoltja körvonalazódik a Mini Erdély park lévén, mindenképp érdemes odafigyelni rájuk, és minél erőteljesebben tudatosítani és bevezetni a turisztikai körforgásba azt, ami ott születik.

V. T.: – A legendák helyszínekhez köthetők, ami adja a lehetőséget, hogy ezeket fizikailag is fel lehet keresni. Például a szülővárosomban található az Egri vár, Magyarország egyik legnépszerűbb látnivalója, ami csak részben köszönhető a megmaradt köveinek, fontosabb talán a hozzá kapcsolt legenda, a törököt 1552-ben megállító Dobó István mítosza. Ide sorolható még a filmes helyszínek felkeresése is, nagyon sokan utaznak például a „Harry Potter-es” filmforgatási helyszínekre. A székelyföldi legendákból kiváló kulturális helyszínek, útvonalak fejleszthetők. A Mini Erdély park kialakítása valóban nagyszerű beruházás, ami remélhetőleg ehhez kapcsolódó, „legendás” tematikájú étteremmel, szálláshellyel, fürdővel is bővülni fog a jövőben.

– Milyen turisztikai adottságai vannak még a térségnek, amit a következő időszakban erősíteni lehet?

SZ. K.: – A teljesség igénye nélkül felsorolnék minden olyan természetközeli, fenntartható turizmusfajtát, amire építeni tudunk. Gyalogos-, lovas-, biciklis-, zarándokturizmus. Gasztronómiai téren is történtek előrelépések, szerencsés helyzetben vagyunk, hisz van egy erősödő Székely Termék mozgalom, amely képes minőségi alapanyagokkal ellátni a helyi vendéglőket.
Legutóbbi közgyűlésünkön úgy döntöttünk, hogy a következő időszakban gasztronómiai értékeinket is népszerűsíteni fogjuk.

V. T.: – Az adottságok megvannak, azok kihasználása a kérdés, amire valószínűleg számos turizmusfejlesztési stratégia is vonatkozik. Ugyanakkor az imázsformáló, nagy vonzerővel bíró turisztikai szolgáltatások mellett érdemes gondolni az olyan témakörökre is, mint a kis léptékű, fenntartható turizmus, trendibb szóval slowtourism, amire Európában Székelyföldnek vannak az egyik legjobb adottságai. Ez a program számos kisvállalkozónak teremtene lehetőséget, hogy bekerüljön a turisztikai körforgásba.
Érdemes lenne ugyanakkor egyben foglalható, szezononként és akár tematikánként is változó székelyföldi csomagokat ajánlani a turistáknak. Ennek a kialakításához természetesen fontos tudni, hogy Székelyföldnek kik a potenciális turistái? Nemcsak nemzetiségileg, hanem hogy ki mit keres, mi érdekli, mennyit költ, mire költene szívesen stb.
Ennél valamivel kézzelfoghatóbb egy fürdő, wellnessközpont megnyitása, úgy látom, hogy Székelyföldön van is erre több új kezdeményezés, de fel kell tenni a kérdést, hogy azt a politika, a polgármester vagy tényleg a turisták igénylik-e? Ha a fejlesztések háttere nem megalapozott, akkor nagy kockázatot rejthetnek az ilyen presztízsberuházások.

– Beszélgettem a Gyimesi Panziók Szövetségének elnökével és a gyergyószentmiklósi turisztikai információs iroda munkatársával, mindketten attól tartanak, hogy a járvány olyan újabb gazdasági válságba sodorja az országot, amiből nehéz lesz felállni. A Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke, László Endre ennél optimistább, és abban bízik, hogy a meghosszabbított lejáratú vakációs jegyek forgalma elegendő lesz az újrakezdéshez. Mi a véleményük?

SZ. K.: – Tény és való, hogy a mostani helyzet nyomott egy Reset gombot, ami a világ turizmusát illeti. Ez volt az az iparág, ami a legsúlyosabban és a leghamarabb sérült. A kormány részéről történt ugyan néhány nagyon fontos válságkezelő intézkedés, azonban a helyzet mára oda fajult, hogy egy világszintű stratégiára van szükség. Legfontosabb kérdés számomra az, hogy a bizalmi indexet hogyan lehet visszatornászni. Kétségkívül, nagyon erős igény lesz az utazásra, a fő kérdés azonban az, hogy lesz-e az egyéneknek erre anyagi lehetőségük, illetve milyen mértékben lesz rendelkezésre álló szabadságuk, hisz a cégek egy része ebben az időszakban szabadságra küldte az alkalmazottakat.
Tény és való, hogy meghosszabbították a vakációs jegyek érvényességét, ennek az elhasználása azonban valószínű, hogy a hétvégékre fog korlátozódni. Valószínűnek tartom azt is, hogy innentől kezdve minden működő helynek kell legyen kidolgozva és a hatóságok által elfogadott működési terve, amely kiszűri a fertőző vendégeket. Ugyanakkor vannak olyan célcsoportok, akik a járványt követően potenciális fogyasztóvá válnak a turizmusban, ők azok, akik most a munkának a nehezét viszik (orvosok, rendfenntartók).
A székely emberre jellemző, hogy akkor a leghajlamosabb az összefogásra, amikor nagy a baj. Én úgy ítélem meg, hogy ez egy ilyen helyzet. A válaszok ott vannak a turisztikai szolgáltató közösségünk tagjaiban, nekünk annyi a feladatunk, hogy ezt a leghatékonyabban felszínre hozzuk. Bízok abban, hogy az elmúlt időszak együttműködése erre megfelelő bizalmi alapot nyújt. Mi azt már tudjuk, hogy az elkövetkezendő időszak az újraindulás jegyében fog eltelni, addig is #PlanNow, #VisitLater.

V. T.: – A turizmus újraéledése önmagában nem kérdéses, látszik, hogy a korlátozások ellenére is sokan mennének, akár a bírságot is kockáztatva. Tehát a motiváció nagyon erős, sokak életének része az utazás, amiről már nem tudnak lemondani. A jogszabályi korlátozások feloldásának ütemezése kulcskérdés lesz, hiszen a turisztikai vállalkozók akár holnaptól kinyitnának, ha tehetnék. Nehéz megítélni, hogy az emberek logikusan gondolkodva keresik-e majd azon turisztikai formákat, ahol kevesebb az érintkezési lehetőség, pl. természetjárás, kerékpározás, zarándokturizmus stb., vagy minden mindegy alapon belevetik magukat a tömegbe, mert már annyira ki akarnak szabadulni a bezártságból. Ez utóbbi megelőzésére várhatóan egyes korlátozó intézkedések hatályban maradnak még az év második felében is.
Elképzelhető az is, hogy kisebb szálláshelyeket, akár önkiszolgáló apartmanokat vesznek igénybe a turisták, ahol mással nem találkoznak, de lehet, lesz egy olyan réteg is, aki a fennmaradó korlátozások miatt külföldre nem utazhat még, viszont akkor belföldön keresi majd a luxust, akár nagy szállodákban. A legfontosabb, hogy üzemmérettől függetlenül célszerű a szolgáltatóknak, de talán még inkább a szakmai szövetségeknek egy olyan újranyitási javaslatot megfogalmazni, amivel a korlátozások feloldása nem jár a járványügyi helyzet romlásával. Ilyen lehet például, hogy egy szállodában csak szobaszerviz keretében van lehetőség étkezésre, az étterem egyelőre használaton kívül marad.
Az ilyen intézkedésekkel a többi vendégtől való távolságtartást lehet garantálni, ami gyorsabban visszaépítheti a bizalmat. Ezt azonban következetesen, a vendég teljes szállodai útvonalát végiggondolva érdemes kidolgozni és alkalmazni, csakúgy, mint a zárt térben működő szolgáltatások (pl. létszámkorlátozás) esetében. A turizmus egészen biztosan újjá fog éledni, azonban egyes elemeiben jelentősen más lehet, mint eddig, aminek átgondolására most rengeteg idő áll a rendelkezésünkre.

Pál Bíborka

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.