Jégkorszak Csíkszeredában

99

Pézsmatulok, dél-amerikai kardfogú tigris, mamutborjú, barlangi hiéna és farkas, illetve más jégkorszakbeli állatok fogadják jövő héten csütörtöktől a látogatókat a Csíki Székely Múzeumban. A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállításának anyagát, az élethű állatrekonstrukciókat, hatalmas méretű csontokat és csontvázakat az elmúlt napokban rendezték el a termekben. Az előkészületekről Pál Bíborka számol be.

Fotó: László F. Csaba

A legutóbbi jégkorszak, a jégkor 2,5 millió évvel ezelőtt a földtörténeti mértékkel mérve gyors és igen drasztikus klímaváltozásaival igencsak próbára tette és teszi az élő természet alkalmazkodóképességét. A Csíki Székely Múzeumba érkezett természettudományi kiállítás a legutóbbi kétmillió évben lezajlott gyors klímaváltozások sorozatán alapuló környezetváltozásokat, az alkalmazkodó élővilág jelenségeit, a természetben zajló környezet- és klímaváltozás tendenciáit mutatja be – olvasható a tárlatot ismertető anyagban.
A Mikó-várban berendezett kiállítás első termében a látogató általános, a jégkorszak megértésében elengedhetetlen alapinformációkat kap a klimatikus környezeti változásokról, azoknak tudományos magyarázatáról.
A második és harmadik helyiségben találhatók a gyermekek számára talán a legérdekesebb kiállítási tárgyak: az élethű állatrekonstrukciók, rekonstruált állati csontvázak.
– Barlangi hiéna-, medve-, jégkorszaki farkas-, sőt oroszláncsontvázakat is találtak a kutatók a Bihar megyei Élesd város mellett, a Bihari-havasok barlangjaiban. Ezek az élethű csontvázak tehát innen a Kárpát-medencéből származnak, a kiállítás anyagának másik része az 1800-as évek második felében a Tisza medréből került elő, de vannak külföldről kapott csontok is – tudtuk meg Gasparik Mihály őslénykutatótól.
A termekben elhelyezett állati csontvázak és rekonstrukciók bemutatják a Közép-Európában 350 000 évvel ezelőtt élő állatvilágot, az innen délebbre vándorló és a klímaváltozást követően is itt maradt fajokat.
– Régen éltek, és most is élnek a Kárpát-medencében hörcsögök, pockok, ürgék, hódok, vélhetően tehát ezek az állatok tudtak a leginkább alkalmazkodni az időjárási körülményekhez – jegyezte meg az őslénykutató. – Északabbra vonultak, de itt is éltek például kisfülű pocoknyulak, a gyermekeknek mindig elmesélem, hogy kicsi állatok voltak, kerek fülekkel és füttyentő hangokat adtak egymásnak, így kommunikáltak. Élvezik ezt a történetet.
A kiállítás többszintű, interaktív bemutató: számítástechnikai alapú, multimédiás és mechanikus elemek teszik érdekesebbé és a kicsik számára izgalmasabbá, az egymást követő termek egyfajta felfedező-, nyomozóútként vezetik végig a látogatót.
A szakemberek kiemelten ajánlják a családok és diákcsoportok számára.

 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.