2020, december 2, szerda.
custom_html_banner1

Hirdetés

Jáva szigetének világa

A kortárs magyar író és fotográfus Bartis Attila Jáva szigetén készült fotóiból válogatott kiállítás nyílt péntek délután az Új Kriterion Galériában. Az elmúlt három évtizedben irodalmárként vált híressé, s mindezt összehangolva a fényképezéssel, kiállított fotói versként mutatják be Indonézia világát.

Bartis Attila fotói az Új Kriterion Galériában. Versképek Fotók: Szőke Zsuzsa

A kiállításmegnyitón a telt házas közönség előtt az író jó barátja, Kemény István költő felidézte az Indonéziában közösen töltött pillanatokat, kirándulásokat, emlékeket, a feledhetetlen kalandos utazásokat. Bartis Attila második választott otthona lett Jáva szigete. Sokszor feltette a kérdést költő barátjának, hogy szerinte mit szeret ő annyira ebben a világban? Mélyebb választ sosem tudott adni, de azt hozzátette, hogy Jáva szigete, ezen belül Jakarta a szegénységével, a nyüzsgésével, a vidámságával, az állataival, a használt gépezeteivel hasonlít arra a világra, amelyben Bartis Attila a 70-es években Marosvásárhelyen volt gyerek – emlékezett vissza Kemény István.


Egyik este egy halászfaluban vacsoráztak – konkrétan a világ végén, a sötét viharos óceán partján – mondta Kemény. Az aznapi képeket nézegetve megfogalmazódott benne a kérdés, miszerint Bartis Attila hogyan tud ilyen csodálatos fényképeket készíteni. Aztán rájött, hogy barátja fotográfusként türelmesen él a világban, hagyja, hogy a valóság különböző megnyilvánulásai „megszaglásszák” a fényképezőgépét. Emellett szerencse is kell, hiszen akinek nincs szerencséje, nem is lehet fotográfus, mert úgyis hiába.


A kiállított képek Bartis Attila versei, amelyek párba vannak állítva. A fotográfus egymás mellé helyezett parton heverő faágat és fekvő női testet, amely által megtudhatunk valamit a fekvés természetéről, vagy épp egy megmaradt bárka vázát és egy mű karácsonyfát hasonlíthatott össze a néző. Ugyanígy egymás mellé került természetes és mesterséges fényt ábrázoló fotó is, ugyanaz a falombozat és felhőzet, az autógumi és a mögötte húzódó óceán: maga a végtelenség – fejtette meg a fotók jelentését Kemény István.
– Az ember elmehet Jáva szigetére, ott elbújhat Európa ijesztő kiürültsége elől, és ha fényképeket is készít, előbb-utóbb hazahozza őket – mondta Kemény István, hozzátéve: Bartis Attila is egy ilyen ember, akinek második otthonává vált ez a hely, fotói a teremtett világról szólnak, akár van, akár nincs teremtő. A befogadó pedig megfürödhet a képek aurájában, összhatásában, ami felszabadít egy kis időre az evilágiság és a jelenben létezés kényszerétől – zárta méltató gondolatait Kemény István.

Szőke Zsuzsa

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb