Járvány, pesszimizmus, etnikumközi viszony

22

A járvány viszonylag enyhe egészségügyi, illetve negatív gazdasági hatásai következtében nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, a frusztráció az erdélyi magyarok körében – derül ki a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérésből. A bizalmatlansághoz és bizonytalansághoz társul pesszimista közhangulat és az az általános vélemény, miszerint mélyponton vannak az etnikumközi viszonyok.

Közzétette a 2020. június 5–17. közötti időszakban, a készenléti állapot utolsó két hetében az erdélyi felnőtt magyar lakosság körében végzett felmérése eredményeit a kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég. A felmérés a járványhelyzet megítélését, a gazdasági helyzetet, a kormányzati intézkedések megítélését, az erdélyi magyarság közhangulatát és az interetnikus viszonyokat kívánta bemutatni. A Barna Gergő szociológus által koordinált kutatáson az adatfelvétel CAWI módszerrel történt (Computer Assisted Web Interviewing). A kutatás az interneten zajlott, arra kérték az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosságot, hogy válaszoljon egy rövid online kérdőívre. A felmérést az erdélyi magyar nyelvű médiában és közösségi oldalakon népszerűsítették. Az online kérdőívet 3068 személy töltötte ki. A kutatási jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy „a módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak”, mindemellett úgy vélik, hogy „az eredmények jó becslésnek tekinthetők az internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra”.

Módszertan

Az adatbázist régió (Székelyföld, Közép-Erdély, Partium és szórvány), településtípus (város, falu), nem (férfi, nő), korcsoport (18–34 év, 35–54 év, 54 év felett), illetve befejezett iskolai végzettség (8 osztály és szakiskola, középiskola, főiskola és egyetem) szerint súlyozták, annak érdekében, hogy a populációnak megfelelő népességarányokat nyerjenek.

A populációt szűkítették, egyrészt a legalább általános iskolai (nyolc osztályos) végzettséggel rendelkezőket, másrészt a legtöbb 80 éveseket vették csak figyelembe. Ennek következtében a 2011-es erdélyi magyar nagykorú lakosság mintegy 90 százalékához igazították a felmérés adatait. A kérdőívre válaszoló idősebb korúakat (18 személy), illetve elemi iskolával rendelkezőket (3 személy) a hozzájuk legközelebb álló rétegekbe sorolták.

A jelentés szerint a felmérés eredményeit néhány témakörben „A koronavírus Erdélyben” elnevezésű, az Erdélystattal közösen készített áprilisi kutatás eredményeihez hasonlítják. Ezeknek a kutatásoknak a jelentései az erdelystat.ro honlapon érhetők el.

A kérdésekre adott válaszokból levont főbb következtetések szerint „a járvány viszonylag enyhe egészségügyi, illetve negatív gazdasági hatásai (és ezekkel összefüggésben a hatékony óvintézkedések paradoxonjának) következtében nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, a frusztráció az erdélyi magyarok körében”. Az összegzés szerint a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat; ugyanakkor a vírusról, a járványról való közvélekedés megosztó: egyeseknek egészségügyi, másoknak gazdasági kockázatot jelent, míg megint mások szerint csak kitaláció, koholmány az egész. Továbbá: nagyon magas a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenség, mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból; a közhangulat pedig rendkívül pesszimista, az erdélyi magyarok nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben. Ehhez társul az a megállapítás is, miszerint a román–magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak.

A járványhelyzet megítélése

A kérdéskörre adott válaszokból kiderül, hogy a közvetlen egészségügyi érintettség továbbra is alacsony, a válaszadók alig 3 százaléka számolt be arról, hogy személyesen vagy családtagjai, közeli ismerősei megbetegedtek volna a koronavírustól. Az is megállapítást nyert, hogy a fertőzéstől való félelem enyhén csökkent áprilishoz képest: azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy elkapják a betegséget, 22-ről 16 százalékra mérséklődött. A többség, a válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik, 11 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart ebben a kérdésben állást foglalni.

A kilátásokat tekintve nem túl derűlátók a válaszadók: relatív többségük (32 százalék) szerint hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, amíg oltás nem lesz. Nagyon jelentős viszont a kétkedők aránya is, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A válaszadók 29 százaléka szerint „nincs is járvány, koholmány, kitaláció az egész”.

Gazdasági helyzet

A járvány negatív gazdasági hatásai is enyhén mérséklődtek, az idén februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban, ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest – derül ki a jelentésből. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt munkanélküli vagy kényszerszabadságon levő. Viszont továbbra is nagyon magas, 61 százalékos azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük romlani fog a járvány miatt (áprilisban 65 százalék vélekedett így). Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat – hangsúlyozza a dokumentum.

A kormány intézkedéseinek megítélése

A kormány járványügyi intézkedéseivel a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen. Az egészségügyi helyzet kezelésének mikéntjével 71, a gazdasági intézkedésekkel 82 százalék elégedetlen. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az április elején, a vészhelyzet idején a hasonló módszertannal készült kutatás során a válaszadók igen magas aránya, 68 százaléka még egyetértett a kormány intézkedéseivel, illetve 81 százalékuk magukkal a kijárási korlátozásokkal. A közvélemény radikális megváltozása valószínűleg több tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt a járvány egészségügyi hatásai alacsony szinten maradtak Romániában (akárcsak Kelet-Közép-Európa más országaiban is). Másrészt a negatív gazdasági következmények felülírták a relatív enyhének bizonyult egészségügyi hatásokat. A fenyegetés elmúlásával csökkent a bezártság és a szabad mozgás korlátozásának elfogadottsága, jelentősen nőtt a frusztráció a megszorításokkal szemben. A hatalmi intézkedések ma már túlzottnak, alaptalannak tűnnek. A jelentés szerint „ez nem más, mint a hatékony óvintézkedések paradoxonja: a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak”. Harmadrészt a kormány tevékenysége és kommunikációja sok esetben kaotikus és ellentmondásos volt a válaszadók jelentős hányada szerint, a járványügyi helyzet javulásával kiújult politikai csatározások ezt tovább erősítették.

A dokumentum leszögezi: „Itt fontos megjegyezni, hogy az adatfelvétel egybeesett a járvány első hullámvölgyével. A felmérés indításakor, 2020. június 5–8. között csökkent az aktív esetek száma (4689-ról 4444-re), majd ezt követően ismét emelkedni kezdett, 17-én már 5192 aktív fertőzött volt. A járvány további dinamikája akár rövid távon is felülírhatja a jelenlegi közvélekedéseket.

Közhangulat, lakossági problémák

A közhangulat nagyon pesszimista, az erdélyi magyarok nagy valószínűséggel nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben – derül ki a felmérésből. A válaszadók csupán 4 százaléka szerint tart Románia jó irányba, a pesszimisták aránya 83, a bizonytalanoké pedig 13 százalék. Jelenlegi életkörülményeikkel a lakosság mintegy fele elégedett, a másik fele elégedetlen. A jövőre nézve 12 százalék gondolja azt, hogy jobban, 30 százalék pedig, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva. A válaszadók relatív többsége nem számít változásra életkörülményei tekintetében.

Arra a kérdésre, hogy Románia milyen problémákkal szembesül jelenleg, a legtöbben a korrupciót jelölték meg, a válaszadók 46 százaléka. Ezt a gazdasági jellegű aggodalmak követik (áremelkedés, megélhetés költsége, munkanélküliség, a nyugdíjak helyzete). Továbbá kiemelkedő az egészségügyi és szociális biztonságot (21 százalék), illetve az oktatási rendszer problémáit említők aránya (13 százalék).

Interetnikus viszonyok

A román–magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak – derül ki a SoDiSo Research köz­véle­mény­kutató cég által az erdélyi magyarság körében végzett felméréséből. A válaszadók csupán 13 százaléka szerint tekinthető együttműködésesnek Romániában a román–magyar viszony, és mintegy 60 százalékuk konfliktusosnak véli azt. A válaszadók egyötöde szerint a kölcsönös érdektelenség fogalmával írhatók le leginkább a román–magyar kapcsolatok, illetve 7 százalék tudott vagy nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.

HN-információ

 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek