Január 1-jétől „óvatosabban”

Az adósságfék behúzásáról döntött a jegybank

197

Több mint három hónappal ezelőtt lábra kaptak olyan értesülések, latolgatások, miszerint Európa-szerte bekövetkezhet a hitelfolyósítási feltételeket megszigorító jegybanki intézkedés. Állítólag annak okán, hogy ismét „fellángolt” a hiteligénylési kedv, a kereskedelmi bankok pedig „nagyvonalúan” viszonyultak a hitelfolyósításhoz, s ilyenképpen fennállhat a banki ügyfelek, pontosabban a hitelezett magánszemélyek magas fokú eladósodásának lehetősége. Ennek okán pedig komoly és súlyos hiteltörlesztési gondok adódhatnak. Nos, ennek kívánnak, kívántak elejébe menni Európa számos országában a jegybankok.

Hazai viszonylatban, ha emlékezetünk nem csal, június folyamán hallhattunk olyan véleményekről, meglátásokról, miszerint a fogyasztói hitelek erőteljes gyarapodása akár aggodalomra is okot adhat, s éppen ezért indokolt lenne a jegybank részéről megszigorító jellegű intézkedések bevezetése. Az ügyben megszólaltak pénzpiaci elemzők, kereskedelmi bankok szakértői, de a jegybank egyik-másik illetékese is. Különböző verziók, elképzelések fogalmazódtak meg, sőt egyesek azt is tudni vélték, hogy milyen intézkedéseket is tervez, fontolgat a Román Nemzeti Bank illetve annak vezetőtanácsa. (Amúgy lapunkban is többször írtunk erről a kérdéskörről, legutóbb július 2-i lapszámunkban.) Az elmúlt időszakok során riasztó jeleket „adott” a ROBOR is, amely okán egyesek tudni vélték, hogy számítani lehet a jegybank erőteljes közbelépésére, úgy általában a hitelfolyósítási feltételek tekintetében. Az elmúlt hetek során viszont úgy tűnt, hogy lecsillapodtak a kedélyek. Időközben viszont egyes európai országokban bejelentették a megszigorító intézkedéseket.

Júniusban döntöttek, október 1-jétől léptek…
Június 18-án látott napvilágot az a hivatalos közlemény, miszerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. Ezek szerint 2018. október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint-jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25%-át, illetve magasabb jövedelem esetén 30%-át. Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint-jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35%, illetve 40% lehet. A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint-jelzáloghiteleknél – a kisebb kamatkockázat miatt – nem módosul a jelenlegi 50%-os, illetve 60%-os JTM-limit. A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél. Erről a döntésről egyébként az MNB tanácsa egyeztetett a piaci szereplőkkel és kikérte az Európai Központi Bank véleményét is. Amúgy az anyaországi jegybank illetékesei szerint az október 1-jétől már hatályba lépett módosult előírások azt is biztosítják, hogy kedvezőtlen kamatváltozás esetén a háztartások megfelelő jövedelmi tartalékkal is rendelkezzenek. A magasabb jövedelmet realizálók – a nagyobb törlesztési képességük miatt továbbra is magasabb havi törlesztés mellett vehetnek fel hitelt.

Új év, új feltételrendszer
Nem véletlenül időztünk el az anyaországi példánál, mert a minap hasonló lépésre szánta el magát a Román Nemzeti Bank (BNR) ügyvezető tanácsa is: október 17-én elfogadták az egyes hitelezési feltételekre vonatkozó 2012/17-es szabályzatot módosító és kiegészítő szabályzatot. Az ugyan még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de a jegybank aznapi sajtóközleményéből egyértelműen kiderül, hogy miről is döntöttek. Mindenekelőtt arról, hogy a lejben folyósított hitelek esetében az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a nettó jövedelem 40%-át, a valutaalapú hitelek esetében pedig annak 20%-át. A teljes törlesztőrészletek összegéről van szó, ezt azért hangsúlyoznánk, mert megtörténhet, hogy egy adott ügyfél több kereskedelmi banktól is hitelt próbál igényelni, illetve felvenni vagy újabb hitelt a már felvett hitelek mellett. Az eladósodási maximális határ megemelhető 5%-kal azon lakásvásárlásra fordítandó hitelek esetében, amelyekbe ténylegesen be fog költözni a lakos. Amúgy az új szabályzatot nem csupán a banki intézeteknek, hanem a másabb pénzintézeteknek (IFN) is alkalmazniuk kell.
A jegybank közleményében utalás van arra is, hogy a szabályzat módosítása révén lehetővé válik a magánszemélyek számára egyszerűbb módon hozzájutni a hitelekhez, egyidejűleg a hitelezési tevékenység fenntartható növekedésének konszolidálásával. Ugyanakkor az új számítási módszertan alapján a hitel szintje és a törlesztőrészletek könnyűszerrel megállapíthatók az ügyfél által is. Nem utolsósorban a jegybank ügyvezető tanácsa szem előtt tartotta azt is, hogy a törlesztőrészlet jövedelemarányos legyen, ilyenképpen pedig egészségessé válhat maga a hitelezési folyamat is.

Mi várható?
Köztudott, hogy a hiteligénylésnek, illetve -folyósításnak – legyen szó bárminemű hitelről – megvannak a maga feltételei, kritériumai. A jelenlegi számítási módszertan szerint a banknak szem előtt kell tartania a nettó jövedelmet, abból ki kell vonni a létfenntartási minimális költségeket, valamint másabb kiadásokat, számolni kell a kamatrátával, a jövedelmi tartalékkal, a felmerülő kamatváltozásokkal stb. A havi maximális törlesztőrészlet bankonként változott, változik a fentebb felsoroltak függvényében. A mostani döntés értelmében a 2019. január 1-jétől alkalmazandó számítási módszer kizárólag a nettó jövedelmet tartja szem előtt, s a havi törlesztőrészlet annak 40% (esetenként 45%), illetve 20% lehet, amint már arra fentebb utaltunk.
Joggal kérdezhető: azok az ügyfelek, akik ezekben a napokban folyamodtak hitelfelvétel végett a kereskedelmi bankokhoz vagy a kö­zeljövőben kívánják megtenni ezt a lépést, mire számíthatnak? A 2019. január 1-je előtt benyújtott, illetve benyújtásra kerülő igényléseket a jelenleg, illetve a kérés benyújtásának pillanatában érvényes szabályzók alapján kell megoldani, még akkor is, ha a hitel tényleges folyósítására csak 2019. január 1. után kerül(ne) sor. Ez vonatkozik a különböző kormányprogramok (mint például az Első Lakás Program) keretében nyújtott hitelekre is. Továbbá a mostani szabályzás hatályba lépése előtt felvett hitelek kizárólagos visszafizetése érdekében nyújtott hitelek mentesülnek az eladósodási fokra vonatkozó új követelmények alól. Amúgy a szabálymódosítást bárki tanulmányozhatja annak a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését követően.
Az érdekesség kedvéért utalhatunk arra, hogy mit is jelenthet egy ügyfél számára a maximális törlesztőrészlet alakulása szempontjából az új szabályzat: amennyiben egy személynek a havi nettó jövedelme 3000 lej, akkor december 31-ig a törlesztőrészlet maximuma 1413 lej, 2019. január 1-jétől pedig 1200 lej. Egy olyan család esetében, amelyet két felnőtt és két gyermek alkot, s a havi nettó összjövedelem 5000 lej, akkor a fentebb említett törlesztőrészlet a következőképpen alakul 1996 lej, illetve 2000 lej. December 31-ig az egyéni átlagos eladósodási fok jelzáloghitelek esetében 47%-os, a fogyasztási hitelek esetében pedig 45%-os. 2019. január 1-jétől az előbbi 40%-os lesz (illetve 45%-os az első lakás esetében), az utóbbi pedig 40%-os lesz.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.